Tudna kezdeni valamit az Alkotmánybíróság egy más bűncselekménye miatt tévesen meghurcolt emberrel, közigazgatási ügyben?

Valószínű, hogy ilyen kirívóan súlyos eset nem történt még Magyarországon, és elég kicsi az esélye, hogy valakivel is megtörténjen, de azért a kérdést megéri. Legalább erkölcsi szempontból.

- Mondjuk NAV, kifizethetetlen, több százmilliós összeget (bírság/tartozás) állapít meg egy egyszerű magánszemélynél tévedésből, mert valaki összecserélte a személy adatait.

- Véletlen egybeesés, hogy a személy az ügy alatt átmeneti cselekvőképtelensége miatt nem tud védekezni. (kómában van) A személynek nincsenek hozzátartózói, akik érdemben tudnának védekezni, de ügygondnok fellebbez, majd felülvizsgálatot kér, eredménytelenül. Bíró helybenhagyja a korábbi döntést.

- Úgy derül ki a tévedés, hogy hat évvel később büntető eljárásban elítélik azt, aki önös érdekből, hatalmával visszaélt, és az ártatlan magánszemély adatait hamisította. Megállapítják a büntetőperben (!), hogy a sértettnek emiatt született tévedésből korábban az a bizonyos közig. ítélete.

- Perújítás lehetne, de már nem. Az 5 éves határidő lejárt. Viszont a szankció nem jár le, a közig. ítélet jogerős, az örökké tart amíg a több százmilliós összeget végre nem hajtották az ártatlan magánszemélyen.

- Az illető, csoda folytán, felébred a kómából, és meghökkenve szembesül a ténnyel hogy van egy téves ítélete - amiről ki is mondták, hogy téves (!) - de nem vonható vissza + több százmillás téves tartozása, egész életében végrehajtás alatt lesz, soha semmi nem lehet a nevén, és nem hagyhatja el az országot. És közben a hatóság a bíróság, és a végrehajtók is tudják, hogy mindig is téves lesz a követelés, de mégis mindent el kell venni tőle, valószínű egész hátralévő életében.

Oké, ekkor hova tovább? Az állam sem várhatja el, hogy valaki így éljen tovább. Egykét ötlet, ami felmerült bennem:

- Utóper

- Végrehajtás megszüntetése iránti per

- Alkotmánybíróság, Országgyűlés, Köztársasági elnök

- EU bizottság