Lehet ilyen esetben bérleti díjat kérni?

Először is, meg kell nézni, hogy miként és hogyan íratta a nevére. Ha ajándékozással és 15 éven belül, akkor jár neked, mint törvényes örökösének a fél ház 1/3 része (több örökös esetén ezen osztozkodtok), amit pénzben is megválthat az ajándékozott. Ha ez nem áll fenn, akkor még ez sem jár.

Az osztatlan közös tulajdonnak az a lényege, hogy a tulajdoni hányadtól függetlenül minden tulajdonos minden négyzetcentiméterének használatára jogot formálhat, emiatt a tulajdonosok egymástól nem követelhetnek bérleti díjat. Ami követelhető (a feltételek teljesülése esetén, ehhez érdemes ügyvéddel konzultálni) úgynevezett többlethasználati díj követelhető a birtokon belüli tulajdonostól. Ennek az kell az alapja legyen, hogy a birtokon belüli tulajdonos ellehetetleníti a többi tulajdonost az ingatlan használatától (nem engedi be őket az ingatlanra, például), ehhez ezt kell tudni bizonyítani, illetve azt, hogy a tulajdonosok élni is akartak a használati jogukkal, amiben gátolva lettek. Nyilván ezek a dolgok nehezen bizonyíthatóak, ezért nem árt, ha van ügyvéd.

Ami lehetőségetek van még, az az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének kérése a bíróságon, azonban ez egy költséges és hosszú eljárás, így végső esetben szokták csak ajánlani.

Amennyiben az elhunyt apa nem vált el az anyukádtól, akkor a saját 50%-án felül még mindig egy gyermekrészre jogosult lehet a teljes hagyatékból.

Ez annyiban érint téged, ha mondjuk az apukádnak van egy másik gyermeke a barátnőjétől, de itt is csak az örökségi arányok miatt tekintve érdekes ez.

Kérni lehet bérleti díjat, de fizetni nem muszáj... Esetleg olyan ultimátumot adhattok, hogy ha nem fizet bérleti díjat, akkor ragaszkodni fogtok a közös tulajdon megszüntetéséhez. (De tényleg, miért akarjátok meghagyni ezt az állapotot, miért nem fizettetitek ki a részeteket?)

A 2. válaszoló pontosan írt mindent, csak annyit javítanék, hogy nem 15, hanem csak 10 év. Ptk. 7:81. § (1) a) .

Valamint, a közös tulajdon megszüntetése elég ritkán szokott eljutni a tárgyalásig, mert az ügyvéd elmagyarázza a vonakodó résztulajdonosnak, hogy ebből ő nem tud jól kijönni, mert a pert garantáltan elveszíti, és garantáltan sok pénzébe kerül a pereskedés. És ez utóbbi félmondat nagyon ütős érv.