Mi a túróért tiltják Magyarországon a petárdát?

Tudsz venni legálisan petárdát, ami biztonságos, és 31-én 18 órától 01. 06 óráig használhatod is, ha betöltötted a 18. életéved.

A gond a nem rendeltetésszerű használatnál van, hanem mikor a gyerekek ittasan szórakoznak vele.

@Bucsek: Tévedés!

Ez csak a 2. kategóriás tűzijátékra igaz, de a "petárdát" mint olyat egész évben, még ekkor is tiltják.

Azt tudom, hogy maga a petárda tilos, de lehet kapni ugyan ilyen legális hangkeltő eszközt ami legális.

3. osztályba sorolt játékokat 18 év felett megvásárolhatsz.

A petárdát, amit piacon veszel, sohasem engedélyezném, mivel nagyon sok gyerek a példa rá, hogy nem biztonságos, főleg ha direkt nem szabályok szerint használják.

Akinek a legális tűzijátékok nem elegek, az költözzön ki olyan országba, ahol használhatja.

Hopp a kategóriát tényleg elírtam, most néztem utána, ez "nem rég" (2011 vége felé) változott.

A csak hangkeltésre szolgáló pirotechnikai eszközök viszont tiltva vannak. (A többit meg kategóriától függően egész évben lehet használni, csak a megfelelő kort kell betölteni.)

A változás a 173/2011 (VIII.24) számú Kormány Rendeletben lett közzétéve.

Tömören: [link]

Utánaolvashattál volna rendesen...

27. A 3. pirotechnikai osztályba tartozó tûzijáték termékekre vonatkozó speciális szabályok

107. § (2) Nem kell engedély a nagykorú személynek a 3. pirotechnikai osztályba tartozó tûzijáték termék december 28-a és 31-e között történõ megvásárlásához, és a használati és kezelési útmutatóban meghatározottak szerint december 31-én 18 órától a következõ naptári év január 1-jén 6 óráig történõ felhasználásához.

c) amely közepes kockázattal jár, a szabadban lévõ nagy nyílt területen való használatra szántak, és amely zajszintje nem ártalmas az emberi egészségre, a 3. pirotechnikai osztályba sorolandók.

3. § 8 bek.

Közepes tűzijátékok (III. pirotechnikai osztály): ... közepes veszélyt jelentenek, és amelyeket kültéri használatra szántak nagy, nyitott területeken. Nettó hatóanyag-tartalmuk nem haladhatja meg a 300 g-ot, illetve, ha az égéstermék kiáramlása irányított, a 750 g-ot. Rakétáknál és tűzijáték bombáknál a bontótöltet tömege nem haladhatja meg fekete lőpor alkalmazásánál az 50 g-ot, fémport tartalmazó elegynél a 30 g-ot. Késleltetővel egybekötött termékeknél a nettó hatóanyag töltet egységenként értendő, de az összefűzött termék nettó hatóanyag-tartalma nem haladhatja meg a 750 g-ot, petárdáknál a 250 g-ot;

gyújtószál: A termékek biztonságos, késleltetett indítására, begyújtására szolgál. A szórakoztató pirotechnikai termékeken többnyire 1,5-2mm vastagságú, többnyire zöld vagy piros, sárga, ill. fehér színû fonott szál, és égési sebessége általában 0,5-1cm/másodperc. A termék adott késleltetési ideje a Használati útmutatóban olvasható. Ennyi ideje van a felhasználónak arra, hogy attól megfelelõ távolságra menjen, mert a termék mûködése a késleltetési idõ után kezdõdik. A gyújtószál kevés robbanóanyagot (feketelõport) tartalmaz. Egyes termékeken nincs gyújtószál, mert dörzsölésre, ütésre vagy közvetlen gyújtásra indulnak el.

csillag: A leggyakoribb és legváltozatosabb fényhatást adó pirotechnikai termékelem, mely a termék belsejében van, és valamilyen szabályozott, késleltetett módon kerül begyújtásra. Ha bombettatalapet, rómaigyertyát mûködtet, elmondhatja, hogy „lehozta az égrõl a csillagokat”.

vetõcsõ: A tûzijáték bomba fellövésére szolgáló eszköz. Anyaga lehet mûanyag, acél vagy kartonpapír. Kalibere (belsõ átmérõje) alapján különböztetjük meg, és adott vetõcsõbõl csak azonos kaliberû bomba – egyszerre mindig csak egy! – lõhetõ fel.

