Ki örökli a házat az alábbi esetben?

Mi a törvényes öröklési sorrend?

A törvényben meghatározott örökösök a törvényben megjelölt sorrendben válnak örökössé. Ez a sorrend kivételt nem engedő, szigorú rangsor, amely alapján a törvényben előbb álló személyek az öröklés tekintetében megelőzik a mögöttük állókat.

1.) a leszármazók törvényes öröklési sorrendje:

A törvényes öröklés sorrendjében első helyen a lemenő egyenes ági rokonok öröklési jogi igényei szerepelnek, leszármazási fokok szerint, a helyettesítés elvének megfelelően. A leszármazók mellett a házastárs haszonélvezeti jogot örököl.

a.) a gyermekek öröklése:

- Valamennyi gyermek fejenként egyenlő arányban örököl.

- A gyermeki kapcsolatot a Csjt. szabályozza. Alapvető elv, hogy a gyermek az apa után akkor örököl, ha a családjogi státusza tisztázott. Ennek megfelelően a házasság érvénytelensége a gyermek törvényes öröklési kapcsolatát nem érinti, ugyanakkor az apaság vélelmének megdöntése már igen (lásd: családjogi honlap).

b.) távoli leszármazók törvényes öröklése:

Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett személy gyermekei örökölnek. (helyettesítési elv)

c.) házastárs törvényes öröklése

Az özvegy törvényes öröklésének jogi alapját az örökhagyóval fennálló házassága teremti meg. Az özvegy azonban akkor is kiesik az öröklésből, ha az örökhagyó halálának időpontjában a házastársi életközösség nem állott fenn és annak visszaállítására sem lett volna mód.

- állagörökösként: A magyar jog az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állag(=tulajdon)örökösnek. Ebben az esetben azonban az ági vagyon kivételével az egész hagyaték őt illeti.

- özvegyi jogosultként: Leszármazók mellett a házastársat özvegyi jog illeti meg. Vagyis a hagyaték tulajdonjogát a leszármazók szerzik meg, azonban az özvegyet haszonélvezeti jog illeti meg ezen a vagyonon. Az özvegyi jog az ági vagyonra is kiterjed.

d.) felmenők és oldalrokonok öröklése (parentéláris öröklés):

A felmenők és az oldalrokonok törvényes öröklését a magyar jogban parentéláris öröklésnek nevezzük.

- A parentéla: a magyar öröklési jog egyik tradicionális eleme, amelynek lényege az, hogy az azonos felmenői fokon lévő egyenesági rokonok és azok leszármazói egyetlen öröklési csoportba kerülnek beosztásra. Az egyik parentélába tartozó személyek megelőzik a következő parentélába tartozókat. A magyar öröklési jogban ennek megfelelően létezik két teljes parentéla, ahol a helyettesítési elv alapján a fokozatosság érvényesül valamint egy csonka parentéla, ahol mindenki egyszerre és fejenként egyenlő arányban örököl.

- A szülői parentéla: Az első parentélába tartoznak az örökhagyó szülei és azok leszármazói. Leszármazók és házastárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén annak leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek.

- A nagyszülői parentéla: A második parentélába tartozó személyek akkor örökölnek, ha az első parentélaban mindkét szülő és azok leszármazói kiestek. Leszármazóknak, házastársnak, szülőknek és szülők leszármazóinak hiányában törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek leszármazói. Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, helyette nagyszülőpárja, ha pedig ez is kiesett, ennek helyén leszármazója örököl. Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy ezek leszármazója örökli.

- Mindkét parentélában a törvényes öröklési kapcsolatot az örökhagyóval fennálló rokoni kapcsolat és nem az egymáshoz fűződő hozzátartozói viszony alapozza meg: sem a szülőknek, sem a nagyszülőknek nem kell tehát házastársi kapcsolatban élniük sem az örökhagyó halálakor, sem azt megelőzően. A két csoport közötti legnagyobb eltérést az jelenti, hogy a második parentélában egy nagyszülőpár és az ő leszármazóik külön öröklési csoportot képeznek.

- Csonka parentéla (távolabbi felmenők öröklése): A harmadik parentélát a magyar jogi hagyomány csonka parentélának is nevezi, mivel ebben a csoportban az oldalági rokonok már nem örökölnek. A felmenők viszont korlátozás nélkül törvényes örökösök. Ha sem az örökhagyó nagyszülője, sem a nagyszülőktől leszármazó nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői.

- Állam, mint törvényes örökös: Ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll. Az állam törvényes örökös. Az állam egyben szükséges örökös is. A hagyatékot, mint törvényes örökös nem utasíthatja vissza (a végrendeleti örökösként azonban igen).

eszerint a feleség. De nem a gyerekek, mert nekik semmi közük az apához.

Én úgy tudom, hogy "különvagyon" esetében (különvagyon, amit valaki a házassága előtt szerzett vagy örökölt) ez lehet másképp : ha a férfi azt a házat a szüleitől örökölte (=családi vagyon!) akkor az a férfi halála után visszaöröklődik a családra, nevezetesen az élő testvérére vagy annak a gyerekeire! Tehát a családi vagyonnak a családban kell maradnia, ha a férfinak nincs törvényes örököse.

A férfi felesége haszonélvezetet kap a házra haláláig, ami viszont már nem öröklődik át az ő gyerekeire!

"...Ebben az esetben azonban az ági vagyon kivételével az egész hagyaték őt illeti..."

Igen, látom, itt is ugyanez van : örökös hiányában a feleség örökli a házat, KIVÉVE, ha ági vagyonról van szó!!! (ági vagyon = családi vagyon)

a felesége örökli majd.

hacsak nem készít végrendeletet, hogy a testvére. bár az özvegy ezt úgyis megtámadhatja.