Melyik az erősebb jog? A vallás szabad megválasztásának joga vagy a szülő azon joga, hogy gyermekét adott vallás szerint nevelje?
Magyarországon mindenkinek, a gyermekeknek is joga van vallásukat szabadon megválasztani az Alaptörvény szerint. Azonban a szülők pedig fel vannak jogosítva arra, hogy gyermeküket egy adott vallás szellemében neveljék.
Ha a gyermek és a szülő közt nézeteltérés van ez ügyben, a gyerek mondjuk muszlim akar lenni, a szülő pedig keresztény iskolát szeretne, kinek a joga erősebb?
Persze, hogy a gyereké.
Nehogy már anyám mondja meg nekem, hogy buddhistának kell lennem, amikor én unitárius akarok lenni vagy mi a tököm.
Gondolom, egy bíróság kimondaná egy ilyen perben, hogy a szülőnek nincs joga rákényszeríteni egy vallást a gyerekre.
Persze sok múlna azon is, hogy éppen melyik vallásról van szó...
a jogalkalmazók is emberek. :-)
Szerintem a szülő joga erősebb, ha abból indulok ki, hogy a gyermek- és fiatalkorúak korlátozottan (vagy nem) számítanak "cselekvőképesnek", ill. a felelősség is a szülőké adott esetben (pl. károkozásnál, bűncselekménynél).
Ha ellentét van a szülő és a gyerek között, akkor más ügyekben a gyámhivatal dönt, ha valamelyik fél hozzájuk fordul, így bizonyára ilyen kérdésben is ez (lenne) a megoldás.
Pl. amit konkrétan tudok, ha a gyerek nem abba a középiskolába akar menni, amelybe a szülő szeretné, akkor elvileg fordulhat a gyámhivatalhoz, gyakorlatilag viszont nem hiszem, hogy túl sokan élnének ezzel a lehetőséggel.
Bocs, nem akarom félrevinni a témát, csak nem tudom a pontos választ, így próbálok logikázni. :)
Mindenekelőtt: a szülőnek elsősorban kötelességei vannak. A gyermeknevelés. Ebbe beletartozik a vallási nézetrendszer is. Azon egyszerű oknál fogva, hogy mindenki azt képes átadni, amit érez, gondol, tud, nem várható el egy szülőtől, hogy alapelveivel ellentétesen neveljen egy gyermeket születésétől fogva.
A kérdés ilyen felvetése értelmetlen, nyakatekert és felszínes. Melyik gyermek? A 2 éves? a 6 éves? a 12 éves? Nevetséges. A gyermeket születésétől a szülei nevelik (ha nevelik, gyakran éppen az a baj, hogy nem teszik, csak pénzt adnak neki - vagy azt se). A gyerek lelkivilágát nagyobbrészt alakítja az utca, a kortársai, az iskola. És ha önálló lesz, lehetnek önálló gondolatai. Akár a szüleiével ellentétesek.
Igen, ez nehéz ügy.
Nekem van egy 16 hónapos kislányom, jómagam nem vagyok megkeresztelve, közel ateista eszméket vallok, feleségem református, de ő sem jár templomba. Amellett elkötelezett vagyok a nemzeti, konzervatív eszmék mellett, ezért úgy döntöttünk, hogy a kicsit megkereszteltetjük reformátusnak - mit lehet tudni, hátha tényleg van Isten - és majd ha megnő eldönti miben is hisz - bízom benne nem Hitgyülis lesz - de az ő választása.
Nagyon szépen köszönöm az eddigi válaszokat és persze jöhetnek még!
@Berta Wooster: Bennem is felmerült, hogy a gyámhatóság ügyködne valamit, azonban szerintem nekik is okozna egy kis fejtörést, hogy ilyenkor mi is van. És az sem biztos, hogy egyáltalán van döntési jogköre ehhez a gyámhatóságnak, vagy bármilyen állami szervnek, az állam és a vallások elkülönítettsége miatt. A Ptk. 4:166 § például arra az esetre, ha a szülők közt van erről vita, kifejezetten ki is zárja annak a lehetőségét, hogy a gyámhatóság dönthessen. Bár lehet, hogy szülő-gyerek viszonylatban más a helyzet.
