Kié a szerzői jog egy automatikusan készült fotónál?

[link]

"1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról

4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).

1. § (3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől."

Ha nincs alkotó, és/vagy az alkotásnak nincs az alkotó tevékenységéből eredő egyedi, eredeti jellege, akkor a kép nem élvez szerzői jogvédelmet.

Azért ne keverjük már az értelmetlen amerikai jogot a magyarba.

"A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta" - ez van nálunk.

Ebbe belefér a véletlen alkotás is. Akár a mozgásérzékelő, akár az, ha fotózunk valakit az utcán, és a háttérben történik valami olyan, ami érdemes lesz a kép jogvédésére. Egyik esetben sem direkt fotóztuk azt a dolgot, de a mi tevékenységünk következtében jöhetett létre a kép. Nálunk a majomszelfi esetén is egyértelmű lett volna a döntés, mert a fotós direkt hagyta ott a képet, pont azért, hogy hátha valamelyik majom majd használja, tehát pénzt, időt, ötletet áldozott a kép elkészítésére. (Ahol a per zajlott, ott feltehetően más definíció szerepel a jogszabályban.)

Tehát nálunk a kamera üzemeltetője a jogtulajdonos.

Meg feltehetőleg Amerikában is többnyire. Pl. a Youtube-on sok olyan felvétel szerepel, amit rögzített kamerával vettek fel mondjuk egy boltban, és ezeket csak a tulajdonos tölthette fel, én nem, ha megszerzem a felvételt.

"Tehát nálunk a kamera üzemeltetője a jogtulajdonos."

Baromira nem így van! A kamera üzemeltetőjére egyáltalán nem utal egyetlen gondolattal sem a törvény (a magyar sem és az amerikai sem).

Melyik részét nem érted a szerzői jogi törvény megfogalmazásának? "4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet MEGALKOTTA (szerző)." Ha nincs alkotó személy, vagy mint a majom szelfi esetében ez nem ember, akkor nincs jogvédelem.

"Nálunk a majomszelfi esetén is egyértelmű lett volna a döntés"

Igen, nálunk is egyértelműen pont ugyanaz lett volna az eredmény, mint amerikában.

A fotós egyáltalán nem vett részt a kép tényleges megalkotásában, csak egy teherszállító serpa volt. Ha felcipeli a gépét a hegyre és a barátnője fényképez vele, akkor a barátnőé a szerzői jog. Hiába övé a gép és ő cipelte.

A majom komponálta a képet, a majom nyomta meg a gombot, a szerzői jogi törvény szerinti alkotó tevékenységet a majom végezte a fotóstól kölcsönkapott géppel - viszont a szerzői jogi törvény szerint (Amerikában és Magyarországon egyaránt) csak ember tekinthető alkotónak, állat semmi esetre sem. Ezért az állat alkotása nem élvez szerzői jogvédelmet (Magyarországon sem). Viszont a fotós ettől még nem vett részt az adott kép megalkotásában. Ráadásul a fotós még közreműködőnek sem tekinthető, mivel a szerzői jogi törvény fotó esetén még a közös alkotás fogalmát sem ismeri. Szemben a film, zene, irodalmi művekkel, ahol lehetnek közös alkotók, akik a jogokat is képesek közösen/megosztva kezelni. Viszont mivel a tényleges alkotásban itt a fotós nem vett részt, ez sem lenne értelmezhető. Egy film/zenemű esetén sem tekintik alkotó társnak a kamerát/hangszereket cipelő rakodó munkásokat.

Más lenne a helyzet a majomszelfinél, ha a majom csak belenézett volna egy a fotós által telepített kamerába és a fotós maga nyomja meg a gombot akár a gépen, akár egy távvezérlőn. Ebben az esetben ő készíti a képet - de nem ez történt.

