Megállna ilyen esetben a jogos védelem?
Van két fiú, akik közül az egyik megtámadja a másikat, aki jól tud védekezni. Megjelenik a támadófél apja, aki csak azt látja, hogy verekszenek vagy verik a fiát, s emiatt kiüti a másikat. (Apa nem tudja, hogy kezdődött, van róla felvétel vagy hiteles szemtanúk, így bizonyítható. Nem kisgyerekekről van szó, nem kis civakodás.)
Ebben az esetben az apa oldaláról ez jogos védelmi helyzet?
Változik-e a helyzet, ha megérkezésekor verekedést vagy a fia verését látja?
Az apa ilyenkor ÖNBÍRÁSKODIK, ha nekimegy a támadónak.
A jogos védelem helyzete csak a megtámadott részére áll fenn.
3: rosszul tudod!
Nézd csak meg, milyen ítéletek születnek, mikor két ember összeverekedésére odacsődítik a c-ok az egész "kiscsaládot". Az bizony önbíráskodás!
"Nem. Önvédelmet csak a megtámadott fél tud véghez vinni, harmadik személy nem."
A kulcsszó a jogos védelem.
Btk. 21-22
Más testi épségét vagy vagyonát érő támadás esetén is felléphetsz jogosan.
Betű szerint idézve:
"Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges."
Persze a teljes törvényszöveget el kell olvasni, de a lényeg, hogy nem csak saját magadat, hanem másokat is megvédhetsz jogosan.
Ahogy a 6-os írja, nem önvédelem, hanem jogos védelem, ami más javainak és testi épségének védelmére is kiterjed. Ha az apának jó oka volt azt hinni, hogy a gyerek ellen jogtalan támadást intéznek, akkor előfordulhat, hogy felmentik, mert tévedésből azt hitte, jogos védelmi helyzetben van. Bár nem tudom ennek mennyire van reális esélye.
Az önbíráskodás pedig nem ez, az akkor valósul meg, ha jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igényt akarnak erőszakkal vagy fenyegetéssel érvényesíteni.
Nos,had tegyek rendet:
Ha te veredszel egy másik fiúvval és ő a támadó,és kiütöd (ez jogos),és apja apja kitöri a 20 fogadat meg jól beveri a pofádat akkor ez önbíráskodás mert nem tudta hogy kikezdte a verekedést
Önbíráskodás nincsen vagyoni igény nélkül.
Btk. 368. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Garázdaság, testi sértés lehet az apa cselekménye.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!