Hogy lehet bizonyítani, hogy ki van "birtokon belül" egy ingatlan esetében? Ki jogosult egy lakásban tartózkodni, azt használni?

Igen sajnos,ugyanebben a cipöben járok,én tulajdonos vagyok.

Nem ilyen fekete azért a helyzet,mert ha jogcimnélküli lakó,és semmilyen bejelnekezést mint tulajdonos nem irtál alá,mehet birosági végzéssel.Ezzel élnek vissza és addig is elfelejtenek fizetni valamit is.Kényszerkijelentést megteheted,valamint a villanxorát is elviheted,mint tulajdonos.A haszonélvezet majd olyan jogokkal bir mint a tilajdonjog,aláirása nélköl nem adhato el,nem lehet rá kölcsont felvenni.Sajnos nagyo védi az állam a bitrokjogot,sok szemét ingyen lakik.Nagyom csodálkozom,hogy a hirdetések még is tele vannak kiado lakásokkal.Hiába megy el otthonrol és zárat cserélnétek önbiráskodásnak veszik.De ezt kell tenni két tanuval,kipakolni,ne tudja azt mondani hatalmas értékek voltak a lakásban.Elötte megtenni a kényszerkijeentést.villanyorát elvitetni,ha van vizora azt is.SOK SIKERT

A haszonélvezeti jog magasabb mint a tulajdoni jog. Így a haszonélvező mondhatja meg ki lakik a lakásban a tulajdonosnak ehhez nincs jóga.

Nincs bejelentve akkor egyszerűen lecserélném a zárat aztán kivágnám a nem fizető lakost, ha be van jelentve akkor is mivel jobb a 30. ezres bírságot kifizetni mint más helyet fizetni a számlákat. Vagy ablak cserélés jogcímen kiszedném az ablakomat aztán csak eltakarodnak vagy rá hívnám a gyámügyet.

A bérlés lényege, hogy a dolog használatát valakinek átadjuk ellenérték fejében, így a tulajdonos/haszonélvező nem használhatja. Leginkább a bérbeadók a felelősek, hogy nem járnak utána, hogy kinek is adják ki a lakást, illetve a szerződésben gyakran nincs rögzítve, hogy a nemfizetésnek milyen következményei lehetnek. Ha valaki tovább tartózkodik az ingatlanban, akkor követelhető tőle az adott időszakra bérleti díj és kártérítés.

A zárak kicserélése és kipakolás pedig önbíráskodás, ami büntetőjogi következményekkel járhat.

Nem az számít, hogy ki van "birtokon belül", hanem ki az aki "beköltözött" (tartós életvitelre berendezkedett, holmijait bepakolta). Erről a tulajdonosnak tudomása kell, hogy legyen.

Ha a haszonélvező ki szeretné adni bérbe a lakást, akkor a tulajdonos azonos körülmények közt a bérlő helyébe léphet.

Haszonélvezőnek nincs beleszólása a az ingatlan tulajdonosváltásába. Az nélküle is elintézhető, de haszonélvezet megmarad. Az már más dolog, hogy nem szeretik a hitelintézetek, ha lakott ingatlanra vennének fel kölcsönt.

"A haszonélvezet majd olyan jogokkal bir mint a tilajdonjog,aláirása nélköl nem adhato el,nem lehet rá kölcsont felvenni.Sajnos nagyo védi az állam a bitrokjogot,sok szemét ingyen lakik."

A legtöbb haszonélvezet házastárs halála miatt jön létre (özvegyi haszonélvezet), Bizonyára állam a szemét, mert védi az özvegyeket, ahelyett, hogy az örökösök inkább eladnák a szülei ingatlanát amiben élnek.

Makacsul tartja magát a tévhit, hogy a kényszerkijelentéssel el lehet érni bármit. Az igazság az, hogy a lakcímbejelentéssel senkinek nem lesz se több, se kevesebb joga a lakás használatához. Éppen ezért felesleges azt szerződéskötéskor megtiltani. Valamint, a kényszerkijelentés eleve csak akkor lehetséges, miután a lakó már kiköltözött.

Közművek lekapcsoltatása rendkívül necces (és mi van akkor, ha a bérlő meg visszakapcsoltatja), a zárcsere, a bérlő kizárása meg egyértelműen magánlaksértés a bérbeadó részéről, ezért ezeket feltétlenül kerülni kell. A bérlő jogszerűen cserélhet zárat, és nem köteles a tulajdonosnak kulcsot adni hozzá, bármi is áll a szerződésben. Ha a bérlő elmegy otthonról, attól még speciális rendelkezés miatt megilleti a birtokvédelem. Bővebben:

[link]

A tulajdonos egyetlen jogszerű lehetősége bírósághoz fordulni.

a kérdés bonyolultnak tűnik, pedig roppant egyszerű: mindig az van birtokon belül, aki BENT lakik - életvitelszerűen tartózkodik - az ingatlanban, függetlenül a tulajdoni viszonyoktól; de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne onnan kitenni polgári peres úton, amennyiben bizonyíthatóan jogalap nélkül tartja az ingatlant a birtokában, csak a lényeg az, hogy ennek megállapítását a bíróságon kell kérni, nem pedig önbíráskodás útján elérni.

tudom, hogy ez hosszadalmas út, de ez a legális mód.

negyedik, ötödik válaszoló tökéletesen leírta a lényeget, jól meg kell gondolni előre, hogy kit enged be az ember az ingatlanába életvitelszerű ott tartózkodásra, mert sajnos ahogy írták előttem, a lakcímkártyán levő bejegyzés csak egy adat, az önmagában nem jogosít fel senkit semmire, a tényleges ott tartózkodás számít egyedül, no meg persze az sem árt, ha jogcím is van erre, mondjuk egy bérleti szerződés...

kikapcsolni a közüzemeket nem legális megoldás, de a gyakorlatban célravezető szokott lenni, én így tapasztalom, mert a bérlő nem kapcsoltathatja csak úgy vissza azokat, ilyenkor új szerződést kellene kössön a saját nevére, ahhoz pedig igazolnia kell, hogy milyen jogcímen tartózkodik bent, márpedig előre be lehet csatolni a szolgáltatónál a bérleti szerződés írásbeli felmondását, és akkor a büdös életben nem fognak vele szerződni, plusz az nem is olcsó játék a notórius nem fizető bérlőnek, hiszen az elektromos szolgáltatók új órát szereltetnek fel a szerződő költségére, a gázműveknél meg én magam tapasztaltam meg egyszer, hogy addig nem szerződtek le velem, amíg az előző tulaj hátraléka nem került kiegyenlítésre...