A haszonélvező örökösei követelhetnek a tulajdonostól?

Nekem az a véleményem, hogy mivel a feleség gyerekeinek semmi köze sem az ingatlanhoz, sem az anyjuk tartozásához, ezért semmit nem kötelesek fizetni.

Már csak azért sem, mert a hitel az ingatlan vonatkozásában áll fent, amihez a feleség gyerekeinek semmi köze. A PTK világosan kimondja hogy tartozás csak a hagyaték értékéig örökölhető, ez esetben pedig a feleség gyerekeinek vonatkozásában nincs hagyaték, tehát 0 forintig kötelesek a tartozás kiegyenlítésére!

A bank meg menjen az anyja p'csájába.

Hát ha 3 ügyvéd nem tudta, akkor szerintem itt se kapsz bombabiztos választ...

Az én véleményem szerint egyébként egyik ügyvédnek sincs igaza. Nem azért, mert hülyék, hanem vagy valami infót ők nem kaptak meg, vagy én nem kapok meg, ebből adódik a véleménykülönbség.

Alapból, ugye, a házastárs nem örökli a közösen lakott ingatlant, hanem holtig tartó haszonélvezetet kap rá. Ezért ebből nem jár semmi pénz, mert a haszonélvezetet megkapta, és használta is, ahogy kell.

Viszont a férj halála után már olyan ingatlan után fizetett be pénzt, ami nem az ő tulajdona volt. Ha neadjisten nem fizet, és nincs lefoglalható jövedelme, akkor a bank szépen elveszi a házat az örökös gyerekektől. A haszonélvezeti jogot viszont nem lehetséges elvenni, tehát az özvegynek semmi kára nem lett volna abból, ha nem fizet. Életében még akár perelhette is volna a férje gyerekeit a fizetés miatt. Ez az összeg teljes mértékben jár neki vissza, ill. most a halála után a gyerekeinek. Kamatokkal.

Ezt a nő hagyatéki tárgyalásán kellett volna kérni a közjegyzőtől, hogy intézkedjen, mivel ez a pénz a nő hagyatékának részét képezi. Konkrétan annyit tudott volna tenni, hogy ad egy hivatalos iratot, hogy ez az összeg jár a gyerekeknek, és ezzel már lehetett volna perelni. (Vagy, nyilván, ez alapján barátilag is meg lehetett volna állapodni, drága tárgyalás nélkül.)

Ha a hagyatéki végzés már jogerős, akkor póthagyatékit lehet indítani. Ennek intézéséhez persze szükségük van a gyerekeinek arra, hogy bizonyítani tudják banki kivonatokkal vagy bármivel, hogy tényleg az anyjuk fizette a férje halála után a részleteket. Ha nincsenek meg ezek a papírok, és nem is tudják pótolni, akkor elbukták a pénzt.

Bocsánat, helyesbítenem kell. Figyelmetlen voltam, nem vettem észre elsőre mindent, átírtam a válaszomat, és nem gondoltam át, hogy miket törlök ki.

A nő lett részben a ház tulajdonosa, abból adódóan, a házasság alatt szerzett vagyon közös tulajdonnak számít.

Hogy mekkora rész járt volna neki, az azon múlik, hogy a ház értékének mekkora részét fizette be a házasságkötés előtt (ebből járt volna neki a befizetett összeg, mínusz az ott lakása értéke), valamint mekkora rész lett kifizetve (bármelyikük által) a házasság ideje alatt, mert ez feleződik.

Tehát, először egy póthagyatékit kellene csinálni a férj hagyatékához kapcsolódva, amin a közjegyző megmondaná, hogy mennyi pénzt örökölt a nő a házasság utáni befizetése után, valamint a háznak mekkora tulajdoni hányadát örökölte telibe. És a férfi gyerekei csak a maradékot örökölhették volna, amire persze járt a haszonélvezet. (Ha végig, a vásárlástól a teljes kifizetésig házastársak lettek volna, akkor a tulajdonjog feleződött volna, mint közös szerzemény. És a férj hagyatéki tárgyalásán a feleség kérhette volna, hogy írják a nevére.)

Nyilván ehhez az első hagyatékihoz is mindenféle bizonyító erejű papírok kellenének.

Utána kellene még egy másik póthagyatékit csinálni a nő hagyatéka ügyében.

Szóval, saját - ügyvédekkel kapcsolatos - tapasztalataim alapján azt gondolom, hogy az ügyvédek azért mondták, hogy nem jár semmi, mert rohadt bonyolult lenne végigvinni mindent, megfelelő bizonyíték nem lenne, és ők nem akartak ilyesmivel foglalkozni.