Milyen logika alapján vonnak felelősségre egy az előző politikai hatalom idejében elkövetett tettéért valakit, amikor az akkor nem számított bűncselekménynek sőt kitüntették érte?
válasza:Az erkölcs nem egy egzakt dolog. Akkor épp azon erkölcsi mérce szerint élték az emberek a mindennapjaikat.
Ha ma teljesen elfogadott valami, akkor miért leszek később bűnös, amiért elfogadtam annak a társadalomnak a szokásait, erkölcsi mivoltát? Még egyszer: Ha ma valamit teszünk, ami elfogadott akkor a jövőben milyen alapon vonnak ezért felelősségre?
"a jogban, hogy az erkölcs mindig megelőzi a hatályos törvényeket."
Szóval ez most is így van szerinted?
válasza:Azért, hogy a hatalom azzal leplezze a valódi bűnösöket.
A másik kategória pedig a bosszúból.
válasza:"Ha ma teljesen elfogadott valami, akkor miért leszek később bűnös, amiért elfogadtam annak a társadalomnak a szokásait, erkölcsi mivoltát?"
- Hogy tárgyiasítsuk a kérdést, például az ÁVH intézkedései a maguk korában sem voltak elfogadottak, sem törvényesek - a hamisított aláírások, és a titkosítások ezt szolgálták. Vannak általános emberi értékrendekben megfogalmazott alapvetések, amik ugyanúgy bele lettek írva a többezer évvel ezelőtti Tízparancsolatba (így például hogy ne lopj, ne ölj), mint ahogyan minden társadalom elítélte az ilyenirányú cselekményeket, és az együttélés szabályaiként lefektette. Vannak örökérvényű, alapvető emberi értékítéletek, amiket akkor sem lehet felfüggeszteni, ha arra törvényi keret nyílik, és a _társadalom_ akkor is elítélte, ha erre fizikailag, vagy akár szóban sem volt lehetősége. A maga korában is már.
A helyzet normalizálódása után az ilyenek miatti felelősségrevonásra lehetőség nyílik.
"Mire megy az a nyomorult katona az erkölcsel, ha azt a parancsot kapja hogy végezzen az ellenséggel. Megmutatják neki ki az ellenség, és ő elvégzi amire kiképezték."
- Amiatt nem is vonják felelősségre.
"Pl most egy vadászpilóta parancsot kap hogy xy várost napalmot kell dobni és leégetni az egészet mert különben veszélyt jelent a saját nemzetére nézve. Neki az a dolga hogy ezt elhiggye, nem kérdőjelezheti meg a parancsot. Mint ahogyan most sem tehetik meg."
- Ez viszont már más helyzet. És de, nem csupán joga, de kötelessége megtagadni a parancsot ilyen esetben.
Az 2011. évi CXIII. törvény 50. §-ának harmadik bekezdése szerint:
"Tilos az olyan parancs kiadása, amely
b) bűncselekmény elkövetésére irányul"
Ha ezt az elöljáró mégis megteszi, úgy a beosztottja köteles azt megtagadni.
Az 51. § első bekezdése szerint: "A katona szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani a parancsot, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el."
Hogy pedig pontosan mi számít bűncselekmények, arról pedig a Büntető Törvénykönyv ide vonatkozó része ad felvilágosítást. Csak az általad felvázolt esetre vonatkozó részt kiemelve, a 153. § első és második bekezdése kimondja, miszerint :
"Aki háború idején támadást indít vagy folytat katonai célpontnak nem minősülő és katonailag védtelen létesítmény ellen, illetve olyan támadást indít vagy folytat, amely katonailag védtelen létesítményben olyan kárt okoz vagy a természeti környezetben olyan nagy kiterjedésű, hosszantartó és súlyos károsodást okozhat, amely nyilvánvalóan túlzott mértékű a várható közvetlen katonai előnyhöz képest, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a támadás
a) kórház, betegek és sebesültek kezelésére vagy elhelyezésére szolgáló hely vagy
b) a nemzetközi szerződés által védett kulturális javak ellen
irányul."
A jogszabályok körültekintő ismerete része a honvédelmi szolgálattételnek.
Az előzőekkel nagyrészt egyetértek, látok benne logikát.
Erre viszont visszakérdeznék:
"Hogy pedig pontosan mi számít bűncselekmények, arról pedig a Büntető Törvénykönyv ide vonatkozó része ad felvilágosítást. Csak az általad felvázolt esetre vonatkozó részt kiemelve, a 153. § első és második bekezdése kimondja, miszerint :
"Aki háború idején támadást indít vagy folytat katonai célpontnak nem minősülő és katonailag védtelen létesítmény ellen, illetve olyan támadást indít vagy folytat, amely katonailag védtelen létesítményben olyan kárt okoz vagy a természeti környezetben olyan nagy kiterjedésű, hosszantartó és súlyos károsodást okozhat, amely nyilvánvalóan túlzott mértékű a várható közvetlen katonai előnyhöz képest, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a támadás
a) kórház, betegek és sebesültek kezelésére vagy elhelyezésére szolgáló hely vagy
b) a nemzetközi szerződés által védett kulturális javak ellen
irányul."
A jogszabályok körültekintő ismerete része a honvédelmi szolgálattételnek."
Jajaja.. Ez így mind nagyon tündéri, csak ugye azt is tudjuk hogy a valóságban semmi sem ennyire fekete-fehér. Egy igazi háborúban sokszor azt sem tudhatod hogy a mentőautóban épp sebesültet szállítanak vagy 8db Abdul fog gépkarabéllyal kiugrani és rád támadni. Ha katona vagyok és megkapom a parancsot hogy tüzeljek akkor tüzelni fogok mivel azt nem mondták hogy ártatlanok viszont azt igen hogy nem azok, én pedig akkor is hadbíróság elé kerülök ha nem hajtom végre a parancsot és ezzel a sajátjaim életével játszom. Ellenőrizni pedig nem tudom ill korlátozott időm van rá, akkor viszont inkább mi mint ők, a háború ilyen. És ez minden országban így megy. Hacsak nem tudok előtte bekukucskálni az ablakon. És amiket leírtál pont ezt használják ki. Egy háborúban az emberek egymás fülei és szemei. Szóval amit leírtál az igaz, de egy ilyen esetnél azt is vizsgálják hogy a katona milyen információk birtokában volt akció közben. És ezek után állapítják meg mekkora felelőssége volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!