Kijatszottak az oroksegbol hogyan tovabb?

Namost akkor a mama és anyuka ugyanaz? Mert nálunk mamának a nagymamát hívják, szóval ha a párod nagymamája hunyt el, akkor ugye a párod szülője és annak testvére az örökös, nem a párod.

Ha párod anyja halt meg és az a problme, hogy az anyuka testvére hoppolta el az örökséget, akkor ja, értem a gondot.

Hogy jön a covid a hagyatékihoz? Idén már nem volt fennakadás a covid miatt, pusztán simán rohadt lassú a hagyatéki.

Amúgy az ajándékozási szerződést nézzétek meg és annak függvényében megtámadhatjátok az örökösödést. Szopás lesz, hisz már nincs családon belül, szóval naggyon macerás lesz, de annyit talán elértek, hogy a kedves testvérnek ki kell perkálnia az ingatlanért kapott pénz egy részét. Vagy az egészét, attól függően, hogy hogy állapítják meg, ki a jogos örökös. Nemtom mennyibe kerül az ajándékozási papírozásba való betekintés, de ha 10-20ezer forint, akkro simán megéri, hisz ennél bőven több a tét.

Amennyiben tényleg minden így történt, akkor ez teljes egészében büntető-jogi kérdés.

Ez nem kijátszás volt, hanem bűncselekmény. Egy halott nem ajándékozhat. Utólag semmiképp akkor sem, ha a szerződést korábban megírták. Az ajándékba adónak is jelen kell lennie a papírok aláírásánál, tehát egy ügyvéd nem jegyezhette ellen.

Az ügyvéd követett el bűncselekményt. Irány a rendőrség.

Kellene tudni, hogy kb. mennyit érhetett az ingatlan, aszerint lehet mérlegelni, hogy érdemes-e nekimenni.

Ha az elhunyt halálát követően történt az ajándékozás, akkor minimum közokirathamisításról van szó, az pedig nem kis dolog. Ha csak az ajándékozás történt meg a halála után, de a halála előtt igazi ajándékozási szerződés született, akkor sajnos csak annyit tudtok tenni, hogy a köteles részért perlitek a rokont. A köteles rész a törvények szerint megillető örökség 1/3 része, amennyiben az ajándékozástól nem telt el x év (nyilván most pár napról van szó). Ha jól értem, akkor a fél ház járt volna neki, ennek a harmada, vagyis az ingatlan 1/6-a a köteles rész. Ha például az ingatlan ért 10 millió forintot, annak hatoda kb. másfél millió forint, így lehet gondolkozni, hogy ennyi pénzért érdemes-e bíróságra járkálni. De az biztos, hogy ügyvéd nélkül nem fogtok sokat elérni.

Sajnos én is hasonlóan jártam; apám halálával megörököltem egy fél házat, amiben nagyapám addigra egyedül lakott. A másik felét a nagynéném ügyesen elajándékoztatta magának, annak ellenére, hogy apámék nagymamám halálakor megegyeztek, hogy a ház apámé lesz majd annak idején, cserébe apám földekről mondott le az ő javára. Sajnos apám előbb halt meg, a nagynéném vele kötött megállapodása meg annyit is ért számára... Ügyvédhez elmentem, azt mondta, hogy nem éri meg még a köteles részt sem követelni, több okból is, de főként azért, mert a ház nem ért sokat (kb. 3 millió forintot). Közösen eladtuk a házat (pontosabban én csak a szerződést írtam alá, minden mást ő intézett, ez nekem bőven elégtétel volt), azóta nem tartjuk a kapcsolatot, mert ilyen emberekre nem vágyom semmilyen formában.

#4-nek:

Nem kell itt semminek "nekimenni".

Hivatali visszaélés, okirat-hamisítás, csalás.

A többi a rendőrség dolga.

#7-nek:

Nincs semmiféle "kifutási idő".

És maga az AJÁNDÉKOZÁSI SZERZŐDÉS lett iktatva az azt aláíró halálát követően, ami mindenképp érvényteleníti a szerződést.

Ha ennek ellenére az ügyvéd elindította a földhivatali bejegyzést, ismét csak ott tartunk hogy BŰNCSELEKMÉNY. Hivatallal való visszaélés.

A szerződés ellenjegyzésével egyidejűleg iktatnia kell a szerződést, hogy annak hitelességéhez ne férhessen kétség. Itt kétségek merülnek fel, ami megkérdőjelezi az ügyvéd törvényes eljárását.

Rendőrség.

Ismét #7-nek:

Egy eset lehet kivétel, ha a szerződést az aláíró nem az ügyvéd előtt írta alá, hanem két tanú előtt, akik szintén a személyes adataikat adták a szerződéshez, mint tanúk.

"Előttünk, mint tanúk előtt:"

De erről a kérdező nem nyilatkozott nekünk.

Ha nincs ilyen, akkor a háttérben konkrét bűncselekmény van.