Csak szerintem nem normális dolog, hogy a legfelső bíróság így fogalmazott? (lent)

Ez volt az indoklás lényege. Ezzel bizonyították és indokolták, hogy kölcsönös és egyidejű támadás történt. Ezért emeltem ki ezt a részt.

De miért értelmeztem rosszul az idézetet?

Egyébként a tényállás is kimondta, hogy ez esetben a második személy csak csitította az elsőt. De kétségtelen, hogy aki tapétavágóval járkál kocsmázni és egy hullarészeggel kimegy, az verekedni szándékozik. És az ítélet is kétségtelenül helyes. Csakhogy az indoklás ellehetetlenít egy rakás egyéb helyzetet.

Ha netán legközelebb egy valóban veszélytelen ember védené meg magát, aki tényleg szóban próbált volna megoldani valamit, az adott bíró majd felmutathatja ezt, a mostani határozatot, hogy "tessék itt van, ha meg akartok vitatni valamit, nem mehettek ki a tömegből és a hangzavarból, mert akkor nem tudjuk értékelni a jogos védelmet, sajnáljuk, viszonlátás."

Köszönöm.

Akkor ez nem a kúria, megértettem. De azért hozzátenném, hogy az egész interneten ez az egyetlen 3 sor az, ami "definiálja", hogy mi minősül kihívás elfogadásának a magyar joggyakorlat szerint. És az az idézett három sor egyértelműen valóságtól elrugaszkodott.

Szóval akkor ezek szerint csak jól éreztem, hogy valami nem stimmel az idézett indoklással. Mert szórakozóhelyen történt incidensekből egyszerűen nem lehet kifelejteni azt a tényt, hogy a két fél, bárminemű nézeteltérés után, közös megegyezéssel azért is kimehet, mert a tömeg és a hangzavar zavarja őket a konfliktus megbeszélésében. És nem azért, hogy tanúk ne lássák őket. Eleve, pont a magyar dohány törvény miatt tele van a szórakozó hely bejárata is lehetséges tanúkkal. Szóval maga a feltételezés is hibás, hogy ott nincsenek tanúk.

"Szép is lenne, h vlki kimegy verekedni, aztán ha úgy érzi, hogy veszít, akkor büntetlenül szúrhatna!" persze persze, egyetértek, hogy ebben az ügyben ő verekedni ment ki.

De vajon mi lenne a bírósági megítélése egy olyan ügynek ami csak látszólag hasonlít. Egy olyannak, hogy egy bedrogozott kihívó gyorsan és váratlanul intézi a sértést és a kihívást, pl. odalép mondjuk egy paphoz, arcon önti sörrel, majd odamondja rögtön, hogy gyere ki verekedni, majd gyorsan kirohan és ott várja a papot. Ő pedig az idő rövidsége, és a váratlanság miatt meg se tudott addig mukkanni, utánamegy hogy megkérdezze, hogy mi történt? Lehet, hogy valami félreértés van?... vagy csak szól, hogy ő már pedig nem verekszik, de kihívja a rendőrséget, ha nem áll le.

Nos, ha az idézet szövege helyes, akkor nagyon nagy baj van, mert az említett papnak így nem lenne jogos védelme, pedig erre senki nem mondaná hogy párbajozni ment ki.

Azt tudom, hogy a kölcsönös kihívásnál nincs jogos védelem, csak azt nem tudom, hogy mi számít "kihívásnak" és "elfogadásnak"!

Ha a fenti idézetem valóban csak ehhez az esethez tartozik, mert minden eset más, akkor örülök, és tudomásul veszem ezt is.

Viszont tényleg nagyon meg szeretném tudni, hogy általában mi minősül kihívásnak, és elfogadásnak. - Mert nem jó környéken lakom, voltam már megtámadva, volt régen rossz munkahelyem, ahol fenyegettek, én még sosem ütöttem meg senkit. -

- Kell, hogy létezzen egy legális út ahhoz, hogy a kihívott a kihívó után mehessen valamilyen más célzattal, ami nem minősül "elfogadásnak". Mert annak van alapja, hogy bizonyos esetben a kihívott valamiről mindenképpen szólni akar vagy valamit kérdezni akar a kihívótól, ott és akkor, akár azért, mert a kihívás pillanatában ezt nem tudta megtenni.

- Lehetetlennek tartom, hogy bárminemű nézeteltérés után, közös megegyezés alapján történő helyiség elhagyása automatikusan verekedésre való kihívás és elfogadás. (mert akkor nincs vizsgálva a többi releváns zavaró benti tényező, ami miatt indokolt lehet kimenni a helyiségből, abban a hiszemben, hogy békés módon folytatjuk)

Mindenesetre, amit az utolsó két válaszoló írt, mindenképpen megnyugtató, köszönöm! Tud valaki egyéb esetről, amit érdemes elolvasni? Hol tudhatnék meg erről többet, nem hiszem, hogy ezért elmegyek most ügyvédhez, de ez a három soros idézet nem hiszem, hogy elég, én pedig csak azért is ki fogom deríteni.