A perújítási kérelem elutasítása esetén is vonatkozik az elévülés megszakítása?
válasza:A perújításra a jogerős ítéelttől számított 5 éven belül van lehetőséged, akkor, ha felmerül addig el nem bírált új tény vagy új bizonyíték.
Fontos, hogy a határozat kézhez vételét követő 6 hónapon (!!) belül meg kell indítani az eljárást.
válasza:Igen, a bírósági eljárás megszakítja az elévülést... de nem igazán értem, hogy miért az elévüléssel foglalkozunk :)
Ha van a tárgyban jogerős ítélet, akkor az az ügy már ugye nem évülhet el, hiszen ítélt tárgyról, ún. res iudicata-ról beszélünk. Ha jogerős ítéletünk van, akkor azzal szemben rendkívüli perorvoslatot lehet alkalmazni, ezek egyik típusa a perújítás.
A perújítással kapcsolatban viszont megintcsak nem az elévülési szabályokat, hanem a perújítás (Pp.263.§-tól)szabályait kell alkalmazni.
Ezek pedig nagyjából úgy néznek ki, amint leírtam: a jogerős ítlet kihirdetésétől számított 5 év a jogvesztő határidő, tehát ezen az időponton túl semmilyen körülmények között nincsen helye a perújításnak, illetve, figyelembe kell venni ezt a bizonyos 6 hónapos határidőt is, amely az új tény, körülmény vagy bizonyíték rendelkezésre állásától számítódik.
Tehát perújítással akkor támadható meg a jogerős ítélet, ha a fenti feltételeknek megfelelsz.
Viszont, írod, hogy a vagyoni kártérítés iránti igényed késedelem miatt elutasításra került. Ez milyen késedelem volt?
A vagyoni kár igényem elutasítása arra hivatkozással történt hogy ekkor még nem teljesültek a Mt.177.§ ban foglaltak. viszont ezt követően teljesültek, s felszólítottam a munkáltatót káraim előterjesztéseire, elismerte a kárt a munkáltató s a nem teljesítés miatt került az ügy a bíróságra. becsatoltam az elévülés megszakításainak bizonyítékait is, a kárigényeimmel, a tárgyalásokon senki az elévülésre nem hivatkozott csak a bíró mondogatta hogy elévült ügy, ezért a következő tárgyalásra újból megküldtem az elévülést bizonyító iratokat a bíróságra, e tárgyaláson először az eljárás folyamán az alperes ekkor hivatkozott az elévülésre, e napi tárgyaláson a bíró meghozta ítéletét és elévülésre való hivatkozással elutasította keresetemet azzal hogy nem tudtam a perben időben bizonyítani az elévülés megszakításait. Másik költség igényemet is elutasította e perben arra hivatkozva hogy nem bizonyítottam bizonyos dolgokat, ezért azt jogalap nélküli követelésnek vette a bíró. Csak megjegyzem azokat a bizonyításokat amikre a bíróság hivatkozott a szakértői véleményben megtalálható.
Nehezen a bíróval tudtam beszélni aki elmondta azt hogy a bizonyítékokat nem találta az irathalmazban, viszont az ítélet napjára megküldött bizonyítékaimat már nem tudta figyelembe venni az elkésett. A szakértői bizonyítékot nem veheti figyelembe az az én kötelezettségem lett volna. Megjegyzem ez is be lett csatolva korábban általam, a bíró azt mondja hiányos. Ilyen esetekben a bírónak nem kötelessége a hiánypótlásra való felhívása? Mivel nagy összegű kárról lévén szó, érzéseim szerint a bíró összejátszhatott az alperes munkáltatóval, végül is a bíró szinte súgott az alperesnek hogy mire hivatkozzon az elévülésre, mikor ezt az alperes megtette a bíró gyorsan erre hivatkozva elutasította keresetemet. Milyen eljárás ez ? Azért mert nincs pénzem ügyvédre? Az ügyben sikerdíjért meg nem vállalták az ügyet ügyvédek. Azért hivatkozom az előző pereimre hogy azok is de a felszólításaim valamint a munkáltató elismerése is megszakították az elévülést.Ja azt nem tudom miért mondta a bíró hogy nem vagyoni kárigényemre pedig havi járadék nem szokványos meg ítélni ekkora összeget. Nem tudom most már érthető e problémáim?
válasza:Kedves Kérdező,
érthető a probléma, de így online jó megoldást nem tudok rá mondani. Ahhoz, hogy kiderüljön, lehet-e még valamit tenni az ügy érdekében, át kellene nézni a per összes dokumetnumát, különös tekintettel arra, hogy ponotsan(!) mi is szerepel a szakértői véleményben, és hogy pontosan (!) hogyan is voltak ezek az eljárási határidők, ill. azok túllépése.
Ha jól értettem azonban, magadat próbáltad képviselni az eljárásban, úgy hogy az alperesnek ügyvédje volt. Sajnos, az az általános tapasztalat, hogy ez így nem nagyon szokott működni. Nyilván nem ismered, ismerheted azokat a jogintézményeket, eljárásjogi elemeket, amelyek alapján a polgári perrendtartás működik - az ügyvédség egy olyan szakma, amelyet 8 évig tanítanak, és az ügyvédi feladatkörön belül is az egyik legnehezebb munka a tárgyaláson való eljárás, az ügyleti képviselet. Tehát ha egy mód is van rá, csak azt javasolhatom, hogy mégis vedd igénybe egy ügyvéd szolgálatait, mert szükséged van rá. Üdv!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!