Mit szólsz ahhoz, hogy Kocsis Máté bejelentette a következő Alaptörvény módosítást?
Nekem már kezd elegem lenni abból, hogy a FIDESZ újra és újra belepiszkál az Alaptörvénybe. Nem azzal van a gondom, amit most éppen bele akarnak írni. A fő problémát abban látom, hogy a FIDESZ teljesen kisajátította magának az Alaptörvényt, amit az emberek feje felett módosítgat kénye-kedve és aktuális politikai érdekei szerint. A Kocsis által most belengetett módosítás nyilvánvalóan arról szól, hogy megpróbálják újra ők tematizálni a közbeszédet, továbbá megpróbálják lemosni magukról a tavalyi kegyelmi ügy mocskát. És ez eléggé kiábrándító. Szerintem az alkotmányozásnak és az Alaptörvény módosításának nem ilyen piti pártpolitikai érdekérvényesítést kellene szolgálnia.
Egy demokratikus országban nem úgy módosítják az alkotmányt, hogy a kormányzó párt frakcióvezetője csak úgy ukkmukkfukk bejelenti, hogy mit írnak bele legközelebb az Alaptörvénybe oszt jónapot. Nem. Ezt egy normális, demokratikus osrszágban úgy kellene csinálni, hogy a polgárok széles körű társadalmi vita keretében megvitatnák az alkotmánymódosítás tervét, majd ha kirajzolódik a társadalmi konszenzus, akkor egy erre rendelt testület kodifikálná a módosítás szövegét, ami akkor lépne hatályba, ha egy népszavazás megerősítené azt. Valami ilyesmi lenne a demokratikus megoldás, nem Kocsis Máté agymenése.
Nedked mi a véleményed?
válasza:Egy civilizált országban a "120." Alaptörvénybe való belenyúlás közfelháborodás tárgya lenne már.
Egyáltalán van olyan ember Mo.-n, aki szóról szóra tudna az Alaptörvényből 1 sort is idézni?
válasza:Hiába iktatnák bele a drog témát is az alaptörvénybe, semmilyen visszatartó ereje nem lesz, hiszen a dílerek, fogyasztók úgyis csinálni fogják tovább.
Orbán Viktor azt hiszi, majd ő ezzel az alaptörvénnyel "teljesen megszűnteti" a helyzetet.
De nem csak Budapestre gondolok, a kisebb falvakban is vannak szép számmal drogos fekák.
válasza:Nem vagyok Fideszes, de melyik országokban tartanak népszavazást az alkotmányról ?
A 2010 előtti Alkotmány szerint sem lehetett népszavazás tárgya az alkotmányozás.
válasza:Úgy irkálnak az alaptörvénybe, mint mások az exTwitter X-re.
A végén úgy fogunk járni, mint átlag Béla a villanyszekrénnyel. Belenyúlkál, bővít, ide köt, oda köt és egyszer zárlat keletkezik összeégett vezetékekkel. Kihívja a villanyszerelőt és az csak fogja a fejét amikor meglátja. A fejvakarás után az egészet kidobja és mindent elölről kezd szépen rendezetten szakszerűen beépíteni és bekötni. Egyszer ez lesz. A távoli jövőben egy párt az egészet újra írja.
3.: Úgy rémlik, hogy Európában pl. pl. Írországban, Franciaországban és talán Németországban is volt alkotmány-megerősítő népszavazás. Lehet, hogy másutt is, ezt nem tudom. Viszont abban biztos vagyok, hogy minden fejlett demokratikus jogállam alkotmányos rendszerében vannak olyan garanciális elemek, amelyek azt biztosítják, hogy az alkotmány kivételesen erős legitimációval rendelkezzen és ne szolgálhasson egyes politikai erők rövid távú, parciális, kizárólagos elképzeléseinek megvalósítására. Ezek közül az egyik lehetséges eszköz a népszavazás általi megerősítés, de emellett vagy ehelyett számos más garanciális elem is ismert, pl. hogy ne a törvényhozás, hanem csak egy alkotmányozó testület nyúlhasson hozzá az adott ország alkotmányához, kötelező előírások a legszélesebb nyilvánosság bevonására a tervezet megvitatásába, alkotmányban előírt alkotmánybírósági kontroll, vagy hogy az alkotmánymódosítást csak a megszavazását követő országgyűlési ciklusban lehessen hatályba léptetni stb. (Petrétei József írt erről egy jó tanulmányt valamikor a 2000-es évek elején.)
Sajnos nálunk az ilyen garanciális elemek szinte teljesen hiányoznak a jogrendszerből, ezért lehet, hogy a FIDESZ a saját rövid távú pártérdekeit szem előtt tartva mókolhatja az Alaptörvényt.
És igen, igazad van, a 2010. előtti Alkotmány is harmatgyenge volt ilyen szempontból.
válasza:#5 Németországban nem kell népszavazás az alaptörvényük megváltoztatásához és nem is teszik ritkán a módosítását. Itt avn 2 példa a közelmúltból:
2018- ban és 2022-ben is a Bundestag 2/3-os többségével lehetett módosítani az alkotmányukat.
A farnciáknál már másképp van: "miután a parlament két háza megszavazza az alkotmánymódosítás szövegét, népszavazásnak kell szentesítenie a változtatást, vagy a nemzetgyűlés és a szenátus egyesített ülésén a képviselők háromötödének kell támogatnia azt." Azonban még ott sem kell minden esetben népszavazás róla.
válasza:#7 Benne vannak a demokratikus jogállami alkotmányozási garanciák a magyar törvényekben.
A 2011-es alkotmánymódosítás előtt a korábbi választási törvény szerint szereztek elegendő mandátumot hozzá a parlamentben és teljesen a meglevő törvények és a korábbi alkotmány szerint történt a módosítása. Nem kellett népszavazás soha nálunk az alkotmány módosításához, az előző alkotmányunkat ráadásul még nem is a demokratikusan választott parlament fogadta el, hanem az első szabad választás ELŐTT a még szocialista állampárti parlament képviselői szavazták meg.
Te azt az alkotmányt siratod amit olyan képviselők írtak és szavaztak meg akiket nem is választottunk még szabadon, demokratikusan, csak utána - 1990-től 2010-ig nem volt képes egyik parlament sem újraírni, ahogy kellett volna már az elsőnek.
Az alkotmány módosítását a demokratikusan választott parlament képviselőinek 2/3-nak szavazatával lehetett 1990 óta megtenni. Soha nem volt másképp, nem kellett róla népszavazás. Volt jó pár alkotmánymódosítás és minden esetben a parlamenti 2/3 volt csak a feltétele. Így lehettünk NATO tagok is.
8.: Olvasd már el az 5. hozzászólásom utolsó mondatát, ami az Alaptörvény előtti Alkotmányról szólt.
Szívesen.
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!