Egy boltba felszerelt biztonsági kamera felvétele több szempontból is problémás jogilag. Birtokolja ugyan a kamera tulajdonosa, mivel csak ő fér hozzá. Viszont ez nem jelent szerzői jogot. Ugyanúgy, ahogy birtokolhatsz egy Picasso művet is, meg egy csempét, vagy doboz tejet is, te döntheted el, hogy ki nézheti meg, de mégsincs szerzői jogod egyik felett sem. A Picasso műnél azért, mert nem te alkottad, hanem Picasso. A csempe és a doboz tej esetében meg azért nincs szerzői jogod, mert mert ezek nem műalkotások, nem védi őket a szerzőjogi törvény.

Ha letakarod a kamerát és egy fekete kockát rögzítesz, azt is birtokolhatod, csak te tudod bárhova feltölteni, viszont a fekete kockádat nem védi a szerzői jog, mert nem a kép nem rendelkezik az alkotó szellemi tevékenységéből eredő egyedi, eredeti jelleggel. Ha feltöltöd valahova azt a képet, onnantól bárki bármit csinál vele, neked nincs szerzőjogi védelmed és jogod beleszólni, mert az nem egy jogvédett alkotás. Akkor sem, ha te csináltad.

A bolti kamerákkal több gond is van. Egyrészt különbséget lehet tenni az emberi beavatkozás nélkül magától működő, fixen telepített, vagy intelligens téma követő automata kamera (esetleg egy automata témakövető drón) és a manulálisan, ember által vezérelt, forgatott, zoomolt kamera között. Ha ember vezérli a kamerát és ő dönti el, hogy mikor mit és hogyan vegyen fel, akkor lehet a kamerát távvezérlő embernek szerzői joga.

További gond a biztonsági kamera felvételével, hogy ilyen felvétel nem szerepel a szerzői jogi törvény felsorolásában, az pedig igencsak vitatható, hogy a biztonsági kamera felvétele akár a "rádió- és a televíziójáték", akár a "filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás)" kategóriába tartozna.

A biztonsági kamera célja, mint a neve is mutatja a biztonság megőrzése, vagyonvédelem, nem szerzői alkotás. A működtetésükről szóló tájékoztatás is úgy szól a boltba belépők számára, hogy vagyonvédelmi okokból készül felvétel, nem pedig egy játékfilmhez, vagy bármilyen egyéb publikációs célra készülnek felvételek. Éppen ezért az is komoly gond a biztonsági kamerák felvételének nyilvános közzétételével, hogy szeméyiségi jogi és adatvédelmi törvényekkel összhangban szigorú szabályok vonatkoznak rá, hogy mire és hogyan lehet felhasználni ezeket a felvételeket, illetve, hogy a törvényes keretek között engedélyezet felhasználásukon kívül a felvételeket meg kell semmisíteni. YouTube-ra feltölteni aligha fér bele a törvényes keretekbe.

"belefér a véletlen alkotás is."

Abban az esetben belefér a szerzői jogba a véletlen, ha az alkotónak van köze a véletlen által módosított felvételhez - pl. véletlenül jókor nyomta meg a gombot és véletlenül jó irányba fordította a gépet. Ezek az ő hatására keletkezett véletlenek. Még az is az ő hatására szerencsésen alakult véletlen, ha nem sikerült oda élesíteni a képet, ahova ő akarta és az ő hibája miatt egy sokkal érdekesebb részlet éles véletlenül.

Egy automata kameránál viszont a fotósnak minimális, vagy inkább semmi köze nincs az alkotási folyamathoz. Ha a fotósnak nincs ráhatása a kép alakulására, akkor a szerzői jog szerint nem tekinthető az ő képének.

Ilyen műfaj pl. a camera toss is, amikor önkioldóval feldobnak a magasba egy kamerát és az találomra valamit magától lefotóz majd. A tiéd a kamera, nálad lesz a felvétel, de mivel részben a véletlenre, részben az automatikára bízod, hogy mi lesz majd a képen, az igen vitatható mértékben minősül a te alkotásodnak.

