Ha férjem halála előtt mindent az én nevemre íratott ami a vagyona volt, akkor örökölhet-e az első házasságából született gyermeke?

Először is ismeretlenül részvétem.

Kérdezz rá egy ügyvédnél, de nekem valami rémlik, hogy támadható ilyen esetben. Persze, mint írták már a haszonélvezet a tiéd, illetve a két kiskorú gyerek érdekét jobban figyelembe veszik, mint egy nagykorú gyermekét.

Azért arra kíváncsi lennék, hogy amikor elvált a férjed a volt feleségétől, otthagyta-e a közös lakást (és mondjuk egy-két szatyorral kezdte újra az életét), ha igen akkor tulajdonképpen a nagylány érdeke nem sérül, sőt...

Akkor újra, enneka kérdésnek a megválaszolásához a kulcs az, hogy valójában mit takar a "mindent az én nevemre íratott" szófordulat... ha ajándékot, az továbbra is beleszámít a kötelesrész alapjába - 15 évig, kivéve a "szokásos" ajándékokat - az adásvétellel gazdát cserélt tulajdon pedig nem, hisz az öröklés beállta - az örökhagyó halála - pillanatában már másé volt. (Ptk 665-667§)

Natehát, ha a "mindent az én nevemre íratta" azt jelenti, hogy az elhunyt a Kérdezőnek ajándékozta mondjuk a saját tulajdonában lévő fél házat, abból minden örökös joggal követelheti a kötelesrészét. Ha az "mindent az én nevemre íratott" azt jelenti, hogy eladta Kérdezőnek mondjuk 100 eFt-ért LAKOTTAN, abban a reményben, hogy betegségében otthont nyújt neki és ellátja, nos abból senki sem tud kötelesrészt követelni, sőt, ha a 100 eFt gazdát cserélt és erről papír van, még a bírósági megtámadás is elég esélytelen... a két írt paraméter a szerződésben kellően indokolja az érték-aránytalanságot is.

Szóval Kérdező, a kérdés az, hogy az az ügyvéd, akivel a férjed a halála előtt konzultált, mennyire értett hozzá, és mennyire jó tanácsot adott. Ha ajándékozási szerződést kötöttetek, nos azt elfelejtheted, abból a kötelesrész megillet minden kötelesrészre jogosultat. (mondjuk a kilakoltatásra akkor sincs esély, hisz elvileg ugye a fele a kötelesrész, annak a 2/3-a a két közös gyereké, tehát a kötelesrész alapját képező összes vagyon 1/6-ára formálhat jogot a 3. gyerek ilyen címen)

Ja, és azért még egyet leírnék itt, nevezetesen, ha tényleg ilyen félház-dologról van szó (ami a leggyakoribb) akkor az az örökség nem álom, hanem sokkal inkább rémálom, amit max az ellenségeinek kívánna az ember. Mert ugye ilyenkora felállás kb az, hogy a ház eleve fele-fele, az örökhagyó felének a fele, tehát egy újabb negyed megy át a Kérdező tulajdonába ajándékozás vagy végrendelkezés címén... a maradék 1/4 ház meg megy a 3 törvényi örökösnek, tehát a másik házasságból származó gyereknek lesz 1/12 rész lakott, özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt háza. Amivel a világon semmit nem tud kezdeni, ellenberger ezekután mint 1/12 tulajdonostól a Kérdező jogosan követelheti az összes tervezhető felújítási-állagmegóvási költség 1/12 részét, tehát hogy mondjuk szálljon be a födémcserébe, a fürdőszoba-felújításba, a csatornázásba... minden, nem ad hoc költségbe a jelzett arányban.

Szóval ezt az örökséget hívják rémálomnak, amiről egy épeszű ember azonnal lemond, így legalább nem bukik vele - ha már nyerni semmi esélye...

"a lakást és az autót is a nevemre íratta.Tehát,halálakor semmi sem volt a nevén" - Kérdező (#38) légyszi NEEEEE... tudod, van két a 200 évvel ezelőtti jogi viszonyokat tükröző borzalnmas szófordulat, ami a GYK jogi jellegű kérdéseinek a felét adja ki, a "nevére vesz" és a "nevére irat"... kiirthatatlanok, pedig a mai jogban a világon semmit nem jelent egyik sem, nem találsz ilyent egy törvényben se.

A Te esetedre: egy tulajdon a leggyakrabban 2 úton cserélhet gazdát, vagy eladják, vagy elajándékozzák. ("nevére irat"-ról nem tud a Ptk fedőnevű corpus juris:))

Vedd elő a szerződést, és nézd meg mi áll rajta. Ha a férjed neked ajándékozta, akkor jogosan követel belőle kötelesrészt az első házasságból származó gyerek, ha neked eladta, akkor meg nem. Durván ennyi, az adásvétel vagy az ajándék szót kell keresni a szerződésben, ez alapszinten eldönti. (hogy utána mit és hogyan lehet vagy nem megtámadni, az egy másik káposzta)