Kizárólagos felügyeleti jogom van, elköltözhetek külföldre a gyerekkel?
Volt egy hasonló kérdés egy jogi csoportban. Ott azt írta egy jogász, hogy hiába van kizárólagos felügyeleti joga az egyik szülőnek, a másik félnek attól még van beleszólása ilyen döntésekbe. De van rá megoldás:
"Amennyiben Önök között vita van a kiköltözéssel kapcsolatban, úgy a gyermek lakóhelye szerinti gyámhatóságnál a gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése iránt eljárást kell lefolytatni. (1997. évi 149. Korm. rendelet 24. §-a)
A gyámhatóságnak 60 napon belül döntést kell hoznia. A döntés ellen fellebbezni nem lehet, kizárólag közigazgatási per indítható. Ha a gyámhatóság a döntését meghozta, akkor az végrehajtható és végleges. Ha az apa pert indít, de nem kéri a gyámhatóság döntésének a felfüggesztését azonnali jogvédelem keretében, akkor már a gyámhatóság döntése után kiköltözhet. Ha azonnali jogvédelmet kér, akkor meg kell várni az erről való döntést. Erről elvileg soron kívül dönt a bíróság. A közigazgatási per 30 napon belül indítható meg a döntés közlésétől számítva.
Gyámügy nagy valószínűséggel engedélyezni fogja."
Mire visszaértem, jó kis adok kapok lett itt. :)
Igaz, nem voltam túl informatív a kérdés kiírásakor.
A helyzet a következő nálunk: a bírósági végzésben az van, hogy kizárólagos felügyeleti jogom van a gyermekkel, az apának percre pontosan van levezetve, hogy mikor tölthet időt a gyermekkel. Olyan problémával kerültünk bíróságra annak idején, hogy elköltöztem a gyermekkel több, mint 100 km-re az apától, illetve a városból, ahol mindketten laktunk(nyilván én a gyermekkel, ő külön), és költségtérítést szeretett volna kapni az apa tőlem a távolság miatt, vagy hozzájárulást, hogy az egyik utat nekem kelljen megoldanom, de a bíró elmondta, hogy ilyenre lehetőség nincs(nem kérdezem miért, ő mondta az apának, hogy nincs, és kész, neki kell megoldania!).
Igazából tapasztalatra lettem volna kíváncsi, hogy másnál ez hogy működött. Természetesen a láthatásokba beszállnék, hiszen így, vagy úgy, de haza kellene jönnünk ezen kívül is, szóval ez megbeszélés tárgyát képezi, ami biztosan zökkenőmentesen fog zajlani közöttünk. Nem bosszúból, vagy egyéb indíttatásból szeretném távolra vinni a gyermeket az apjától, hanem mert sajnos egyre inkább azt érzem, hogy sem az oktatás, sem a gyermek jövője nem megalapozott itt hosszútávon.(ebben nem kérek ellenvéleményt, csak úgy leírtam, hogy érthető legyen a helyzet.)
Szóval arra lettem volna kíváncsi, hogy aki ugyanúgy benne van, vagy volt ebbe, hogy folyt ez a valóságban, hétköznapi nyelven. Kell bírósági megállapodás, vagy mehetünk úgy, hogy "csak" mi megbeszéljük az apával? Európán belül maradnánk egyébként.
Utolsó, és hogy szivathat meg? Ha kint élünk régóta akkor mondjuk indíthat egy pert és haza kell jönnünk?
Pont ilyenekre gondolok, mint tapasztalat egyébként.
Oké, hogy nem bosszúból akarod kivinni, de azért ember, gondolkodj már el, te mi éreznél, ha a másik félnél lenne a gyereked és ő akarná külföldre vinni, ergo szinte teljesen elszakítva tőled? Nem fájna?
De most komolyan, akkor ne a gyereket szakítsd ki a megszokott környezetből, hanem hagyd az apjánál és spórolj neki pénzt kint. Ja, azt nem akarod, az nem menne, ugye? De a másik tűrje, az fizessen több száz ezreket évente, ha látni akarja a gyerekét.
Ne haragudjatok, gusztustalan ez a gondolkodás. Amikor gyereket vállaltál, tetszik vagy sem, egy apát is választottál neki. Te választottad, nem más. Az, hogy inkább már mégsem akarsz az apjával lenni, morálisan nem ad neked jogot rá, hogy el is vedd tőle. Gusztustalan.
A kizárólagos felügyeleti jogot nem azért kaptam, mert apuka elkövetett valamit és tőle a bíróság megvonta, hanem mert így egyeztünk meg.
Most kell kitölteni a fiam továbbtanulási papírját. Mindkét szülőnek alá kell írnia. Rá van írva, hogy ha nem közös a felügyelet, akkor is.
Utolsó előtti szerintem tégy rendet a fejedben, mert óriási problémáid vannak a saját életedben az alapján, amit írtál. Hidd el, nem mindenki éli ugyanazt az életed, ugyanabban az életfelfogásba .
Ahogy írtam is, nem az én jövőm van terítéken, hanem a gyermeké. De gondolom a hozzászólásod alapján azt sem érted, hogy mi folyik az országban épp, és a tanárok is csak jókedvükben állnak ki az utcára, a gyerekek meg örülnek a lógásnak.
Plusz a saját életedből következtetésként azt gondolod, hogy aki külföldre megy, az a segélyekért teszi.
Megnyugtatlak, hogy nem így van, hiába a kicsinyes degradáló életfelfogásod.
(Válaszolni nem fogok már, ne haragudj. :) )
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!