Elvárható, hogy az alkalmazott figyelje a munkahelyi levelezést a szabadsága alatt?

#5 vagyok.

Értem.

Én rugalmasabb volnék. Eleve a közel 2 hónap egybefüggő szabadság az nem egészen ugyanaz, mint 1-2 hét. Úgy értem, 1-2 hét szabinál azt mondanám: várják ki, mire a dolgozó visszamegy dolgozni. A tanári nyári szünet azért ennél lényegesen hosszabb idő, megértem, ha nem várhat a dolog aug. végéig.

Nyilván, ha el lennétek utazva, akkor elmondaná, mikor értek haza, tehát mikor tud legközelebb bemenni. Nyilván, akkor se dőlne össze a világ, csak minek álljon az ügy, ha holnap el tudná intézni. Itt azért a hangnem is számít: Nem mindegy, hogy udvariasan kérték erre, hogy haladjon az ügy, vagy ugráltatás íze volt az egésznek.

Feleségemnél konkrétan az volt a helyzet, hogy egy éves határozott idejű munkaszerződése volt, ami júniusban lejárt. Mindenki természetesnek vette, hogy tovább fog ott dolgozni, csak éppen semmi nem lett lepapírozva. Ez, úgy gondolom, a tankerület hibája volt, hisz a szerződést náluk írta alá. Ezért kezdett telefonálgatni (már ez is júliusban volt, tehát a szabija alatt), és a tankerület ill. az iskola először egymásra mutogatott. Végül a tankerület mondta, hogy csinálják a szerződést, és szólnak, ha mehet aláírni. Hát ezért volt, hogy igazából akkor nyugodott meg a feleségem, mikor mehetett aláírni. Egyébként emiatt az egyik havi fizetését is késve és két részletben kapta meg - de még előbb, mint ahogy a szerződést aláírta. A szerződés természetesen június végétől volt érvényes (az előző szerződés lejárta utáni naptól), annak ellenére, hogy aug. elején írta alá.

hát ez attól függ, hogy milyen munkakört tölt be valaki a munkahelyén...

A munkavállalaló - főszabály szerint - a szabadsága alatt mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, tehát semmilyen okból nem keresheti a munkavállalót, elvileg.

A munkáltató akkor is köteles úgy megszervezni a munkát, hogy helyettesítéséről tudjon gondoskodni, ha fontos és bizalmas munkakört tölt be valaki.

Azonban van olyan, hogy "vis maior" - és ez lehet bármilyen munkakörnél, amikor csak az adott munkavállaló tudja elhárítani a problémát, vagy a vezető beosztású munkavállalók, akik olyan adatot vagy biztonsági dokumentációt kezelnek, amit biztonsági okok miatt, rajtuk kívül senki más nem ismerhet - persze a nagyfőnöknek bármiyen adathoz hozzá kell(ene) tudnia férnie- akkor lehet az, hogy a szabadság alatt is el kell végezni bizonyos feladatokat.

Vannak azonbnan olyan "munkák", ahol a feladatok természete miatt a szabadság jogintézménye csak papíron létezik...

pl. a nemzetbiztonsági szolgálatok dolgozói, persze itt is vannak azért eltérő munkapozíciók, de gyakorlatilag soha nem mennek szabadságra.