Mást nem ijeszt meg ez a rendőrállam ami itt kialakulóban van?

Kicsit próbáljunk a fekete-fehér tündérmesékből lejönni egy picit, és reálisabban elemezni.

Képzeljük el, hogy az állam hatalmának az ereje olyan, mint egy hangerőszabályzó. Ha teljesen lehalkítjuk, anarchiát kapunk, ha tökig felcsavarjuk, akkor észak-koreai diktatúrát. Könnyű belátni, hogy mindkettő szélsőség szar, de nem is kell ebben gondolkodni. Ha lecsavarjuk a potit, akkor szabadabbak vagyunk, de jobban magunkra vagyunk utalva, ha feljebb, akkor jobban vezetve vagyunk, de kisebb a szabadságunk.

Mi azt gondoljuk, hogy a liberális, demokratikus rendszer minden helyzetben a lehető legjobb, az autokratikus kormányzás pedig szükségszerűen rossz. A valóság ennél árnyaltabb, és helyzetfüggő, hogy melyik működik jobban. Békeidőben a liberálisabb rendszer a hatékonyabb, krízisben a diktatórikus, nem kell részletezni miért.

Ami miatt joggal lehet aggódni, hogy amikor olyan krízishelyzetek állnak elő, mint amilyen a covid, akkor a diktatórikus rendszerek gyakran jobban teljesítenek, mint a punnyadt (azaz rossz fajta) demokráciák, ez pedig a diktátorok malmára hajtja a politikai vizet. Pl ha megerősödik a terrorveszély, akkor a kormányzatok jobban meg tudják indokolni az erősebb rendőri fellépést, a lehallgatásokat stb.

Ami számomra röhelyes, hogy ezt tök gyakran pontosan a magukat okosnak gondoló lázadók szolgáltatják az eszközt a diktatórikus fellépésre. Erre utaltam korábban az oltással kapcsolatban: ha én egy diktátor vagyok, és szép lassan mindenféle ellenőrzést akarok bevezetni, akkor a járványintézkedések ellen lázadozó emberek kitűnő ürügyet szolgáltatnak nekem.

Ha mindenki beoltatja magát, akkor kb semmi értelme az egész hajcihőnek, de erre te bejelented, hogy te ezért nem fogsz oltatni. Hm...

"Én nagyon megköszönöm, ha ti ezt letesztelitek nekem, de én köszönöm nem szeretném."

Szerintem pontosan erre utalt a kolléga önzőség címén. Letesztelt gyógyszert akarok kapni, de a tesztet csinálja más, ne én. Ellenben annak, aki megcsinálta helyettem, annak ne lehessen több mindent szabad csinálni, mint nekem, mert akkor lázadok. Meg akarok kapni mindent, de nem vállalok semmit.

Értem, hogy te úgy gondolod, hogy a közt szolgálod azzal, hogy ellenállsz a rendőrállamnak, de az én álláspontom pont fordított. Szerintem az oltás felvállalása a helyes álláspont, és te fenntartod a jelenlegi "rendőrállamot" azzal, hogy nem oltatod be magad, és okot adsz a rendkívüli jogrend fenntartására.

"miért kell mindig azt vízionálni, hogy MINDENKI belehal??? "

Személy szerint én nem vízionálom ezt, nekem alapvetően kettő félelmem van. Az egyik, hogy véletlen hazaviszem a fertőzést, és mondjuk a feleségem 80 éves nagymamáját megfertőzöm. A másik, hogy lesz valami betegségem, de nem vizsgálnak ki fél évig, mert az egész egészségügy a covidosok ellátására fókuszál.

Igazából a harmadik érdekesség, hogy láttam 42 éves, életerős, egészséges embert 0-24 órás szívritmus-szabályzóval járkálni, mert ugyan könnyeden átszaladt rajta a betegség, mégis maradt "némi" szövődménye.

Megpróbálom az önzőség kérdését másik oldalról megközelíteni. Ahogy korábban is írtam, a liberalizmus és a teljes demokrácia a jólét és a békeidő privilégiuma. Mi abban a szerencsés helyzetbe születtünk, hogy számunkra ez a megszokott, és ez nagyon király. Van azonban olyan helyzet, amikor megborul a rend, és választani kell.

