Három testvér közül az egyikre lett íratva a teljes anyai rész Az a testvér, aki örökölte ez által az anyai részt, már pénzé tette az örökölt vagyont. Kérdezem, ez esetben az esetleges temetést kinek kell állnia?

Ez lemaradt:

[link]

Nem értem pontosan, hogy akkor voltak olyan évek, amikor Tamás egyedül tartotta el az édesanyát? Mondjuk fizette a lakás rezsijét, amit vett, támogatta, gondoskodott róla és ezután az allapota romlására hivatkozva intézménybe küldte? Vagy az ezt megelőző időszakban a három testver közösen gondoskodott az edesanyarol anyagilag is?

Ha a nyugdíj nem fedezi a nyugdijas otthoni ellatast és a fizetes elmarad az otthon a gyerekeken követelheti az elmaradt tartozast. Ezen felül ez a része inkább etikai, mint jogi kérdés.

Van egy-két dolog, ami nem világos. Feltételezem csak, hogy az ingatlan közös tulajdon volt az anyukád és az apukád között. Ebben az esetben az apukád részét (50%) három részre kellett osztani, míg az anyukád özvegyi jogon természetesen tovább élhetett a házban, és persze volt az 50% tulajdoni hányada. Megkaptátok az 50% harmadát - harmadát ti ketten, vagy lemondtatok róla írásban? Amennyiben nem, úgy nem adhatta el, hisz a telek ha jól értem, félig a tiétek, sőt talán eleve hozzá kellett volna járulnotok az építkezéshez. Ha pedig eladja az ingatlant, akkor elővásárlási jogotok lenne, de itt úgy látom, hogy már az apai részt sem kaptátok meg.

Ezt is érdemes tisztázni, hogy is van.

A másik fele, ahogy írtuk, ha van eltartási szerződés, akkor bizony neki kell fizetni a teljes költséget beleértve a temetést is.

Érdemes elmenni beszélni egy ügyvédhez, esetleg jó lenne egy másolatot szerezni az eltartási szerződésről, nehogy végül letagadja, és fizettessen veletek.

De nem mondom, van bőr a pofáján!

6-os kommentben írta a kérdező, hogy Tamás kifizette a 2 testvérét az apai részből.

Összefoglalva: Örökölte az apai részt a 3 testvér, özvegyi joggal terhelten. Tamás kifizette a testvéreit, így a ház 50%-a az övé lett, a másik 50% maradt az anyjuké.

Tamás elkezdett építkezni a telken, ami 50-50%-ban az övé és az anyjáé volt, majd eltartási szerződést kötött az anyjával.

Aztán eladták az egészet (ekkor az anya is eladta az ő részét, mert az eltartásival az nem került automatikusan Tamás nevére) Vettek lakásokat, vélhetőleg egyik sem került az anya nevére. Az anya egy ideig az egyik lakásban élt, majd otthonba került. Beadni csak úgy nem lehet valakit otthonba, ha nem áll gondnokság alatt, csak a beleegyezésével veszik fel otthonba (ő jelentkezik és nem beadja valaki), ha bármi oknál fogva gondnokság alatt áll, akkor a hivatalos gondnoka adhatja be, akár a gondozott (anya) beleegyezése nélkül.

Ha bármi örökölhető vagyona van az anyának, akkor az az eltartónak jár az anya halála után, nem örököl belőle a másik két testvér.

Az eltartási szerződést nem teszi semmissé, hogy az anya otthonba került a szerződés megkötése után.

Valószínűleg az anya nem tett hivatalos temetési rendelkezést, csak közölte, hogy koporsós temetést szeretne. Temetési rendelkezés hiányában olyan módon és oda temetik az elhunytat, ahogy azt a temetést intéző személy akarja. Eltartási szerződésnél az eltartó köteles intézkedni a temetésről.

A kérdező esetében: Örökség nem lesz még akkor sem, ha van ingó, vagy ingatlan vagyona az anyának (szép kort él meg, ha már a gyereke is 81 éves, hacsak nem az anya a kérdező, de akkor meg teljesen mások a lehetőségek), a halálakor minden az eltartóé lesz, aki köteles őt eltemettetni. Viszont rendelkezés hiányában úgy temetteti, ahogy akarja. Ha Tamás hamvasztásost akar, akkor megpróbálhatnak egyezkedni vele a testvérek, hogy koporsós legyen, de nem kötelezhetik rá.

Az idősek otthonának díját is az eltartó köteles kipótolni, ha az anya nyugdíja nem elég rá. Más kérdés, hogy bizonyítani tudja-e a két testvér, hogy az anyjuk eltartásit kötött Tamással, vagy ezzel majd csak az anya halála után rukkol elő Tamás.

#16 Köszi, hogy leírtad, valóban elkerülte egy dolog a figyelmem. Nagyon jó összegzést írtál.

Én annyit tennék hozzá, hogy valóban az lehetséges, hogy az eltartásival csak utólag rukkol elő, hogy osztozzatok a gondozási költségen, DE!!!

NE FIZESSETEK! Hagyjátok, hogy perre menjen az ügy, majd a bíróságon mondjátok, hogy ti úgy tudjátok, hogy van eltartási szerződése, így eskű alatt vallja, hogy nincs eltartási szerződés. Vagy pedig közjegyző előtt nyilatkozzon, hogy nincs semmiféle eltartási szerződés.

272. § (1) A tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.

(2) c) a 268. § (1) bekezdésének b) pontja esetén kívül büntető- vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat.

(5) Aki a hamis tanúzást polgári ügyben követi el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a polgári ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

Hogy ez mennyire hasznos, azt nem tudom: az eskü alatt hamis nyilatkozás bűncselekmény, szóval valószínűleg egy ilyen nyilatkozat után nem venné elő a szerződést, mert akkor bizonyítékot szolgáltatna arra, hogy bűncselekményt követett el, és akár börtönbe is mehetne.

A gond csak az, hogy lehet hogy már mindent elvett az anyukátoktól, így a halála után se venné elő a szerződést, hiszen úgy leleplezné magát.

Amúgy visszatérve én lehet, hogy elmagyaráznám, hogy ha bíróság előtt tagadná az eltartási szerződést, akkor feljelentitek hamis tanúzásért, akkor a Földhivatalban az érintett ingatlan tulajdoni lapján megnézik, hogy volt-e, és lebukik. Nyilván ezeket az információkat mindig megőrzik, így a bizonyíték is megmarad.