Ha valamivel meg vádolnak hogy működik a védelem és a tárgyalás?

"mivan akkor ha a védelem kitalál egy fedő sztorit "

ILYEN NINCS. A védö sem hazudhat, nem állíthat nem létezö dolgokat.

“ Gondolom a vád minnél több dolgot próbál ráhúzni az emberre”

Nem. A vád próbál mindent bizonyítani, amit lehet.

“ védelem meg próbál minnél több mindent elmosni.”

Egyáltalán nem. Nyilván, ha van egy tapasztalt, felső kategóriás ügyvéded ő megfog próbálni kihúzni amiből csak tud. Viszont egy kirendelt, az annyit fog tenni, hogy tájékoztat téged a lehetőségeidről, jogaidról, felügyeli ne sérüljenek a jogaid.

“ be akarja adni a bírónak de a végén kiderül hogy hazugság?”

Ez azért elegge egyszerű, ha egy ici picit is gondolkozol. Az ügyvéd nem történetet mesél, hanem jogilag képviselő a terheltet. Ő azt fogja mondani “Védencem elmondása alapján..” vagy bármi hasonló. Ő azt fogja képviseli és jogilag megfogalmazni amit neki mondanak. A vádlott pedig hazudhat, nincs igazmondási kötelezettsége.

“ Meg ha a vádlott felkérés egy ügyvédet akkor a bűnös elszólta mondani az ügyvédnek hogy mi történt valójában azért hogy valamilyen stratégiát ki tudjanak alakítani?”

Igen. Sok esetben egyáltalán nem az a cél, hogy ártatlanságát bizonyítson. Rengetegszer minősítő körülményekről megy a vita.

Van egy alap cselekmény, tegyük fel lopás. Lopás akkor valósul meg, ha:

“ Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.”

Ha ennek minden elemét elköveted egy cselekmény során akkor alapeseti lopást követsz el.

Ha ezen felül valami “plusz” is szerepet játszik, például:

Közokirat amit ellopsz, vagy zseblopást csinalsz az minősítő körülmény.

Például ha ellopsz egy 10.000 forintos telefont az szabálysértés. Viszont ha ugyan azt a telefont zsebtolvajlás útján szerzed meg, az felminősíti bűncselekménnyé.

2#-es válaszoló jól leírta, hozzátenném, hogy a kirendelt védő, bár általában valóban kevesebbet küzd, azért azt megnézi, hogy mi bizonyítható és mi nem, és ahol van mozgástér a sztoriban, ott azért ő is megpróbálja kihasználni azt. A példabeli csalásnál is vannak bizonytalan, szubjektíven értelmezhető körülmények: volt-e tévedésbe ejtő magatartás, és kiterjedt-e a megtévesztésre és a haszonszerzésre a vádlott szándéka? Pl. valaki úgy vesz fel hitelt hogy tudja hogy nem tudja visszafizetni, (és persze nem is fizeti vissza), az elvileg csalás. De azért azt nem olyan könnyű bizonyítani, hogy mi is volt ennek az embernek a fejében, mikor felvette a hitelt. Nyilván a védőnek mindenféle körülményt kell összegyűjtenie, ami arra utal, hogy a vádlott rendes ember, sose csinálna ilyet, nem számított rá hogy nem tud majd fizetni, stb.

Az, hogy a "A vád próbál mindent bizonyítani, amit lehet.", szerintem nem mond ellent annak az állításnak, hogy megpróbál minél több dolgot ráhúzni az emberre. A vád ugyanúgy megpróbál megjátszani minden szóba jöhető bűncselekményt, ahogy a védelem meg próbál terelni.

Volt pár ügyem védőként, az esetek egy részében a vádlott előttem is tagadott, de volt ahol elismerte.