Ez halmazati büntetés lesz, ha elítélnek?

Ezt hol álmodtad? : “a tulajdonos beleegyezése nélküli üzletszerűen elkövetett lopás.” :)

Amit eddig tőled tudunk, ezt a lopásnak, garázdaságnak indult ügyet minősítettek át garázdaságnak:

“A Békéscsabai Rendőrkapitányság rendőrei 2018. december 7-én, 19 óra 45 perckor őrizetbe vettek egy hajdúsámsoni férfit. A 36 éves B. Gyula az egyik békéscsabai edzőterem bejáratánál vitatkozni kezdett egy férfival, majd egy gázspray-vel arcon fújta. Ezután el akart szaladni, de a közelben visszatartották. A rendőri intézkedés során kiderült, hogy B. Gyula az edzőterem pénzkazettájából és az egyik öltözőből is pénzt lopott. A férfi ellen garázdaság és lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás.”

[link]

Ami még tőled tudunk: lopásban tetten érés azért volt rendőrség szerint, mert találtak nálad annyi pénzt, ami ott eltűnt, ha jól emlékszem jóval többet mint százezret. Kiderült, hogy a tulajt fújtad le, ezért lett rablás a vád. Pénzkazettán nem találtál ujjlenyomatod, DNS-t nem vettek.

De mi történt a nálad talált pénzzel? Lefoglalták vagy sem? Pénzről rögzítettek DNS, ujj, szövet, stb. nyomokat, ezt összehasonlították tulajtól,alkalmazottaktól, vendégektől vett mintákkal?

Bűnjeleket precízen kezelte a rendőrség?

Gondolom a pénzt lefoglalták bűnjelként. Akkor vehetnek róla később mintát, ha lefoglaláskor szabályosan becsomagolták.

De sanszos, hogy nem így tettek, különben amikor rablássá átminősítették az ügyet, akkor illett volna pénzről a nyomokat rögzíteni, összehasonlítani azokkal (elsősorban DNS, de ujj- és tenyérnyomat, szagminta, szövetminta, stb...), akiktől a rendőrség szerint a pénz származhat.

Jobban állsz mint gondoltam...

11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet

a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról

A bűnjel csomagolása

7. § (1) * A hatóság a bűnjelet a lefoglaláskor, a létrehozáskor, az átvételkor vagy a letétbe helyezéskor - ha azt a jellege lehetővé teszi - becsomagolja és megőrzi olyan módon, hogy a tartalma illetéktelen személy előtt rejtve maradjon. Ha a bizonyítás érdekében szükséges, a hatóság a bűnjeleket külön-külön csomagolja.

(2) A hatóság a bűnjel csomagolására jellegének megfelelő olyan anyagot vagy tárgyat használ, amely azt a károsodástól megóvja, és egyben megakadályozza, hogy az mérgezést, fertőzést, környezetszennyezést vagy -károsodást okozzon. A csomagot vagy a tárolóeszközt úgy zárja le, hogy a csomagolóanyag vagy a zár sérülése nélkül a bűnjelhez ne lehessen hozzáférni.

(3) * A hatóság a (4) bekezdésben felsorolt adatok feltüntetésével bűnjelcímkét helyez el az olyan bűnjelen, amelyet a bizonyítás vagy az azonosítás érdekében egyedileg meg kell különböztetni, továbbá amelynek becsomagolása nem vagy csak aránytalanul nehezen kivitelezhető, illetve egyéb okból szükségtelen.

(4) * A hatóság a bűnjelcsomag burkolatán, illetve a (3) bekezdésben említett esetben a bűnjelcímkén feljegyzi a csomag tartalmát, illetve a bűnjel megnevezését, az ügyszámot, a lefoglalás helyét és idejét, az eljáró nyomozó szerv megnevezését, továbbá − ha ismert − a terhelt nevét. A feljegyzést a hatóság képviselője aláírja.

