Szerintetek a magyar míróságokon hány embert ítéltek el ártatlanul?
Egy 13 éva húzódó per végen 1.8 m ft-re büntettek olyanért, ami teljesen alaptalan. Az igazságügyi orvosszakértő véleményét figyelmen kívül hagyva hozta meg a műszaki analfabéta bíróság az ítéletet.
Eddig azt hittem, hogy a bíróságon az igazság felderítése történik, de döbbenve vettem észre, hogy ott nem ez történik. A bíróságokon olyam emberek ítélkeznek, akik nagyon otthon vannak a jogban, viszont műszaki érzékük a nullával egyenlő. Éppen ezért a szakértőnek is elfuserált kérdéseket tesznek fel. Így aztán arra húzzák a vizel lepedőt, akire csak alarják.
Azt csinálnak az emberekkel amit csak akarnak!
Az esetünk alapján állítom, hogy a magyar börtönökben elítélteknek legalább a fele ártatlanul ül!
A tévedéses válasz író egyik mondatára reagálnék.
"2. A védelmet azért találták ki, hogy a vádlott számára megtaláljon minden enyhítő körülményt. Ha olyant keresne, ami megalapozatlan, azt az ügyészég úgy is darabokra szedi."
Ezen a darabokra szedésen ugye azt érted, hogy ha a védelem felvet egy alaptalan bizonyítékot, akkor azt a bíróság apróra megvizsgálva agyon tárgyalja, hogy az állítás igaz-e vagy sem. Ha így gondolod, akkor a tökéletesen megalapozott bizonyítékot is megvizsgálja.
Idézem a bíró szavait.
" A két közvetlen szemtanu közül FN vallomását fogadta el, mivel vallomásával szemben aggálya nem merült fel"
Ha az ítéleti tényállást a bíró, FN vallomására építi fel, nem kellett volna picit jobban szétszedni, hogy ez a vallomás mennyire hihető? De nem, hogy nem szedték szét, hanem egyenesen bele ...rtak abba, hogy FN vallomása igaz-e vagy nem. Mindent, amit FN mondott, feltétel nélkül elfogadtak. Nem is értem, FN-t mi tartotta vissza, hogy azt állítsa, láttam, hogy barátom bele gyújtott a dobozba. Elhitték volna neki. Az általunk felkért pirotechnikai igazságügyi szakértő egy szavát se hitték el.
A vak is látta, hogy FN-en fordítva volt az égési sérülés ahhoz képest, amit állított. A vád szerinti állítás alapján FN égési sérülései sehegyan ae összeilleszthetők.
Nem értem, milyen szétszedésre gondolsz??
De tételezzük fel, nincs igazam, vagyis mégis a fiam gyújtott, FN pedig mégis csak egy ártatlan elazenvedője volt az esetnek.
Akkor valaki magyarázza már meg nekem, hogy a doki által leírt sérülések hogy kerültek FN testére!? Valaki mesélje már el, hogy ez esetben hogy lett minden kétség kizárva?!
Mert eddig nagyon úgy néz ki, hogy a bíró úgy hozta meg a döntését a Magyar Nép nevében, hogy egyszerűen nem vett tudomást a kétségekről.
Ezt lehet??!!
De nem egy kétség van az ítélet mellet, meg nem kettő, hanem egy rakás, amiről még nem is írtam!!!
Mi van a kétségekkel?? Ki fogja kizárni ezeket??
Hol marad a szétszedés, amihez úgy érzem, jogom lenne??
Persze az is lehet, hogy van igazságot hozó bíróság, és vizes lepedős bíróság. Csak mi rossz ajtót választottunk, mert a vizeslepdős ajtón mentünk be. Ez a bíróság pedig tökéletesen végezte a dolgát, vagyis ránk húzták a vizes lepedőt. Ha a másikon mentünk volna be, akkor szétszedték volna a felmerülő kérdéseket, aminek következtében nem maradt volna egyetlen kétség sem afelől, mi az igazság.
A magyar "igazságszolgáltatás" egy katasztrófa. A bíróságok gyakorlatilag elítélő üzemek. Csak abban az esetben számíthat valaki felmentésre, ha egyértelműen és kétséget kizáróan tudja bizonyítani az ártatlanságát. Ez pont ellenkezik a törvénnyel, de sebaj. Ha a bíróság nem tudja kideríteni, mi történt, de a húszféle lehetőségből az egyik az, hogy a vád igaz, akkor a vádlott el lesz ítélve. Akkor is, ha a vád egy totális baromság, aminek elvi lehetősége van ugyan, de gyakorlatilag lehetetlen.
