Hagyatéki eljárásnál így el lehet járni?

Kezdeném az elején, hogy érthető legyen.

Párom édesanyja halála után elment az apjával hagyatéki eljárásra, s páromnak mondták, az apja, s az ügyvéd is, úgy jár jobban, ha az Ő nevére kerülnek a lakások, s az apja a haszonélvező.

Ez 2008-ban volt, amikor is még volt szoc.pol. Én mondtam a páromnak, ne a nevén legyen a ház, mert akkor nem tudjuk felvenni, s most is jól járnánk ezzel, mert ha úgy lett volna minden, ahogy én mondtam a páromnak, már nem itt szenvednénk apóssal már több mint 3 éve.

Házasság után tudtunk volna 700ezer ft támogatást felvenni az önkormányzattól, fiatal házasoknak járót, ami feltétele, hogy ne legyen lakás a nevünkön, s nem lehetett régebben sem.

Mikor párom hazajött s elmondta, szóltam neki, hogy butaságot mondtak, s hogy épp nem így járt jól.

S akkor mondta, hogy ő úgy tudja, ez a lakás akkor is neki járt volna, mivel alapból a nevén volt, mert mielőtt meghalt a nagyapja, akié a lakás volt, átíratta az unokjára, s van innen kb. 1 órányira egy másik ingatlan, ami az anyja nevén volt.

Na most, ha a párom nevén volt tényleg ez a lakás amelyben apóssal élünk, akkor is lehet az após a haszonélvező?

Vagy így hogy létezik, hogy megkapta a haszonélvezeti jogot?

Lehet a párom nem tudja jól, s nem az Ő nevén volt az anyja halála előtt a lakás?

Kitolhatott vele az apja?

Mert a másik lakásnál megértem, mert a párom anyjának tulajdona volt, amit szintén a párom nagyapja vett, de ezt a lakást amiben élünk, a páromra íratta a nagyapja még jóval a halála előtt.

Azért érdekelne, mert mindkét lakást kiközösíti magának, ebben nyugdíjas koráig akar velünk élni, s a másik lakásba azért nem tudunk kiköltözni, mert kijelentette, amint nyugdíjas lesz, s kiköltöznénk, át kell adjuk neki. Úgy meg azért nem éri meg kiköltözni, mert párom munkahelyéhez messze van, s nem biztos, hogy este 22 után elérné az utolsó járatot. S az nyaraló, s családi házzá kellene íratnunk, ha bővíteni szeretnénk, s az a ház olyan picike, hogy a szobába ha bevisszük azt az ágyat, amin most alszunk, jó ha egy szekrényt be tudunk zsúfolni, s hely nincs. Gyerekágy meg be se férne. Konyhába egyet lépünk, amint bementünk, s ott a gáztűzhely. Fürdőbe még egy zuhany kabin se fér el. Előtérbe jó ha egy asztal székekkel elfér. Az inkább egy főnek, s nem egy családnak való. Így meg felesleges felújítani, főleg úgy, hogy mire visszaköltöznénk, ha egyáltalán elengedné a fiát, mert legutóbb is albiba mentünk, még gyerek előtt, mert nem bírtuk, hogy iszik, megzsarolta a fiát, ha nem költözünk vissza, inni fog. Persze ugyan úgy ivott, csak a fia féltette az apját is a lakást is, így vissza jöttünk. Szerencsére terhességem óta nem ivott, most pár hónapos a kicsi.

Azért kezdett érdekelni ez mert apóstól folyton azt kell hallgatnom, hogy én egy aljas senkih@zi vagyok aki betette ide a lábát, s egy ilyen senkih@zin@k hallgatnia kell. Ha van valamiről valami véleményem. Pl. legutóbb a kicsi anyatejét minden szó nélkül kivette a fagyóból, s miután szóvá tettem, hogy ne nyúljon a dolgainkhoz, ha olvasztani szeretné a hűtőládát, ami mellesleg önfagyasztós, előző nap illő szólni, mert így sincs sok anyatejem. S a fent leírtad vágta hozzám, s hogy nincs jogom épp azért mert senki vagyok parancsolgatni,s inkább megköszönném, hogy kiolvasztotta a hűtőt.