tûzijáték bomba: Általában gömb vagy henger alakú termék, fõként fényhatású csillagokkal a belsejében, melyek a nagy tûzijátékok alapvetõ termékei. Átmérõje 30-400mm, de gyártottak már 1méter átmérõjüt is! Az 50mm-nél nagyobbakat már csak szakképzett pirotechnikus használhatja engedéllyel. A tûzijáték bomba két részbõl áll. Egyik, ún. lökõ része általában hengeres alakú, mely indításnál mindig alul kell, hogy legyen a vetõcsõben, mely felett az általában gömb alakú vagy hengeres (cilinder bomba), de a lökõnél vastagabb bombatest található. A bombák gyújtószála mindig az alsó, lökõ részhez csatlakozik, mert az robban elõször, és az veti ki a bombatestet a vetõcsõbõl. Ismert ún. emeletes fajtája is, ahol az alsó, lökõ rész felett 2, 3 vagy akár 4 gömb alakú bomba van, melyek egymás után robbannak fel a magasban. Az ilyen egybeszerelt „emeletes” bombák fellövés szempontjából egy darab terméknek minõsülnek.

bombettatelep: Miniatûr tûzijátékbombák miniatûr papírcsövekbe szerelve, fellövésre készen. A csövek átmérõje általában 10-40mm. Tipikus kaliberek: 0,8"=20mm, 1"=25mm, 1,2"=30mm. A csöveket a gyártás során gyújtószálakkal elõre összekötik, és általában csak az elsõ lövés (csõ) gyújtószála van kivezetve. A többi lövés egymás után, késleltetve és automatikusan történik. Az egyik legváltozatosabb formában gyártott termék, lehet 9 lövéses, de akár 500 is! Egyes változatoknál egyszerre több csõ is mûködhet. A bombetta telepek többféleképpen is csoportosíthatók, de alapvetõen két nagy csoportba sorolhatók: tûzijáték telepek (display cakes), játék telepek (consumer cakes).

rómaigyertya: Kartonból készült csõben egymás felett több (5-8-10-20db), csillag vagy akár kisebb bomba van, melyek a termék indítását követõen egymás után, 1-3 másodpercenként automatikusan indulnak. A színes csillagok repülés közben recseghetnek, vagy csóvaszerû csíkot húzhatnak (comet). Vetõcsövet nem igényel, magát a terméket kell valamihez fixen rögzíteni, pl. korláthoz vagy karóhoz drótozni. FIGYELEM! A rómaigyertyák azon a végükön lõnek, ahol a gyújtószál ki van vezetve!

rakéta, röppentyû: Rakéta-elven mûködõ termékek, ahol a hajtómûben keletkezõ gáz adja a repítõ erõt, majd a termék feje a röppálya tetején felrobban, és különféle fény- és/vagy hanghatást nyújt. Fontos ismérve, hogy a pálcával szerelt rakéták pálcával együtt repülnek fel, ezért azokat soha nem szabad kézbõl vagy a pálcánál leszúrva mûködtetni! A legtöbb esetben az ilyen rakéták egy megfelelõ magasságú, üres (pl.: pezsgõs) üvegbõl, vagy földbe leszúrt üres csõbõl indíthatók. Vannak vezérsíkkal szerelt rakéták is, vezetõpálca nélkül. A rakéták nagyon érzékenyek a szélre, ezért erõs szél esetén nem szabad használni.

szikraszökõkút: Többnyire hengeres vagy kúp alakú termékek, melyeket sík talajra állítva, a legtöbb esetben a keletkezõ füst miatt csak kültéren lehet használni. A legkülönfélébb fényhatást, szökõkútszerûen, felfelé kiáramló szikraesõt adó termékek, melyek többnyire kis hanghatással járnak, de azért itt is találkozhatunk recsegõ, durrogó effektekkel. A kúp alakúakat nevezzük vulkánnak, mert az egyre vastagodó termék az égés során is egyre nagyobb hevességgel ég. Az egyik legismertebb szikraszökõkút a tortaszökõkút (v. tortagyertya), mely beltérben is használható, égése során zömmel csak széndioxid és víz keletkezik.

petárda: A köznapi szóhasználatban a tûzijáték bombákat is szokták petárdának hívni, pedig „hivatalosan” petárdának kizárólag a kisebb-nagyobb durranó hangot adó termékeket hívjuk. Egyes változatai igen nagy hanghatással járnak, és veszélyesek. A petárdák Magyarországon a lakosság számára a hatályos rendelkezések szerint TILTOTT termékek!