@ 5. Azért nem írtam, hogy hány éves gyermek, mert az Alaptörvény ezt a jogot életkortól függetlenül biztosítja. Tehát elméletben a hatéves Edömérke is kijelentheti, hogy "anyu, én katolikus vagyok". Anyuka erre meg válaszolhatja azt, hogy "Edömérke, mész a Királyság Terme Általánosba, én vagyok az anyád, én mondom meg hová mész, pont". És mind a kettőjük fog tudni hozni jogszabályi hivatkozást, hogy miért van igaza. Bár a gyakorlatban nyilván inkább középsulik esetében lehet ez érdekes, ahol a nyolcadikos gyereknek már inkább lehet saját véleménye.
De szerintem az is érdekes kérdés, hogy akaratnyilvánításra még képtelen, cselekvőképtelen gyermekének a jövőbeni lehetőségét arra, hogy éljen a választás jogával korlátozhatja-e azzal a szülő, hogy még amikor döntésképtelen belenevel valamit. Hiszen a négyéves gyerek nem fog rászólni anyura, hogy "anyu, a szcientológus ovi miatt 18 éves koromra már lehetőségem nem lesz dönteni arról, hogy milyen vallást akarok, hiszen akkor több, mint 10 éve győzködnek már majd!"
Szerintem jogilag a szülő joga erősebb a gyerek nagykorúvá válásáig. A szülő lényegében megmondhatja a gyereknek, hogy mit csináljon, tehát ha arra rákényszerítheti, hogy a spenótot megegye, akkor arra is, hogy bemenjen a templomba és ott keresztet vessen, stb. Persze azt, hogy a gyerek mit gondol és mit érez, egy bizonyos kor felett a szülő már nem tudja befolyásolni, legfeljebb kis mértékben, rábeszéléssel, meggyőzéssel.
Kamaszként, fiatal felnőttként sokan elfordulnak a kereszténységtől és más vallásra áttérnek, ha ekkor még a szülő fennhatósága alatt vannak, ebből mindig van feszültség, és a kompromisszum általában az, hogy a gyerek az önállóvá válásáig mindkét vallást gyakorolja. Eljár a templomba, aztán otthon a szobájába visszavonulva Hare Krisnázik. (Mellesleg a távol-keleti vallások nem olyan agresszíven intoleránsak, mint az ábrahámiták, nincs semmi bajuk egy keresztvetéssel vagy egy Miatyánkkal.)
Üdv kérdező!
A te gyerekedről van akkor szó?
És milyen vallásra akar áttérni?
Én még távol vagyok a gyerekvállalástól (húszas éveim első felében vagyok), de ahogyan én gondolkozom, ha ma lenne gyerekem, aki bármilyen egyházban komolyan elkezdene "elmerülni" (amit amellett, hogy hogyan nevelnék gyereket eleve meglepőnek tartanék), két hétre bezárnám a lakásba és komoly "visszatérítő tortúrán" kellene szerencsétlennek átesnie annyi tudományos irodalommal, amennyi csak a lakásban elfér :).
De van egy unokatesóm, aki egy igazán értelmes kis ötödikes lány és akit a keresztanyám minden áron egyházi suliba akar most átrakni, pusztán azért, merthogy az mekkora erkölcsi többletet ad meg úgy alapból, hogy fel lehet vele vágni a szomszédok előtt, hogy nem XY Gimnázium a suli, ahová a gyerek jár, hanem az arisztokratikusabban hangzó XY Líceum. Én meg attól félek, hogy ha oda bekerül, utána már esélytelen, hogy pl. őssejtkutató legyen vagy vitázhassak vele egy jót az abortusz vagy a melegek házasságának kérdésében, mert egy csomó dogmával lesz tele a feje.
És emiatt, meg mert amúgy is jogot hallgatok, merült fel bennem, hogy keresztanyám most sérti az unokatesóm jogát vagy nem. Mert a gyerek most még nem tud dönteni, később meg már attól fog félni, hogy pokolra jut, ha máshogy dönt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!