(5) * A hatóság a bűnjelet úgy kezeli, hogy az állaga a természetes mértéknél nagyobb arányban ne romoljon. A szakszerű kezelés ellátásával - szükség esetén - gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(5a) * Ha a lefoglalt dolog kezelése speciális ismereteket igényel, és az érintett őrizetében nem hagyható, vagy az őrizetébe nem kiadható, az érintettnek erről a bűnjelkezelőt tájékoztatnia kell. Az érintett a speciális ismereteket igénylő dolog kezelésével kapcsolatos kérdésekben köteles a hatósággal együttműködni.

(6) * A bűnjelet tartalmazó sérült csomag az ügyben nem érdekelt, nagykorú személy (a továbbiakban: nem érdekelt személy) jelenlétében vehető át. Ebben az esetben a bűnjelkezelő azonnal megállapítja, hogy a sérült bűnjelcsomag tartalma azonos-e a kísérő bűnjeljegyzékben felsorolt bűnjelekkel. A csomag felbontásakor jegyzőkönyvet készít, az esetleg észlelt mennyiségi és minőségi eltéréseket rögzíti. A jegyzőkönyvet a bűnjelkezelő, a beszállítást végző személy és a nem érdekelt személy aláírja. A nem érdekelt személy lakcímének zártan kezelését kérheti.

Ez most komoly? Mi az hogy a számlán van a pénz (ez arra utal hogy a lefoglalt bankjegyek már nincsenek a rendőrség birtokában), pedig azoknak csomagoltan a bűnjelkezelő tűzbiztos, száraz, biztonsági zárral ellátott helyiségben (bűnjelraktárban) van a helye.

11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet

a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról

A bűnjel őrzése

8. § (1) * A bűnjelet az eljárást lefolytató hatóság - a (2) bekezdés kivételével - kezeli (őrzi) és megelőlegezi az ezzel kapcsolatos költségeket. A bűnjelnek az érintett őrizetében hagyása esetén a bűnjellel kapcsolatos bűnügyi költséget a bűnjel őrzését ellátó érintett előlegezi.

(2) * Az ügyészség erre vonatkozó döntése alapján a bűnjelet a nyomozó hatóság kezeli (őrzi).

9. § (1) A tárgyletétbe helyezett bűnjeleket a bűnjelkezelő tűzbiztos, száraz, biztonsági zárral ellátott helyiségben (bűnjelraktárban) - lehetőség szerint a bűnjelnyilvántartó könyv tételszámainak sorrendjében - őrzi.

(2) A bűnjel őrzése során a bűnjelkezelő gondoskodik arról, hogy a bűnjel változatlan (sérülésmentes) maradjon, a bűncselekmény esetleges nyoma róla el ne tűnjön, kicserélni ne lehessen és azonossága könnyen megállapítható legyen.

(3) * A bűnjelkezelő az érintett 7. § (5a) bekezdése szerinti tájékoztatása alapján, vagy ha a bűnjel jellege egyébként szükségessé teszi, a bűnjel szakszerű kezeléséről is gondoskodik, vagy a 7. § (5) bekezdése szerinti megbízás érdekében a BGH, a nyomozó hatóság vezetőjének vagy az ügyészségnek előterjesztést tesz.

(4) * Ha az a büntetőeljárás eredményességét nem veszélyezteti, a hatóság indítványra engedélyezheti a bűnjel megismerését, különösen annak megvizsgálását, és engedélyezheti a bűnjelből való mintavételt

a) törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladata ellátása érdekében a rendőrségnek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak,

b) tudományos vagy összehasonlító vizsgálat elvégzésére, illetve oktatási célra a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló kormányrendeletben meghatározott szerveknek.

(5) * A hatóság a bűnjelet indítványra a (4) bekezdésben meghatározott célból az ott meghatározott szervek őrzésébe, illetve kezelésébe adhatja, ha

a) a lefoglalás megszüntetésének nincs helye,

b) a bűnjel értékesítésére vagy megváltására nem került sor, és

c) az nem veszélyezteti a bizonyítás, az elkobzás, illetve a vagyonelkobzás eredményességét.

(6) * Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a bűnjel egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a bűnjelkezelő az őrzésért, illetve a kezelésért díjazást nem fizet, a felmerülő őrzési, kezelési díj, illetve költség nem bűnügyi költség.