A nyugati válasz a járványra az, hogy a szabadságunk mindennél fontosabb még válsághelyzetben is. Ez a működés beszűkíti a vezetők lehetőségeit akkor is ha rosszat akarnak csinálni, de akkor is ha jót. Ez nagyon jól látszott az Egyesült Királyságban vagy az USA-ban, ahol nem igazán sikerült korlátozni a népet, egyúttal a járvány teljesen elszabadult.

A másik oldalon ott van Kína, ahol tökéletesen belefér kivezényelni a katonaságot és egy 15 milliós várost hermetikusan lezárni kérdés és bejelentés nélkül. Ez a mi világunkban alapvetően teljesen elképzelhetetlen, ott meg tök általános. Ezzel egyrészt a hatalom bármikor visszaélhet, másrészt viszont a járványkezelésük brutálisan hatékony.

Valamit valamiért. A paradox helyzet, hogy ha madártávlatból nézzük, akkor Kínában gyakorlatilag már tavaly nyáron helyreállt a rend, az emberek szabadon járnak kelnek, míg nekünk, akiknek a szabadság fontosabb, rendőrök mondják este 10-kor, hogy takarodjunk haza.

Én nem akarom azt mondani, hogy a kínai rendszer jobb, mert nem jobb. Azzal is egyetértek, hogy az ilyen helyzet kiszolgáltatottabbá tesz bennünket azokkal a vezetőkkel szemben, akik vissza akarnak élni a hatalmukkal. Amit mondani akarok az az, hogy ez a jó és a gonosz harca, hanem a valamit valamiért, a "melyik ujjamat harapjam" kérdése.

Amit korábban önzőségnek nevezett a kolléga az az, amikor valaki annyira ragaszkodik valamihez, hogy kompromisszumképtelen abban, ami neki fontos. Lehet neked baromira fontos a szabadságod - nekem is az -, de ennek ára van, amit szerintem te nem veszel figyelembe. Ez az ár ugyanis számodra talán kevésbé drága, mint azoknak, akik munka nélkül maradtak, a betegségnek kiszolgáltatottabbnak és akiket megfertőzhetsz.

Hidd el, engem is baromira feszélyez az, amit a vezetés politikailag csinál a járványkezelés alatt. Szerintem is kockázatos ennek a rendszernek többlet hatalmat adni. Egyszerűen én úgy gondolom, hogy hosszú távon sokkal nagyobb az ára annak, ha most nem működöm együtt, mert azzal olyan helyzetet teremtek, amivel igazából magamat hozom lehetetlen helyzetbe, és paradox módon esetleg még több hatalmat adok a rendszernek. Éppen ezért baromira feszélyez - és magam is önzőségnek tartom -, amikor valaki félelemből a legkisebb kompromisszumot sem hajlandó megkötni.

Kedves Kérdező!

Egy szó, mint száz: őszinte részvétem az itt olvasható kommentek miatt.

Kezdjük ott, hogy sokan már ekkora szöveget nem tudnak értelmezni, felreolvassák, odaképzelnek dolgokat, sokan el sem olvassák, mert egyszerűen nem bírják elolvasni. A legnagyobb gond talán mégis az, hogy most így váratlanul beütütt a 21. jóléti társadalomba ez a korona, és annyira hozzá vagyunk szokva a kényelemhez, a jóléthez, - minket "mindenki csak kiszolgál", ha fizetek érte-, hogy eszünk ágában sincs tájékozódni, fejleszteni magunkat (és itt nem az ilyen motivációs guruk követésére gondoltam, hanem képben lenni magával a világ működésével, konteo nélkül), így nem értik a jelen történéseket. Őszintén, ki az aki a vírus előtt is nézte a híreket, olvasott tudatosan politika vagy tudomány témában. Belecsöppentünk mindannyian ebbe a helyzetbe és sokan nulla ismerettel próbálnak okosok lenni, a mégnagyobb baj, ráerőszakolni másokra a saját meglátásukat.

De mit is várunk olyan társadalomtól, akik (karácsonykor) nem könyveket vásárolnak, hanem xboxot, óriástv-t, ráadásul hitelre, szörnyű volt látni mikor ilyen helyen dolgoztam...

Nincs több hozzáfűznivalóm, a kommenteket olvasva elég színes kép tárul elem, kérdező ezt csak neked írom, még akik értik a kérdezőt: én már ott leakadtam, hogy oltott-oltatlan. Valami elkezdődöt... Remélem meg lesz állítva időben.