Ez rendjén van? Tegnap vett a fiam egy kínai boltba egy pár dolgot karácsonyra a feleségemnek (konyhai eszközök).

Kérdező, egy pontban sincs igazad. A tegnap 20:20-kori válaszolóval értek egyet, egy-két dologgal kiegészítve.

A háromnapos szabály az a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik bizonyos esetekben. Az 500 forintos szűrő garantáltan nem tartós fogyasztási cikk.

Azt, hogy a szűrőnek mi volt a baja, amikor még megvette jó, volt, de útközben eltőrt... nos, ez egy komolyabb terméknél lehet bevizsgáltatni, hogy mi van vele. Ez azért nem az a kategória. 500 Ft-os szűrőről tudomásul kell venni, hogy nem jár hozzá garancia. Három nap se.

Ha beírtál volna a panaszkönyvbe, ÉS ha békéltető testülethez fordultál volna utána, akkor lehetett volna talán esélyed, hogy megkapod, csak hogy megszabaduljanak tőled, és leszarnak, de ennek esélye is 0,1 %, "megszánlak te hülye" kategória esetén. A Békéltető Testület alapból a tényeket vizsgálva nekik adna igazat.

"A fiam vissza ment még aznap és megpróbálta kicseréltetni de nem járt sikerrel."

Teljesen jogos, fentebb már kifejtették, hogy miért.

"+ ezzel a fiamnak kisebb-nagyobb lelki problémái lettek hála a bunkó eladóknak köszönhetően."

NEM!! A fiadnak a traumát TE okoztad, és neked kell ezért vállalni a felelősséget, de te a boltra tolod! Szégyelld magad!

Elmagyarázom, hogy miért!

Ebben az esetben ha megvígasztaltad volna, és azt mondod, hogy nem baj, veszünk helyette valami mást, akkor a gyereket semmiféle trauma nem éri, megtanulja, hogy olcsó húsnak híg a leve, ill. hogy a megvásárolt holmira vigyázni kell, nem eltörni, mert nem biztos, hogy kicserélik.

Nem így döntöttél.

Egy kockázatosabb utat választottál: bementél a fiaddal reklamálni. Ez még önmagában rendben is van, HA!!!!!!!!!

- tisztában lennél pl. a jogszabályokkal, pl. 3 napossal, amire hivatkozol. (Nem voltál tisztában vele, az eladó dolga nem az, hogy jogi kurzust tartson neked, ezért joggal vonogatta a vállát.)

- elejétől a végéig kulturáltan viselkedsz. (Ez bizony a gyerekednek trauma, mert látja, hogy az apja egy bunkó, és mások (joggal) leszarják, tehát rombolódik az apakép)

- nem jössz hülye indokokkal, amiről tudod, hogy semmi köze a kereskedőnek főleg ha már bunóskodsz, nem várhatsz alaptalan méltányosságot. Ha alaptalan méltányosságra akarsz játszani, akkor elejétől kezdve a végéig nagyon udvariasnak, kedvesnek kell lenni, és a nemet is ugyanolyan kedvességgel kell tudomásul venni, elfogadni, és megtanítani a gyereknek, hogy bizony, nem mindenki olyan méltányos a kereskedelemben, meg hát vannak szabályok. Megmondhattad volna, hogy szegény bácsi is csak egy alkalmazott, biztos a főnöke nem engedi neki az ilyesmit, és elmész úgy, hogy megvigasztalod.

A csúcs mégis az egyre indulatosabb veszekedésed, hisztid, nyílt agressziód volt. Visszadobtad a cuccot, meg mit tudom én.

TE KÖVETTÉL EL GARÁZDASÁGOT, FELFOGOD?! Ez okozta a legnagyobb traumát, nem a veszteség, amit pótolhattál volna, vagy megvigasztalhattad volna, és túl van rajta, esetleg jelzed, hogy kiállsz mellette a szabályok mentén.

