Igaz hogy becsületsértésnél/rágalmazásnál nincs vizsgálva a valóságtartam?

Ez azért nem így van, kérdező.

Igen. A rágalmazást (becsületsértést) el lehet követni olyan állításokkal is, melyek igazak.

Ehhez képest, amennyiben közérdek, vagy jogos magánérdek indokolja, akkor helye lehet a valóság bizonyításának.

Erről a lehetőségről - ami bírói mérlegelés eredménye - az eljáró bíró fog tájékoztatni az ügyben kitűzött személyes meghallgatás során.

Ebben az esetben, ha bizonyítja a feljelentő, hogy amit állított, az igaz, akkor ez büntethetőséget kizáró ok.

Btk. 229. § (1) A 226-228. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul.

(2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.

Ez azt jelenti, hogy aki erre a büntethetőséget kizáró okra akar hivatkozni, először azt kell megindokolnia, hogy a közlését közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta. Ha ezt a bíróság nem fogadja el, akkor senkit nem fog érdekelni, hogy igazat állított-e vagy hazudott, a bűncselekmény igaz tény állításával is megvalósul.

Ha a bíróság elfogadja, hogy a közlést közérdek vagy jogos magánérdek indokolta, akkor a vádlottnak (!) kell bizonyítani, hogy igazat állított. Ha ez sikerül neki, akkor felmentő ítélet fog születni, ha nem , akkor bukja.