Mondok egy példát, egy ügyvéd ismerősöm (Dr. Palotás Csongor) esete volt ez. Az ügyfelét egy betöréssel és egy emberöléssel vádolták. A betörést az egyik faluban követte el, az emberölést a másikban. A betörést tényleg ő csinálta, azt be is ismerte, az emberölést viszont nem. Egyszerűen rá akarták húzni, mert az egyszerűbb, mint nyomozni. A vád állítása szerint a betörés helyszínén autóba ült, áthajtott a másik faluba, ott elkövette a gyilkosságot, majd elmenekült a helyszínről (tudnillik az ügyészség szerint elkövetők a helyszínről mindig menekülve távoznak, akkor is, ha semmi okuk rá).
A probléma ott volt a váddal, hogy a távolság akkora volt a két helyszín között, hogy azt a büdös életben meg nem tudja tenni egy átlagos sofőr. Mit csinált erre a rendőrség? Rekonstrukciós kísérletet tartottak. Odahozták az egyik terrorelhárító kommandós sofőrjüket, aki mestere volt a speciális vezetéstechnikáknak, simán odaveri akármelyik ralliversenyzőt. Beültették egy rendőrségi autóba, lezárták az egész utat, elterelték a forgalmat. A pasas padlógázzal repesztve, szirénázva éppen csak hogy meg tudta tenni az utat az egyik helyszíntől a másikig, de ezt is gázadástól fékezésig számolták, a cselekmény elkövetésére már nem is lett volna idő.
Ennek alapján a betörőt elítélték emberölésért első- és másodfokon is. 15 év börtönt kapott.
A börtönök tele vannak ilyen emberekkel. Általában azokra verik rá a súlyos bűntetteket, akiknek valami más, sokkal enyhébb is van a számlájukon. Sokszor az enyhe bűncselekményt fújják fel nagyon súlyossá, például lopásból fegyveres rablást csinálnak, vagy egy sima kocsmai pofozkodásból emberölési kísérletet.
Bocs, csak 1 gondolat jutott az eszembe a pirotechnikai esettel kapcsolatban. És ez arra példa, ha 20 vád közül ha csak egy igaz, akkor a vádlottat elitélik.
Mondjuk ezt nehéz elmondanom, mert a köznapi ember nem találkozik a stopinnal, mint az égési sérülést okozó pirotechnikai eszközzel. De megpróbálom. A stopin, egy papír csőbe húzott 5 db selyem szál, ami lassított lőporral van bevonva. Ez a gyujtó eszkóz biztosítja a csőbe töltött bomba tüzi indítását úgy, hogy az elejébe be van téve egy 5 s-os zöld gyújtószál. Mivel a bombákat elektromosan indítjuk, ezt a gyújtó eszközt levágjuk és 1 dobozba gyüjtjük. A stopinozás közben szikra esett a dobozba, és az egyik gyerek megégett, a vádlott nem. És itt felmerül a kérdés, miért csak az egyik gyerek égett meg? Miért nem égett meg a vádlott, ha ő gyujtott A vád azzal érvelt, hogy amikor a dobozba szikra esett, a stopinok annyira el voltak ázva, hogy mikor a szikra, a stopin vágott, időzítetlen végére esett, csak izzott, ês idő késedelemmel indult el. Megkérdezték a bíróság által kirendelt szakértőt, hogy ez lehet-e, mire az azt válaszolta, hogy igen. Innentől már nem törődtek semmivel. Például, hogy akkor hogy indul be egyszerre az egész doboz ha el lett volna ázva. Vagy hogy ha létezne ilyen, akkor ez az állappt egy elég extrém eset lehet. 18 éve vagyok a szakmában, de tudom, ha egy stopin elázik, akkor az már üzemképtelen. De tételezzük fel, úgy volt, ahogy a bíró elképzelte. Akkor gondolom, egy dobozon belül van elázott és teljesen kifogástalanul működő stopin. Ja és csak pont az az egy volt elázva arra a speciális állapotra, hogy a többi úgy be tudott indulni. Durva!!
