Megbüntethetnek ha apró lyukakat vágok szikével a maszkon és úgy hordom?
Kérdező, igen nagy majom vagy te. Nem a maszkot kötelező hordanod, hanem el kell takarnod az arcodat hogy ne veszélyeztess másokat. Ha neked bajod van a maszkkal, akkor NE AZT hordd! Vegyél orvosi álarcot vagy sálat használj!
Azt inkább nem mondom meg midre csinálj apró lyukakat szikével.
#4 és #mindenki:
Bár én sem értek egyet, és undorítónak tartom a kérdező hozzáállását, én magam sem értem, miért olyan nehéz maszkot hordani anélkül, hogy "megoldaná okosba"; sajnos a #kérdező jogilag helyesen gondolja. A #7-es túllőtt a célon, vagy szarkasztikus volt, ezt nem tudom, de a háló már nem lenne szabályos.
"1. § (1) A (3) bekezdés szerinti kivétellel mindenki köteles
a) a tömegközlekedési eszközön, valamint
b) az üzletben történő vásárlás során
a szájat és az orrot eltakaró eszközt (például orvosi maszk, sál, kendő) viselni.
(2) A vendéglátó üzlet belső (zárt) részében az ott dolgozók - a vendégek által látogatható területen - kötelesek a szájat és az orrot eltakaró eszközt (például orvosi maszk, sál, kendő) viselni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a szájat és az orrot eltakaró eszközt nem kell viselnie a hatodik életévét be nem töltött kiskorúnak."
A rendelet egyértelműen fogalmaz. Az egyetlen kötelesség: "eltakar"
---
"[...](Vmivel) eltakar vmit: vmit úgy tart, borít, terít vmi fölé v. elé, hogy azt nem látjuk tőle.[...]"
"[...]Eltakar vmit: vmi úgy kerül vmire, vmi fölé v. elé, ill. úgy van vmin, vmi fölött v. előtt, hogy az nem látható tőle; elfed vmit.[...]"
Az "eltakar" tárgyas definíciója szerint az össz feltétel, hogy szemmel ne lássunk át rajta.
---
Amennyiben az apró lyukakon, vágásokon, direkt kukkolás nélkül nem látni át, akkor a rendeletben előírt kötelességnek az illető eleget tett.
Sajnálatos, de így van...
#9 Majdnem ott a pont, csak egy apróságra nem gondoltál. A jog alkalmazásánál három dolgot kell figyelembe venni:
- A törvény betűjét
- A törvény egészét
- A jogalkotó szándékát
A jogalkotó szándéka nem az, hogy ilyen okosan kijátsszák, hanem az, hogy a fertőzésveszélyt csökkentsék.
A jogszabály stb. nem ismerete pedig nem mentesít a felelősségre vonás alól.
#10:
Ugyanezt én is elmondhatom. A tankönyvi szövegek lehet, hogy ilyen rövid pontokban fogalmaznak.
Azonban van még egy-két "apróság".
1. A jogszabályoknak lefektetett hierarchiája van az Alaptörvényben.
2. A törvények magasabb szintűek a kormányrendeleteknél.
3. Alacsonyabb szinten lévő jogszabály és annak kezelése nem lehet ellentétes fentebb szinten lévő jogszabállyal.
A jogalkotó "szándéka" természetesen figyelembe vehető, azonban az analógia tiltott. A négy alapelv:
-nulla poena sine lege praevia -> Visszamenőleges tiltás
-nulla poena sine lege certa -> Határozatlan törvény tilalma
-nulla poena sine lege scripta -> Szokás- és/vagy bírói jog tiltása
-nulla poena sine lege stricta -> Normaszöveghez kötés, szigorító analógia tiltása
"[...]A határozatlan büntetőtörvény tilalma, annak a követelménye, hogy a törvényhozó a büntetendő magatartást, illetve a jogkövetkezmények körét lehetőleg egzaktan állapítsa meg és ezzel az önkénye bírói döntést megelőzze, hiszen pontosan tudható mi a büntetőjogilag tilalmazott magatartás[...]"
- Tehát a jogalkotó feladata, hogy a lehető legpontosabban meghatározza a legapróbb részleteket is.
"[...]A bíró nem távolodhat el a törvény szöveg szerinti értelmezésétől, csak a megengedett eszközöket használhatja az értelmezés során.[...]"
Valamint:
"[...]Az értelmezés során az értelmezést végző a jogszabály tartalmát a nyelvtan szabályinak segítségével köteles feltárni[...]"
- Tehát értelmezni csak a nyelvtannak megfelelően lehet.
---
Összegezve:
A jogalkotó "mögöttes szándéka" lényegtelen. A jogalkotó köteles szándékát a legegyértelműbben, egzakt módon, pontosan, részletesen, mindenre kitérve a jogszabályba írni. Amennyiben kimarad valami, az nem képezi a jogszabály részét.
A jogalkalmazó a nyelvtant köteles használni értelmezéskor. Egy szó nyelvtani definícióját (melyet a Magyar Értelmező Szótár tartalmaz) köteles használni, attól el nem térhet. A jogszabály alkalmazásánál nem vehető figyelembe szigorító analógiaként a "józan paraszti ész", valamint az "egyértelmű, hogy..." magyarázkodás.
És még egy záró dolog:
A 285/2020 (VI. 17.) Korm. rendelet (jelenleg az egyetlen hatályban lévő jogszabály a maszk hordására), még csak nem is nevesíti a célját és minőségi feltételeit a maszkhordásnak. Csak a helyszíni elvárásokat, valamint a szándékot írja le, miszerint
tk.eszközön, üzletekben, vendéglátóhelyeken (a dolgozóknak), arcot és orrot eltakaró eszközt (ez konkretizál annyit, hogy eszközt kell használni, így a kéz, mint testrész és nem eszköz, nem jó) kell hordani.
Szóval csak nagyon minimális az esély arra (már ha nem megyünk ellene a jogállamiság, a jogértelmezés, a jogalkotás, jogalkalmazás alapelveinek), hogy a nyelvtani értelmezés szerint a fertőzésveszély csökkentését, mint szándékot meg lehessen találni benne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!