Ha a szülőtől örököl két testvér egy lakást, akkor hogyan rendelkezhetnek vele a későbbiekben?

Amennyiben vegrendelet nelkul hal meg a szulo, akkor bizonyos fennallo feltetelek mellett (!!!) a masik, meg elo szulo is orokol a lakasbol tulajdonreszt. Annyit, mint egy gyerek. Es a teljes lakasra elethosszig tarto haszonelvezetet is kap. Ket gyerek es egy élo szulo eseten tehat 1/3-ot orokol mindegyikuk a lakasbol.

Ha mondjuk nincs ilyen helyzet, tehat fele-fele aranyban csak a ket gyerek orokol, akkor amelyik gyerek el akarja adni az orokolt ingatlant, az eloszor fel kell, hogy ajanlja a masik tulajdonosnak megvetelre a sajat reszet. Ugyanis ez utobbinak elovasarlasi joga keletkezik a kozos tulajdon miatt. Ha ez a masik nem tudja/nem akarja ot kifizetni, es nem is hajlando eladni az ingatlanbol a sajat reszet, (sem pedig az egesz ingatlant nem hajlando kozosen eladni), akkor az, aki az eladassal a penzehez akar jutni, kozos megegyezes hianyaban a birosagon tudja kervenyezni a kozos tulajdon megszunteteset. Ennek a pernek eleg nagy koltsege es illeteke is van, amit be kell fizetni neki, (vagyis a felperesnek, a per meginditojanak) a birosagon. Es ekkor a birosag hatarozatot hoz arrol, hogy ha valoban egyik sem tudja/nem hajlando kifizetni a masikat, akkor el kell adni az ingatlant. Celszeru tehat inkabb megegyezni, es eladni per nelkul. Mert ha esetleg vegul (neadjisten) arverezesre kerulne a sor, akkor mindenki csak veszitene rajta, kiveve a vevot, az uj tulajt. Amit eddig irtam, azt sajnos tapasztalatbol tudom. Arra nem tudok valaszolni, hogy ezt a vitat vegrendeletben hogyan lehet kivedeni, ugyhogy en is kivancsian varom a hozzaerto valaszokat.

Az elozo irasomhoz hozza szeretnem tenni, hogy nem csak az eletben maradt szulo, mint az egy haztartasban elo hazastars orokolhet, hanem ez az orokos szemely lehet, h nem a masik szulo, hanem pl. az uj hazastars. Csak nalunk a masik szulo volt ez eppen.

A perkoltsegeket pedig a birosag a mi esetunkben igazsagosan megosztotta a vegen. Ettol fuggetlenul idopocseklas es penzkidobas egy ilyen per. Ha az ember sajnalatos modon nem tud megegyezni a testverevel, akkor viszont csak ez van. Nincsen mas lehetoseg.

Az 1. hsz. első bekezdése nem igaz.

A házastárs a közösen lakott ingatlanból nem örököl semmit, hanem haszonélvezetet kap rá (és a hozzátartozó tárgyakra), minden egyébből viszont egy gyerekrésznyit kap.

A második bekezdés viszont teljesen helytálló. Ha az egyik fél se eladni nem hajlandó a részét, se megvenni a másikét, akkor a bíróság kötelezni fogja az eladásra. Egy darabig még húzhatja a dolgot, hogy nem fogad el egy vételi ajánlatot se, de egy idő után a bíró megvonja a jogát, hogy elutasítson ajánlatot, és onnantól már kötelező lesz neki elfogadni bármilyent.

Ha a szülő végrendeletet ír, abban kiköthet tetszőleges dolgokat a jövőre nézve. Pl. hogy a házat kötelezően el kell adni abban az esetben, ha az egyik gyerek ezt kéri. Vagy éppen, hogy ameddig nem akarja mindkettő eladni, addig bírósággal se lehet eladatni. (Ez mondjuk kibszás lenne a gyerekekkel, és örök haragot szülne köztük.) A lényeg, hogy az örökhagyónak joga van feltételekhez kötni a juttatást. Akár még azt is kikötheti, hogy mondjuk 1 éven belül valamelyiknek vagy meg kell vennie a másik részét, vagy el kell adniuk az egészet, és elfelezni az árát. (Ennek hiányában megy a ház a macskamenhely javára...)