Miért büntetőjogi kategória egy adott történelmi eseményről kifejtett különvélemény?

"csak nem értem, hogy egyrészt a politika miért avatkozik bele tudományágakba, "

nem avatkozik bele tudományágakba. Az adott tudományág - történelem - szakértői - történészek -, több évtizede kutatják ezeket a témákat, könyvtárnyi szakirodalmat írva ezekről, stb. És ez a továbbiakban sem változik, ugyanúgy folytatódnak tovább a tudományos kutatások, ezeket a törvény semmilyen módon nem érinti.

Annyi van, hogy egy bizonyos nonszensz szintnél (pl. nem is volt holokauszt) meghúzták a határt, hogy a téma súlyánál és társadalmi hatásánál fogva akármit azért ne lehessen már összehordani. Ez viszont messze nem az a szint, aminek bármi köze lenne a tudományhoz.

----------------------

"A kérdés másrészt jogi természetű: az alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát. Akkor hogy is van ez?"

Ahogyan van csomó más alapjog is, és ezek időnként (pl. itt is) ellentmondanak egymásnak - ilyenkor pedig mérlegelni kell, hogy melyik alapjogot tartják egy társadalom döntéshozói, törvényalkotói a fontosabbnak, mikor melyik írja felül a másikat. Kiterjed-e az én véleménynyilvánítási szabadságom arra, hogy pl. a környéket teleszórjam szórólapokkal, hogy óvakodjanak a szomszédomtól, mert pedofil (mert akár így akarok rajta bosszút állni valamiért, akár még ha komolyan el is hiszem), vagy az ő jóhírnévhez való joga erősebb ebben az esetben, hogy mégse lehessen akármivel mocskolni?

Sehol sincs olyan, hogy a véleménynyilvánítás joga valami abszolút jog lenne, ami minden helyzetben minden más alapjogot felülírna - még az USAban sincs, ott sokkal jobban érvényesül a véleménynyilvánítás joga, mint pl. a jó hírnévhez való jog, de attól még ott is megvan az a határ, ahol már az utóbbi fog érvényesülni.

Tehát csak abban van különbség, hogy ezeket a határokat hol húzzuk meg, ez pedig egyértelműen társadalomfüggő. Emiatt se szerencsés az USAval példálózni, mert az egy merőben másképp szocializálódott társadalom.

Egy USA, amelyik soha nem tapasztalta meg sem a holokausztot, sem a kommunizmust, meg úgy általában egy cca 230 éves ország, egészen más történelemmel, ezáltal egészen más társadalmi viszonyokkal, az értelemszerűen másképp fog hozzáállni dolgokhoz, mint egy olyan európai ország, amelyik meg megszenvedte ezeket.

A népirtások tagadásának tiltása nem jogi (és főleg nem tudományos) kérdés, hanem társadalmi, szociológiai kérdés, hogy az adott társadalom számára, a történelméből, tapasztalatából fakadóan melyik alapjogokat helyezzük előtérbe a többivel szemben.

A kérdezőnek teljeseb igaza van.

Abszolút jogos a kérdés.

12-es:

Mindig viccesnek tartom amikor egy kérdésre azt írja valaki hogy igaza van...

Talán írd le a válaszodat és véleményedet!

Egy elég komplett és összetett kérdésre max az tud a kérdéssel egyetérteni aki nem is érti.

Hisz itt az egyéni és közösségi jogokat, szabályokat kell összevetni és nem is annyira egyszerű a kérdés!

Mint leírtuk az amerikaiak és europaiak is másként vélekednek a dologról.

Kérdező!

Visszatérnék egy percre a kérdésedre.

Hol van az leírva hogy önmagában a különvélemény büntetőjogi kategória?

Tehát nem a nagy nyilvánosság előtti nyílt tagadás hanem úgy egyébként!

Gondolom utánanéztél de én nem találtam ilyet, csak a nagy nyilvánosság előttit...

"Laissez-faire - ez nemcsak a gazdaságra kell, hogy vonatkozzon. "

Pont nem vonatkozik a gazdaságra sem.

Hello Kérdező

Nem válaszoltál a 2012. okt. 28. 07:27-kor írt hsz. (#16.) komoly felvetésére a nagy nyilvánossággal kapcsolatosan...