Email esetében hogyan van a szerzői jog?

A szerzői jog egyáltalán nem ezt jelenti. Amire te gondolsz, az a magán-/levéltitok.

A fogalmazás is kesze-kusza, az első mondatban még neked küldött levélről beszélsz, utána viszont már a "címzett engedélye" az ellenkezőjére utal.

Röviden: más neked írt levelét nem oszthatod meg mással alapos indok nélkül, nyilvánosságra (weblapra kirakva) pedig főleg nem hozhatod. Persze az más kérdés, hogy utóbbival sokkal súlyosabb jogsértést követsz el és a lebukás esélye is sokkal nagyobb, mintha simán a barátodnak engednéd, hogy a te fiókodba belépve elolvassa, ami ott van.

Olyan furán van megfogalmazva hogy nem 100% hogy levéltitok megsértése lenne. Ettől még ítélheti annak a bíró. "zárt küldemény" aha, tényleg így jellemezzük az emailt. Reméljük kövi btk ha lesz egyáltalán picit jobban fogalmaz. Mindenesetre ne oszd meg az emailt.

Btk:

Levéltitok megsértése

224. § (1) Aki

a) másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megsemmisíti, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, illetve

b) * elektronikus hírközlő hálózat - ideértve az információs rendszert is - útján másnak továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.

(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.

az engedély nélküli nyilvános közlés minimum udvariatlanság, de akár jogsértő is lehet.

lehetnek személyiségi jogsértés vonzatai is, ha a levelező partner neve, vagy egyéb személyes adatait is megismerhetik a levélből.

a közlés előtti anonimizás (személyes adatok elrejtése, vagy fiktív adatra cserélése) kiskapu lehet rá.

szerzői jogot csak akkor sérthet, ha a levél szerzői jog által védett alkotást tartalmaz, pl. a másik irodalmi vagy egyéb szerzeményényét. ilyenből viszont részletet idézni a forrás megjelölésével szabad, külön engedély nem szükséges hozzá.

bizonyos esetekben a nyilvánosság tájékoztatása, mint nyomós közérdek felülírhatja a levél- vagy akár államtitok és személyes adatok védelmét is, de ezt kimondani már a bíróság hatásköre.