Mi az a szokásjog?
Úgy tudtam sokáig, hogy egy jog, ami megengedi, hogy több ember egyfajta régi szokás alapján cselekedhessen, és ez alapján módosíthassák a jogot.
A neten nem sok mindent találtam róla, ami komolyabban feszegetné a témát, de egy helyen olvastam, hogy semmit nem számít, de akkor meg miért létezik ez a fogalom?
Egy posztban volt, hogy valakik lakóterületén, évtizedek óta nem tartanak be egy elsőbbségadás táblát. Akinek elsőbbséget kellene adni, azoknak nehézkes, mert dombon felfele, kell visszatolatni egy szűk utcában, majd száz métert, így az ott lakók már rászoktak, hogy fentről nem adnak elsőbbséget, és inkább a lenti tolat vissza. Illetve sokan az járdán állnak meg, mert nincs máshol hely, és szűk az útest, így nincs meg a 3 méter.
Itt felhozták, hogy ez szokásjog, és lehet hivatkozni rá, mert már ötven éve így megy, de valaki azt mondta, hogy a szokásjog nem számít, ugyanúgy megy a büntetés, és még csoportosan sem lehet intézkedni ellene, mint szokásjog.
A kérdés akkor, hogy mi a szokásjog? Mikor lehet alkalmazni, és mi a menete? Egyáltalán létezik ez, vagy csak mítosz?
válasza:"a szokásjog nem számít, ugyanúgy megy a büntetés"
Ez így van. Mi van, ha valaki idegen jár arra, aki nem ismeri ezt a szokást és karamboloznak? Nem számít, hogy mi ott a szokás.
válasza:#1 Ez logikus, de akkor miért létezik ez a kifejezés? Csapda lenne, hogy elhitessék az emberrel, hogy ha hosszú ideig, nagy közösségben együtt csinálnak valami dolgot, akkor nem büntethető, de aztán váratlanul behálózzák a büntetést?
Esetleg lehet, ez alapján kérelmezni, hogy módosítsák a szabályt?
válasza:
válasza:Olyan esetben mérvadó a "szokásjog" amikor ez kézzel fogható és kevés résztvevő van akik ezt elfogadták. Pl. egy közös terület használata. Mondjuk egy társasházi közös helységben szokásjog szerint a tárolókban csak biciklit, babakocsit tartanak, élelmiszerféléket nem - akkor erre hivatkozva lehet rászólni egy lakóra, hogy abba a tárolóba ne vigyen be 3 zsák krumplit.
Vagy ha egy közös telek használata szokásjog szerint úgy alakult, hogy a telek elejét és a rajta levő kis házikót az egyik testvér használja, a telek végét az ottani fészerrel meg a másik testvér, akkor a telek megosztásakor lehet a szokásjogra hivatkozva ugyanezen módon kérni a megosztást és nem vitát nyitni azon, hogy akkor a telek inkább hosszában legyen elvágva vagy a kis házikót használják ezentúl mindketten.
válasza:"társasházi közös helységben"
Helyiségben. A helység települést jelent.
válasza:Azért kicsit más a szokásJOG, mint hogy Mucsaröcsögén meg szoktak-e állni a táblánál, vagy krumplit tárolnak-e a társasház közös helyiségében.
(Az meg, hogy "Csapda lenne, hogy elhitessék az emberrel, hogy ha hosszú ideig, nagy közösségben együtt csinálnak valami dolgot, akkor nem büntethető, de aztán váratlanul behálózzák a büntetést?" - finoman is szólva is orbitális butaság.)
A szokásjog lényeges ismérve, hogy nem azonos a szokásokkal általánosságban, mert ebben az esetben minden társadalmilag elfogadott szokás azonnal joggá válna, ami nyilván abszurd lenne.
A szokásjog a mai jogképződésben gyakorlatilag már nem kap szerepet (hiszen van írott jog), de történelmileg sokáig meghatározó volt.
Szokásjogi normák manapság a nemzetközi jogban fordulnak elő, mert a szuverén államok felett nem áll törvényhozó hatalom. A szokásjogot bizonyítani kell, és nemzetközi büntetőbírói fórum kimondja ki valamilyen ítéletben vagy értelmezésben, kvázi bizonyíték-szerűen, hogy ez egy szokásjogi erejű tilalom/kötelezettség.
A nemzetközi szokásjog a jog gyanánt elismert általános gyakorlat, tehát két elem jelenléte szükséges: az állami gyakorlat és az abbéli meggyőződés, hogy ez a gyakorlat „jog szerint” tiltott/megkövetelt.
Például a legfontosabb nemzetközi emberi jogi dokumentum, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata olyan széles körben vált elfogadottá, hogy eredetileg nem kötelező jellege megváltozott, és már kötelező erejűként hivatkoznak rá a nemzetközi szokásjog alapján.
Nemzetközi humanitárius szokásjogi norma például: Az összeütköző feleknek mindenkor különbséget kell tenniük a polgári javak és katonai célpontok között. Támadást csak katonai célpontok ellen szabad intézni. Polgári javak ellen nem szabad támadást intézni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!