Sőt, mondok cifrábbat: hiába van a te kezedben a gép, hiába nyomod te saját kezűleg a gombot és állítod be te magad a beállításokat. Ha beállsz egy épülettel, vagy egy festménnyel, plakáttal pont szembe és középre komponálva pont ugyanúgy lefotózod, mint bárki más tenné, akkor az a kép sem fog szerzői jogvédelmet élvezni. Ugyanis ez a képed nem rendelkezik azzal "a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleg"-gel, amit a szerzői jogi törvény a jogvédelem kritériumaként előír. Ez csak egy kép lesz, amit te csináltál, mégsem lesz szerzői jogod felette. Eldöntheted, hogy publikálod-e, viszont, ha más is használja, akkor nem reklamálhatsz sehol, mert nem védi azt a képedet a szerzői jogi törvény.

A szerzőjogi perekhez felkért Szerzői Jogi Szakértő Testület állásfoglalása:

"Minden fénykép esetében úgy kell tekinteni, hogy az eredeti elemeket tartalmaz, és hogy ennek megfelelően fényképészeti műnek minősül, kivéve az olyan fényképet, amelynek az esetében a fényképet készítő személynek nincs semmilyen befolyása a kép kompozíciójára vagy más egyéb lényeges elemére."

[...]

Csak azok a fényképek zárhatók ki a szerzői jogi védelemből, amelyeknek az esetében nincs tere személyes döntésre és nincs lehetőség a kép kompozíciójának a befolyásolására (mint például az automatikus közlekedés-ellenőrzési készülékek által rögzített képek, a pénzbedobással működő kamerák útján készített fényképek, a már meglévő fényképekről készült fényképek stb.) (SZJSZT 10/07/1.)"

Forrás: SzJSzT-24/13 (igen tanulságos olvasmány)

[link]

"Pl. a Youtube-on sok olyan felvétel szerepel"

Az, hogy valami a YouTube-on szerepel nem jelenti azt, hogy jogvédelem alatt áll - sőt azt sem, hogy jogszerűen került fel a YouTube-ra. Egyáltalán nem biztos, hogy aki feltöltötte, annak tényleg volt rá joga és nem csak hozzáfért.

Pl. egy rakás film akár teljes egészében is fent van, pedig a filmek elején általában még ki is írják, hogy tilos bárhova feltölteni. Szóval egy jogi témájú vitában az nagyon nem érv, hogy a neten fent van valami.

De mint írtam, az is erősen megkérdőjelezhető, hogy egy biztonsági kamera felvételét fel lehet-e bárhova töltenie akár magának a tulajdonosnak is.

Lásd pl: "A biztonsági kamerák által rögzített felvételeket – amennyiben azokon bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetését bizonyító, illetve fegyelmi vagy munkaügyi szempontból releváns adat nincs, a készítéstől számított pénzkezeléssel kapcsolatos felvételek esetében 30 nap, más kamera felvételek esetében 3 nap – elteltével meg kell semmisíteni, illetve törléssel vagy felülírással meg kell semmisíteni.”"

[link]

Röviden szerintem add el nyugodtan.

Bővebben: Mi itt legfeljebb csak okoskodni és véleményeket megfogalmazni tudunk a saját jogéretlmezésünk és a rendelkezésre álló törvényi szövegek és kapcsolódó jogértelmezések alapján. Ugyanúgy, ahogyan az ügyvédek is, csak ők nálunk jóval több szakirányú képzés, tanulás és jobb esetben tapasztalat birtokában diplomával hitelesítve teszik ezt. Viszont pont a különböző perek (ahol ügyvédek eltérő álláspontokat képviselnek) bizonyítják, hogy az ügyvédeknek is csak véleménye van.

Az adott helyzetre vonatkozó egyérértelmű, biztos és kötelező jogértelmezést mindig csak a bíróság mondhat ki. Egészen addig, amíg ítélet nincs egy ügyben, csak eltérő álláspontok vannak.

