Tényleg ilyenkor mi van? Elég abszurd. De nem vághatsz nyakon valakit, aki összeragasztja a szádat?

#20-nak:

Tudod a "lehetett" és a "biztos" közt qrva nagy különbség van.

A sértett "fej-beverése" az ütés egyenes következménye kb:2 másodpercen belül, nem pedig 27 év múlva.

De játszd tovább nyugodtan a h'lyét.

#21

Te szoktál amúgy horgászni? Mert ez a fárasztásos taktika mintha zsigerből jönne nálad... Akárhogy csavarod a dolgot nem lesz igazad most sem, legfeljebb elhiteted itt pár madárral.

Tudod minek a következményébe halt bele emberünk? A koponyáját ért trauma következtében. (Ez a mondat így szerepel majd a vádiratban is.) Amennyiben csak egy pofon csattant el és vannak szemtanúk, (Más esetben fizikailag képtelenség megállapítani egyetlen pofon milyen mértékben sebesíti meg a sértettet) akkor magán indítványt lehet benyújtani, de hivatalból nem indul ellened eljárás, mert egy pofonra egész egyszerűen nincs kapacitása az igazságszolgáltatásnak érthető okokból.

Tehát: Mivel emberünk nem kívánt rövid vagy hosszútávon maradandó károsodást okozni a sértettnek, csupán a sérült önérzetét kívánta volna rendbe hozni. Ez biztosan nem testi sértés. (Ennek a mondatnak a végére egy hatalmas pontot rajzolnék kézirat esetén)

Akkor mi? Mivel emberünk cselekménye közvetlenül nem változtatta volna meg semmilyen formában a sértett egészségi állapotát, csak egy tréfára adott (Kocsmában úgy gondolom általános) reakciót kívánt adni. Emberünk olyan cselekedetet vitt véghez, ami nem GONDOLTA volna, hogy a sértett halálához vezet.

Ez a legrosszabb esetben is egy GONDATLANSÁGBÓL ELKÖVETETT EMBERÖLÉS. (Nagy pont)

#22-nek:

Gondatlanságból ELKÖVETETT?

Tehát a pofon gondatlan cselekmény cselekmény volt?

Mert a Magyar jogrend a minősítő körülményt még mindig a CSELEKMÉNYRE vonatkoztatja, mint ahogy azt te is gyönyörűen leírtad!

És a pofon is kétséget kizáróan szándékos volt, nem gondatlan.

Fogd már fel hogy a GONDATLANSÁG minősítő körülmény, amely az elkövetett cselekmény kiváltó okát jelöli. Itt az elkövetett cselekmény a POFON amely SZÁNDÉKOS, azon felül pedig testi sértés.

Idáig meg van, baxki? TESTI SÉRTÉS.

Van könnyű, súlyos, és a súlyoson belül HALÁLT OKOZÓ.

HALÁLT OKOZÓ SÚLYOS TESTI SÉRTÉS.

Az általad vizionált "gondatlanságból elkövetett emberölés" az az eset, amikor például az idióta apa a kocsi után kapcsolta a kisfia szánkóját, vontatta, de egy vészfékezésnél a gyerek a kocsi alá csúszott, és úgy beverte a fejét hogy meghalt.

"cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja."

#23

Btk. 164. § Testi sértés (és elhatárolás emberöléstől)

(10)(2) csak magánindítványra büntethető (részlet):

Önmagában a testi bántalmazás – sérülés hiányában – nem minősül testi sértésnek, legfeljebb a kísérletének. Testi sértés akkor valósul meg, ha a testet érő külső behatás érzékelhető és értékelhető.

Szerintem csak szimplán hagyjuk abba a vitát és fogadjuk el mindketten a helyzetet oké?

#25-nek:

Szép próbálkozás volt, csak mint azt gondolom te is tudod, jó párszor játszottam már ügyvédet élesben. Remélem csak tesztelni akartál, és nem vagy tényleg ennyire ostoba.

(10) A (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.

(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Vagyis KIZÁRÓLAG a könnyű testi sértésre vonatkozik a magánindítvány feltétele. Minden más esetben HIVATALBÓL eljárás indul.

Hozzám te nagyon kevés vagy. Te fogadd el a helyzetet.

Megpróbálok egy kis segítséget adni, ha tényleg érdekel a Btk.

A Btk-nak van egy sajátos értelmezési rendszere, amelyben következetes, tehát kiszámítható. Például az általad idézett magánindítványnál már a Btk megnyitása előtt tudtam, hogy mivel próbálkozol.

Ha egy "bűncselekmény" társadalomra való veszélyessége minimális, akkor a bíróságok és a nyomozó-hatóság munkájának könnyítése érdekében magánindítványhoz kötik, mert a legtöbb sértett nem fog ezzel bohóckodni.

