Mit jelent az érdemi tárgyalás?

Először van a perfelvételi szak. Ennek során rögzítik, hogy miről folyik a per, és minden érintett előadja a véleményét, hogy szerinte mi és hogy történt.

Utána van az érdemi tárgyalási szak, aminek során a felek elővezetik a bizonyítékaikat, véleményt mondanak a másik fél bizonyítékairól, szóval lezajlik maga a tárgyalás. Végül, még szintén az érdemi szak részeként, megszületik az ítélet.

Tegnap 17:07

Nem úgy van, hogy az összes bizonyítékot a perfelvételi szakasz lezárásáig kell benyújtani, az érdemiben már nem lehet? Én úgy tudom

Igen, így értettem a 2-ben, hogy a perfelvételi szakaszban nyújtják be a bizonyítékokat, de az érdemi szakaszban tárgyalják meg ezeket.

De ha felmerülnek új bizonyítékok, azokat még utólag, az érdemi szakaszban is be lehet nyújtani.

Azt esetleg megkérdezhetném, mert sajnos én is bírósági per előtt állok, hogy az első perfelvételi eljárás napján az alperes még előterjeszthet-e új bizonyítékokat, mert az ellenkérelemre válaszoltunk a válaszirattal, de arra már nem reagált az alperes. Az

ellenkérelemben csak hazugságot irtak, amit a valasziratban bizonyítékokkal megcáfoltunk, erre nem reagáltak. Mi van ha a perfelvételi tárgyaláson nyújtanak be új bizonyítékokat, amit mi abban a pillanatban nem tudunk megcáfolni. Ez lehetséges? Akkor mikor lehet azokra reagálni?

6-os hozzászólásra válaszom: Ettől nem kell tartani. Akár előterjeszthet az alperes újabb bizonyítékokat a perfelvételi tárgyaláson, akár nem, nem kerülsz olyan helyzetbe, hogy rögtön cáfolnod kellene bármit is. Elég, ha jelzed, hogy vitatod, jelzed, hogy nem tartod valósnak (akár indoklás nélkül).

A per során később lesz lehetőséged cáfolni. Pl. utólag megkapod a perfelvételi tárgyalásról készült jegyzőkönyvet, és az alapján felkészülsz az érdemi tárgyalásra.