Szerintem az automata fedélzeti kamera felvételét nem védi szerzői jog, a már leírtak miatt: nincs emberi alkotói részvétel a rögzítésben. Ettől még szerzőjogi akadálya nincs, hogy te a felvételt eladhasd, hiszen nálad van a felvétel, te tudsz róla rendelkezni és azzal együtt, hogy neked nincs szerzői jogod, másnak sincs, akinek a jogait az értékesítéssel sérthetnéd. Annak, hogy a felvételt nem védi a szerzői jog, mindössze annyi következménye van, hogy ha más felhasználja az engedélyed nélkül, nem tudod jogi úton megvédeni, mivel nem illeti meg jogvédelem. Állíthatod, hogy védi a szerzői jog és próbálkozhatsz szerzőjogi perrel, csak jó eséllyel a bíróság jogerősen ki fogja mondani, hogy a felvételed nem jogvédett, nincs alapja szerzőjogi retorzióknak - lásd korábban hivatkozott SZJSZT határozat.

Ha valaki tőled meg akarja venni, az nem fogja megkérdőjelezni a jogodat, hogy eladhasd neki. Számukra az a fontos, hogy minél gyorsabban és jobb minőségben megkapják a nálad levő felvételt és utána te ne tudd őket támadni érte, hogy miért használták fel.

Az egy érdekes elvi vonulata a dolognak, hogy ha az adásvételnél te úgy nyilatkozol, hogy a te szerzőjogi alkotásod (márpedig ilyen nyilatkozat része szokott lenni a szerzőjogi tartalmak felhasználás engedélyezésének), azzal valójában hamis jognyilatkozatot teszel. De ezt pont a vevőd aligha fogja vitatni, így tartanod sincs tőle miért.

A kizárólagosság kérdése már összetettebb, merthogy nyilván azt is akarja egy tévé a legtöbb esetben, hogy te csak nekik add el a felvételt és ne csak te ne add el másnak, hanem a nekik vállalt kizárólagosságot akár jogi úton is megvédd egy konkurenssel folytatott jogvita során.

Viszont ha neked nincs szerzői jogod, akkor megtiltani sincs jogod, hogy mások is használhassák (pl. a tőled vásárló tévétől lementve). Szerzői jogvédelem hiányában nem tudod a kizárólagos rendelkezési jogodat jogi úton megvédeni. Viszont, ha nyilatkozol kizárólagos értékesítésről (pláne, ha fel is veszel érte magasabb díjat), akkor ők joggal várnák tőled, hogy egy olyan esetben, ahol vita merül fel, hogy más is használja, te jogi úton védelmezd az ő kizárólagosságukat. De azért ez sem annyira valószínű forgatókönyv, hogy ettől nagyon tartanod kelljen.

Az már egy bonyolultabb kérdés, hogy van-e jogod a fedélzeti kamera üzemeltetésére és pláne, hogy hatósági/közbiztonsági bizonyítási eljáráson kívül más célra, például média megjelenéshez használhatod-e. Úgy tudom, Németország és/vagy Ausztria szigorúan bünteti az ilyen kamerák használatát egy közúti ellenőrzésnél is, de akár ha megjelenik a felvétel utólag is büntethetnek érte, mert náluk egyértelműen tilos.

Magyarországon egyértelmű tiltás nincs, de a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság inkább ellenjavallani szokta a fedélzeti kamerák alkalmazását, mert azok működése túl nagy mértékben sértheti mások magánszféráját:

[link]

[link]

Azt mindenképp érdemes megnézni, hogy a tévé számára releváns felvétel részletnél látszanak-e magán személyek, autó rendszámok, egyéb adatvédelmi szempontból problémás dolog. Érdemes a szerződésben kikötnöd, hogy a személyiségi jogi és adatvédelmi megfelelésért a tévé vállal minden felelősséget, ha valakit momályosítani/pixelezni kell a felvételen, azt ők megteszik és téged a felvétel közlésével kapcsolatban semmilyen felelősség nem terhel.