A testi sértésen belül ezt egyedül a "könnyű" testi sértésre találtam elképzelhetőnek, és eltaláltam. Ezzel próbáltál trükközni, kihagyva "apróságokat" az idézetedben. Még egyszer mondom: még a Btk megnyitása előtt tudtam, hogy mit keressek!

Mindig keresd a Btk értelmezésekkor a legkézenfekvőbb lehetőséget, és ellenőrizd a feltevésed egy másik paragrafussal is. Ha jó az adott helyzetben a feltételezésed az adott értelmezéshez, akkor az minden paragrafusnál illeszkedni fog! Ha nem, akkor viszont BIZTOS hogy hibásan értelmezel, keress tovább.

Más néven: összehasonlító analízis.

Még egy jó tanács:

Amikor egy VÁDAT akarsz megfogalmazni, akkor először az elkövető CSELEKMÉNYÉT kell meghatározni. Az a nyakonvágás, vagyis testi sértés volt.

Erőszakos cselekmények esetén a következő lépés a motiváció tisztázása. Te itt siklottál ki azzal, hogy a sértettre vonatkoztatott következményt kezdted vizsgálni, aminek semmi köze az ELKÖVETŐ motivációjához. Az elkövető SZÁNDÁKOSAN követte el a testi értést, tehát innentől semmiféle gondatlanság nem "játszik". A gondatlanság az, amikor egy NEM BŰNCSELEKMÉNY jellegű magatartás egyenes következménye a bűncselekmény. Tehát nem bűncselekmény elkövetésére irányuló cselekmény következménye.

A testi sértés egyenes következménye volt a sértett eleséséből következő halála. Ha nem üti meg akkor nem esik el, és nem hal meg.

Tehát a testi sértés halált okozott. Halált okozó testi sértés.

SOHA ne vizsgálj SEMMIT a sértett szempontjából, ha a vádat keresed.

Ha van olyan ami a sértett magatartásából kifolyólag enyhítő körülmény, akkor az ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNY, de a vád nem változik!

28

Na! Kicsit utánanéztem hasonló eseteknek.

Őszintén szólva erősen szürke zóna a helyzet. Ahogy a legtöbb esetben, itt is a körülmények fognak dönteni és a bíró személye. Előre bocsájtom, hogy: Elnézésedet kérem! Ebben az esetben valóban nem 100%, hogy gondatlanság lesz a vége. Inkább olyan 80%.

Az alábbi három cikk hasonló eseteket mutat be:

1. [link]

2. [link]

3. [link]

1: Ebben az esetben abszolút a te forgatókönyved játszik. Egy ütés legfeljebb könnyű testi sértés lett volna, azonban a szándék mindenképp a testben való károkozás volt. Valóban közvetlenül a testisértés következtében hunyt el a sértett. Tehát ez egy halált okozó testi sértés volt. Kérdés nincs.

2: Ugyan itt nem pofonról van szó, de ugyan úgy megfelel a nyom nélküli testi bántalmazásnak, ami csak egyetlen egyszer történt meg az eset során. Fontos, hogy egy hirtelen cselekedettől vezérelve egyszeri alkalommal lökte el a sértettet. Itt az én forgatókönyvem játszik.

3: Ez a legjobb. Az ügyészség sem tudta mi a jó fene legyen. Itt két dolog miatt módosítottak a vádiraton: Többszöri nyom nélküli testisértés és csak a vádlott jutott el tettlegességig az összetűzésben.

Miért gondolom, hogy ez gondatlanság:

A tett kiváltó oka nem a sértett testében való kártétel volt. Egy önérzeti kérdés. Nem akarta megsebezni a barátját. Nem tudom milyen nemű vagy, de mi férfiak nagyon gyakran okozunk baráti társaságban ilyen és ehhez hasonló "könnyű testi sértéseket", pláne bódult állapotban! Bármely férfitársam, aki volt középiskolás testnevelés öltözőben pontosan tudja, hogy miről beszélek. Ez esetben mind a két fél tettlegesen részt vett az ügyben. A sértett egyensúlyból való kibillenéséhez az alkoholos befolyásoltság is hozzájárult.

Ha én lennék a bíró így gondolnám a tudomásomra jutott információk alapján.

Akkor most nézzük a törvény betűje szerint a második és harmadik példádat.

Mivel a testi sértés így határozza meg a Btk:

"Testi sértés

164. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el."

így ennek következtében az "ellökés" nem testi sértés, és mivel nem is bűncselekmény, ezért itt köszön vissza az, amit korábban is leírtam!

Egy NEM BŰNCSELEKMÉNY jellegű magatartás következménye egy bűncselekmény, innentől fogva pedig a sértett halála GONDATLANSÁG következménye.

Nekem ez teljesen világos, nem tudom hogy mit kínlódtak ezeken bírók és ügyészek?

Az első eset teljes analógiát mutat az eredeti kérdésünkkel.

Ütés-agyvérzés-halál, közvetlen ok-okozati kapcsolatban.

Halált okozó súlyos testi sértés.