Végrehajtási joggal kapcsolatos a kérdésem: A volt férj (Adós) hitelt vett fel, amit később nem fizetett és rajta nem tudják behajtani (nincs bejelentett jövedelem, ingatlan). Behajtható-e 5 év múlva a volt feleségen?

Ha sem adóstársként, sem kezesként nem szerepelt, sem ahhoz nem adta hozzájárulását, hogy pl. közös ingatlanra jegyezzenek jelzálogjogot a hitel biztosítására, akkor a (volt) feleségtől nem lehet követelni a tartozást.

Pont ezért szokták a bankok a házastársat is bevonni valahogyan a szerződésbe. Ha ez a jelen esetben kimaradt (pl. személyi kölcsönt vett fel a volt férj), akkor a volt feleség nyugodtan alhat.

Fontos különbség van a behajtó és a bírósági végrehajtó között. A gáz az utóbbival van, mert ő letilthatja a fizetésed, pénzt emelhet le a bankszámládról, kivonathatja a forgalomból az autódat, stb. Viszont CSAK akkor járhat el, ha JOGERŐS, BÍRÓI vagy KÖZJEGYZŐI határozat mondja ki, hogy tartozol. A behajtónak semmilyen jogosítványa nincs. Írhat neked dörgedelmes leveleket, amiket kidobhatsz a kukába, esetleg az ügyvéded megválaszolja.

Ha te kölcsönadsz nekem pénzt, írunk róla egy szerződést otthon két tanúval, és nem fizetek, akkor sem kérhetsz rögtön bírósági végrehajtást, hiába jogos a követelésed. Előbb kell, hogy bíró vagy közjegyző is legyen a dologban. Ha elviszed a szerződést egy közjegyzőhöz, kiküldetsz vele egy fizetési meghagyást, és én nem szólok rá semmit, AKKOR már van egy végrehajtható határozatod, ami bírói ítélettel egyenértékű. Ha szólok rá, akkor meg mehetünk pereskedni, amit jelen esetben biztosan elveszítek, és még a perköltséget is nekem kell kifizetni. És akkor - bármelyik esetben - jöhet a végrehajtó. Addig nem.

Az előzőnél kicsit egyszerűbb, bár drágább módszer (amit bankok előszeretettel alkalmaznak), hogy már eleve közjegyzővel íratják a szerződést, és belefoglalják, hogy ha az ügyfél nem fizet, rögtön kérhetik a végrehajtást. Akkor nem kell külön fizetési meghagyást kiküldeni, nincs rá lehetőség, hogy esetleg perben kelljen még a banknak az igazát bizonygatni, hanem a közjegyző rögtön ellátja a szerződést egy ún. végrehajtási záradékkal. Ez is olyan, mintha bírói ítélet lenne. Ennek viszont feltétele, hogy a szerződést aláíró ehhez előzetesen hozzájáruljon. Ha a szerződést (a hozzájárulással) csak Gipsz Jakab írta alá, akkor nem lehet Gipsz Jakabné ellen záradékolni végrehajtásra.

Ez persze még nem jelenti azt, hogy a tartozást ténylegesen nem lehet a feleségtől követelni, hisz a Csjt. hivatkozott paragrafusa szerint lehet. Mondjuk kérheti szépen a bank, vagy dörgedelmes behajtói levelek útján, hátha bejön. Bírósági végrehajtást viszont ennyiből nem kérhet. Ahhoz előbb szépen el kell mennie egy közjegyzőhöz, kiállítattni egy fizetési meghagyást, amit kiküldenek a házastársnak, és várják, reagál-e. Pont úgy, ahogy fentebb írtam. Ha adott határidőig nem reagál, akkor a fizetési meghagyás JOGERŐS és VÉGREHAJTHATÓ. Ha reagál, akkor meg per lesz. És lehet bizonygatni, hogy a Csjt.-ben felállított vélelem nem is úgy volt. Aztán majd a bíróság eldönti, és hoz egy ítéletet (amit már szintén végre lehet hajtani, ha nem a házastársnak ad igazat).

Szóval ha megvannak azok a papírok, amiknek az ügyvéded úgy örült, azokkal talán sikerül meggyőzni a bankot, hogy semmi közöd a dologhoz, és nem akarnak majd pereskedni. Végrehajtást nem indíthatnak ellened csak úgy, ha alapból nem írtál alá náluk semmit.