Miben más az 1989-es és a 2010-es Alaptörvény?

#2 olvass figyelmesebben és higgadtabban. Akkor megérted az elsőt.

Kérdező, tudod miért lett az az újabb alaptörvény és nem alkotmány? Mert az alkotmánynak kritériumai vannak a művelt világban. És ez nem teljesíti azok jó részét. Ennyi önkritikája még Orbánnak is volt.

Elsősorban szerkezetileg változott hatalmasat az előzőhöz képest. Nem egy "snassz" 1. § 2. §, stb. kinézete van mint egy átlagos törvénynek, hanem van egy elég hosszú preambuluma, aztán az Alapvetés ami A-B-C-D, stb sorrendben nő, Szabadság és felelősség című része az emberi jogokról szól és római számokkal vannak jelölve és végül magát az államot körülíró rendelkezések arab számmal. Meg persze különleges jogrend és záró és vegyes rendelkezések.

Lényegesen szűkült az AB hatásköre az új Alaptörvény miatt, költségvetési-adóztatási kérdésekben nincs alkotmánybírósági kontroll. Az Alaptörvény mondja ki a magzati élet védelmét, a klónozás tilalmát, ezentúl a gyermekeknek kötelességük rászoruló szüleikről gondoskodni ha az élet úgy hozza. Egyértelműen definiálja a házasságot, mint férfi és nő közötti kapcsolatot (melegházasság alkotmányos szintű tiltása), törvényesíti a tényleges életfogytiglant és engedélyezi a tulajdon és az emberi élet megelőző jogos védelmét. Szintén az Alaptörvény tilja a GMO-termékek forgalomba hozatalát.

A mindenkori köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést, ha az a költségvetést a tárgyév március 31-éig nem fogadja el, maga a köztársasági elnök választása pedig kétfordulós lesz. Fontos változás, hogy az önkormányzati választásokat ezentúl nem 4, hanem 5 évente tartják majd (vagyis csak a 2014-es választástól, 2019 lesz a következő).

Költségvetési szempontból változás, hogy amíg a GDP-arányos adósság 50% felett van, csak olyan költségvetést fogadhatnak el, ami ennek csökkentését szolgálja, és a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása is szükséges hozzá.

Az Alaptörvény nevezte át a korábbi Legfelsőbb Bíróságot Kúriává, a Kúria elnökének megbízatási ideje pedig 9 évre nőtt (szintúgy a legfőbb ügyészé is), a sima bírók a korábbi 70 év helyett csak a nyugdíjkorhatár eléréséig dolgozhatnak. A 4-ről 1-re csökkent az ombudsmanok száma.