De tételezzük fel, mégis így lehetett. Akkor azt tessék nekem megmondani tisztelt bíró úr, ez az állítás hogy illeszthető össze FN vallomásával?? FN ugyanis azt vallotta, hogy ő közvetlenul a begyúlladó doboz előtt állt és nyúlt a stopinért, amikor az berobbant. Megjegyzem, hogy a nyomozati anyagban még csak azt vallotta, hogy lenézett. Szó sem volt nyúlásról. De mindjárt leírom azt is, miért bővítette ki a vallomását FN. Szóval FN szembe állt a dobozzal, mikor az berobbant. Az igazságügyi orvos szakértő, az égést követő napon megállapítja FN égési sérülését, majd hozzá fűzi, hogy a pontos égési sérülés megállapításhoz egy év után ismételt vizsgálat kell. 1 év eltelte után az igazságügyi orvosszakértő döbbenetes megállapítást tesz, amiről persze mundenki hallgat. Kiderült, hogy FN mindkét al és felkarjának feszítő oldala égett meg döntően. Valamint másodfokon égett a tarkója és a jobb arca. Érdekes módon csak a fölső teste égett. Mondhatnák, hogy pólóban volt FN és nadrágba, ezért nem égett csak a fölső teste. Ezt az érvelést egy műszaki analfabétától el tudom fogadni, de nem egy bírótól, akinek a kétséget kizáró igazság kiderítése a cél, nem. FN ugyanis azt vallotta, hogy ő állt, mikor a doboz berobbant. Állítása szerint a vádlott barátja PÁ ekkor másfél, 2 méterre volt a doboztól. A soron következő kétségem, amit a mai napig nem zártak ki, hogy a robbanás névreszóló volt? Milyen robbanás az, amiben FN fején másodfokú égési sérüléseket okoz, ez kb 1,5 méternél volt, de 50 centivel arrébb PÁ haja szála se görbül.?? A bíróság kegyes itélete szerint a robbanás nem gömb palást mentén terjed, hanem csak egy speciális irányban. A vádlott irányában például semmiképpen se terjedt, peig semmi nem akadályozta volna. Egy esküdtszék biztos nem lett volna ilyen részre hajló, ha csak nem a 12 dühös emberrel állunk szemben. Szóval, mikor a doki kimondta, hogy döntően mindkét al és felkar feszítő oldala égett meg, akkor az újabb kihalgatásnál FN váratlanul bemondja,hogy nyúlt is. Ők is rájöttek, hogy a hazugságot valahogy kerekíteni kell, ehhez pedig már kevés a lenézés, hiszen sejtették, hogy hátra néző al és felkar feszítő oldalán nem tud csak úgy kialakulni a döntő égés. De ezt a vallomás módosítást a bíró még mindig nem értékelte hiteltelennek. Nem is kellett, hisz azt se tudta, hogy a karokon melyik a hajlító és feszítő oldal. Ez a vádiratból egyértelműen kiderül.
Azt, hogy az eset hogyan történhetett, nem hagyták elmondanom, de most leírom. Szerintem FN a dobozhot guggolt. Bal kezébe fogta a stopint. Jobb kezével meggyújtotta az stopin időzítőjét. A stopin úgy van szerlve, hogy össze hajtják és egy selyem papírral össze fogatják. Mikor ez a selyem papír elszakad, a stopin vágott vége az időzítőhöz kunkorodik. FN erre nem figyelt és mikor begyújtotta a saját stopinját,a vágott, időzítetlen végnél a kezében lévő stopin berobbant. Ekkor égett meg bal tenyere. A jobb tenyere sértetlen volt, mert jobb kezes lévén fogta az öngyújtót. A kezében lébő berobbanó stopint vagy ijedtében elengedte, vagy az a robbanástól kitekeredve bele vágódott a dobozba, ami aztán berobbantotta a többi stopint. Mivel FN mindkét karja ekkor közvetlen a doboz fölött volt, és a robbanás reflex időn belül lezajlott, ekkor tudott kialakulni mindkét al és felkarjain a döntő égési sérülés. A robbanás pillanatában az első reakció, amit FN tenni tudott, hogy ijedtében levegőt vett. Ekkor égett meg a légcsöve. Mire FN az első mozdulatot meg tudta tenni, vagyis, hogy mentse elsődleges testrészét, elfordította a fejét amennyire tudta, ekkor égett meg az arca egyik oldala és a tarkója. Csak ezek után tudta kimenekíteni az egész testét a tűzböl. FN guggoló testhelyzete biztosította alsó és felső lábszárainak védelmét, amit a kinyíló doboz fedél is árnyékolt. Ez a mozdulatsor tökéletesen kiveheő az égési sérülésekből. FN tehát hazudott, amikor azt állította, hogy ő csak állt a doboz mellett és nyúlt a stopinért.
Tisztelt bíró úr! Ha olvassa. Ez a tévedése nekem 1,8 millió forintomba került. Nem várom, hogy vissza adja az igazságtalanul elvett pénzem. De egy bocsánatot szívasen elfogadnék öntől személyesen.
"Utolsó! Amit most írtál a barátod ügyével kapcsolatban, ha tényleg így volt, akkor a barátod ha mondta ezeket, mit válaszolt a tisztelt bíróság?"
Azt, hogy "BŰNÖS!"
Ennyi tellett tőlük.
Nem érdekli őket az igazság.
Bebújnak a paragrafusok mögé és mossák kezeiket.
Leszarják, ki a bűnös valójában.
Még fennhangon hirdetik is. Őg nem igazságot, hanem jogot szolgáltatnak.
Már csak az vígaztal, hogy ha tényleg létezik világ egyensúly, akkor az élet ezt az igazságtalanságot vissza fogja venni tőlük.
Mondjuk egy hosszú és fájdalmas betegség formájában.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!