Ha egy TV csatorna olyan dolgot adott le, ami rám nézve sértő és nem igaz, és ebből nekem erkölcsi és anyagi károm származott, akkor mit tehetek ezügyben?

Szóval, megint jönnek az okosok...

Sajtó-helyreigazítási eljárás:

A helyreigazító közleményt napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő öt napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben kell közölni. Lekérhető médiaszolgáltatás esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, más időszaki lap esetében az igény kézhezvételétől számított nyolc napot követően a legközelebbi számban a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben. Lineáris médiaszolgáltatás esetében nyolc napon belül, a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és azzal azonos napszakban. A fenti határidőkön kívül – melyek a Médiaalkotmányban találhatóak – a sajtó-helyreigazításeljárásjogi szabályait a Polgári perrendtartás tartalmazza. A sajtó-helyreigazítás különleges eljárás keretében történik, vagyis a polgári perek általános szabályai bizonyos eltérésekkel alkalmazandóak rá. Az eltérések az eljárás minél gyorsabb lefolytatását célozzák. A helyreigazítás közzétételét az érintett személy vagy szervezet a vitatott közlemény közzétételétől számított harminc napon belül írásban kérheti a médiatartalom-szolgáltatótól vagy a hírügynökségtől. A határidőben kért helyreigazítás közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható. Ha a médiatartalom-szolgáltató vagy a hírügynökség a helyreigazítás közzétételére irányuló kötelezettségét a médiaalkotmányban foglalt határidőben nem teljesíti, az azt igénylő fél ellenekeresetet indíthat. A sajtó-helyreigazításra irányuló keresetet más keresettel összekapcsolni vagy egyesíteni nem lehet. Ez azonban nem akadálya annak, hogy a jogosult párhuzamosan más polgári jogiigényeket is érvényesítsen (pl. kártérítés). A keresetet a közlési kötelezettség utolsó napjától számított tizenöt nap alatt kell megindítani. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye. A keresetlevélben meg kell jelölni az igényelt helyreigazító nyilatkozat tartalmát, igazolni kell, hogy a felperes a helyreigazítást törvényes határidőben igényelte, és napilap, folyóirat, időszaki lap esetében a kifogásolt közleményt tartalmazó lappéldányt, internetes sajtótermék esetében a kifogásolt közlemény kinyomtatott változatát – amennyiben azok rendelkezésre állnak – csatolni kell. A felsoroltaktól eltekintve a bizonyítási teher a sajtón nyugszik, vagyis bizonyítania kell a kifogásolt tényállítás valóságát, ha mentesülni kíván a felelősség alól. A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén a hírügynökség vagy a médiatartalom-szolgáltató székhelye, illetve lakhelye található. A bíróság illetékességét a médiaszolgáltató helyi stúdiójának székhelye is megalapozza.

A bíróság a sajtó-helyreigazítási perben soron kívül jár el. A tárgyalást legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra ki kell tűzni. A perben igazolásnak, viszontkeresetnek és szünetelésnek nincs helye.

Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a közlemény kifogásolt tényállításainak valóságát nyomban igazolják, vagy a keresetben előadottakat nyomban megcáfolják. Bizonyítás felvételének helye lehet a felperes által nyomban felajánlott bizonyítékokra is. A tárgyalást – legfeljebb nyolc napra – csak akkor lehet elhalasztani, ha ezt a felperes kéri, vagy a már feltárt bizonyítékok a bizonyítás eredményességét valószínűsítik.

Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, ítéletében az alperest határidő kitűzésével a bíróság által megállapított szövegű helyreigazító közlemény közlésére és a felmerült költségek viselésére kötelezi.