TE OKOZTÁL NEKI TRAUMÁT! Még az eladónak is, de az valószínűleg könnyebben feldolgozza.

Ha a gyereked bemegy a postára, és fesz egy bélyeget ajándékba, út közben elszakad, elázik, stb. nekem aztán nem hozhatja vissza, hogy vegyem vissza, főleg az apja ne csináljon jelenetet, és ne mondogassa a három napos szabályt, mert kiröhögöm, nem csak a vállamat rángatom

Igen, ebben a helyzetben a fiad volt a legnagyobb vesztes, és baromira nem az ötszáz forint miatt, hanem azért mert látta becsődölni az apja méltóságát, de te is nagy vesztes vagy, mert vesztettél a fiadnál az apai tekintélyedből.

Lehet, hogy ezt nem fogja most rögtön visszajelezni, de a kapcsolatotokban ezt jó mélyen beleraktad, és odaraktad a személyiségfejlődésébe.

Nem tudom, hogy hány éves a fiad, gondolom, 8 már elmúlt, ha van saját zsebpénze, és elengeditek önállóan vásárolni. Ilyenkor már sok mindent megért a gyerek, korábban is sokkal többet, mint képzeled.

Javaslom, hogy ülj le vele egy kicsit átbeszélni ezt a helyzetet, és vállald előtte a felelősséget.

Vállald fel, hogy tévedtél, fejezd ki, hogy sajnálod, és szégyelled magad, hogy csúnyán viselkedtél, és így nem szabad viselkedni semmilyen helyzetben, de hát mindenki ember, és mindenki hibázik, még te is, és mondd el, hogy azért az egy nagyon fontos dolog, hogyha valaki belátja a hibáját, és bocsánatot tud kérni, mert a bizalom és az őszinteség és a kölcsönös tisztelet egy nagyon nagy érték.

És azt is meg kell tanítanod, hogy a nem-et is el kell fogadnia, ill. hogy az agresszió nem megoldás semmire.

És mondd el, hogy, nem is olyan nagy dolog az, nem a bácsi a gonosz, hanem biztos a főnök... Esetleg ha nagyon extra példakép akarsz lenni normális viselkedésben, ha azt akarod, hogy a gyereked jó példát is tanuljon, akkor vidd vissza a boltba, mondd meg az eladónak, hogy a múltkor nagyon csúnyán viselkedtél, ezért tőle is bocsánatot kérsz.

Tudod, ezzel megtanítod, hogy az emberek hibázhatnak, de a hibáikat helyre is hozhatják némileg.

Aztán tölthetsz vele valami minőségi időt, játszatsz vele és kifejezheted, hogy szereted, többet ér, mint aza nyavalyás szűrő, esetleg együtt vehettek ajándékot az anyukájának, és karácsonykor megmondod neki, hogy ő segített kiválasztani az ajándékot, együtt vettétek, és akkor a gyerek boldog lesz.

De ha ezt nem teszed meg, akkor ebből a viselkedésből kb. azt tanulja meg, hogyha nemet mondanak, akkor agresszív legyen. Ha elhagyja a barátnője, akkor agresszív legyen vele. Hát ez nem oké.

Őszintén kíváncsi vagyok, hogy belátod-e, hogy mi az igazság ebből, és hogy kész vagy-e ezeket a tanácsokat megfogadni, megteszed-e a fiaddal ezeket.

Én azt mondom, minél előbb, annál jobb, megértem, hogy szégyelled magad, meg cikinek érzed a fiad előtt ezeket meglépni, de hidd el, hogy ennek a halogatása, később elhagyása éppolyan sumákolás, mintha a gyereked nem mondaná meg, hogy rossz jegyet kapott. Ha egyenességre akarod tanítani a gyerekedet, akkor mutass példát, és légy te is gerinces, egyenes! Ezzel nyerheted vissza a pozitív apaképet.

Az egész sztoriban igazán ez a tanulság, és ez nem politika, jog kategória, hanem nevelés kategória.