Mit tehetek ha a szomszéd anyagi kárt okozott nekem?

Mindenekelőtt a jegyző nem hoz semmiféle határozatot. Nem ez a dolga.

Törvényességi felügyeletet lát el, tehát ha valaki földhivatallal igazolja, hogy ő a tulajdonos, majd elmondja a tényállást a követelésével együtt, ezeket igazolja, akkor foglalkozik a jegyző a dologgal, különben visszadobja. Ha minden megvan, először békéltetést kezdeményez, felszólítva a törvényesség helyreállítására. De ehhez nyomós ok kell. Ha ez eredménytelen, talán még egy felszólítást tesz és eredménytelenség esetén hivatalból a bíróságra adja. Aztán ott majd eldől. A vesztes fog fizetni (ha a másik ezt kéri).

Azt tudni kell, egy ilyen ügy akár évekig elhúzódhat, ha mindenki kötözködik.

Ha nem hiszed el, írj egy emailt az önkormányzat jegyzői hivatalába tanácsot kérni, előtárva a dolgokat. Minden önkormányzatnál működik egy ügyvédi részleg tanácsadás céljából. Ott elmondják szakszavakkal és precízebben ezt, amit előbb leírtam.

Jogi kérdésekben fölösleges ostoba ötleteket odadobni jogismeret nélkül. Ha valaki ilyent megfontolás nélkül elfogad, sokba jöhet neki egy rámenős szomszéd esetén. Meg kéne érteni, a jogi szervek soha nem igazságot tesznek, hanem jogorvoslatot. Ha tehet az áldozat ügyetlen, veszthet is, de közben igen sokat fizet a bíróságon (a nyertes visszaigényelheti a vesztestől, ebben is a bíró dönt).

„Jogi kérdésekben fölösleges ostoba ötleteket odadobni jogismeret nélkül.”

Mondod ezt úgy, hogy még azt sem tudod, hogy a jegyző igenis hoz határozatot...

Pont azért találták ki ezt, hogy az emberek ne (az egyébként is leterhelt) bíróságra rohangásszanak mindenféle csip-csup birtokvita miatt. A jegyző határozata ellen jogorvoslati lehetőség nincs, csak bíróságon lehet megtámadni, ekkor fog a birtokvédelmi eljárás birtokperré alakulni. Természetesen lehet rögtön a bírósághoz is fordulni, csak az egy jóval hosszadalmasabb és költségesebb eljárás, míg a birtokvédelmet pár ezer forintos illetékkel el lehet indítani, és maximum egy hónap alatt le is zárhatják. Illetve azért is érdekes, mert ha a birtoksértés elszenvedőjének ad igazat a jegyző, akkor a fellebbezést a birtoksértőnek kell elindítania, tehát nem a szenvedő fél pénztárcáját terheli (mondjuk nem egy nagy összeg, 15.000 forint a fellebbezés megindítása).

Mi több, ha a jegyző megállapítja a birtoksértést, akkor a törvények szerint kemény 3 napot adhat, hogy a birtoksértő felhagyjon a birtoksértéssel, ellenkező esetben komoly pénzbírság kiszabására számíthat.

Konkrét ügy: egyik ismerősnek túl közel volt két, 20 méteres fenyőfa a telekhatárhoz. A szomszéd elindította az ügyet, ismerős pedig elismerte, hogy a fa valóban ott van, de nem tud vele mit kezdeni, mert pénze nincs rá, és egyébként sem ő a tulajdonosa az ingatlannak (a testvéréé), ő csak ott lakik. A jegyző határozata az volt, hogy mivel ő a birtokos (ő lakik ott), ezért jogosan lett ő feljelentve, ezért az ő dolga, hogy 3 napon belül intézkedjen, különben 500.000 forintra fogják bírságolni. Ő fellebbezett, és számomra máig érthetetlen okokból ott sem adtak neki igazat, de időhúzásra jó volt (kb. egy évig húzta-vonta a bíróság), addigra össze tudott elég pénzt gyűjteni és ki tudta vágatni a fákat.

Ami viszont fontos: birtokvédelmet csak úgy tudsz indítani, hogy hivatalosan felszólítod, hogy kártalanítson (ehhez elég egy ajánlott levél), ebben érdemes megadni egy határidőt (mondjuk 7 nap), hogy reagáljon. Ha nem érkezik válasz, máris mehetsz a jegyzőhöz.

A kémények bélelése kőtelező.

Tehát, ha nem volt bélelve, akkor azt nem ítéli meg neked a bíróság, csak a kárt, amit okozott: bedöntötte, te helyreállíttatod.