Akit elítélik kényszermunkára és nem hajlandó csinálni mit csinálnak vele?

A böribe az őrök az ilyet jól megverik, hogy megjöjjön a kedve a kényszermunkához.

De a rabok önként elvállalnak bármilyen munkát,mert úgy hamarabb elmegy az idő, és pénzt is kapnak érte.

9

Akkor szerinted a bíróság nem is a bűnözőt ítéli el, hanem a társadalmat, hogy a bűnözőt tartsa el, tetőt-kaját adjon neki ingyen?

Ahol kényszermunka van, ott megvannak a módszerek arra is, hogy rákényszerítsék a delikvenst a munkára. A kényszermunka már önmagában is megsért mindenféle olyan emberjogi normát amit a legtöbb "civilizál" állam deklarált, úgyhogy ahol még létezik az intézmény, ott tesznek mindenféle emberi méltóságra, és jogra. A gulágokban is megoldották hogy mindenki dolgozzon, pedig senki sem önkéntes munkavállaló volt. A kényszermunka nagyjából kétféle államberendezkedés alkalmazza még. Az egyik, ahol az egyénnek semmilyen joga sincs az állammal szemben, ilyen pl. Észak -Korea, vagy olyan országok, ahol az a felfogás, hogy ha rendesen viselkedsz, nem bűnözöl, akkor az állam lojális a jogaidhoz, de mihelyt hibázol, akkor azt úgy veszi a hatalom, hogy azzal elvesztetted a többieket megillető jogokat is. Ez kb úgy képzelhető el, hogy minden polgárnak vannak kötelességei és ezért cserébe jogai is. Ha nem teljesíted a kötelességeidet, akkor nem érdemled meg a jogaidat sem. Ez kb Oroszországra érvényes, meg az ázsiai országok jó részére. Az Oroszoknál, vagy Kínában ezeket a kényszermunka táborokat átnevelő táboroknak hívják. Eleve egy ilyen táborban uralkodik a csorda szellem, ha valaki nem akarna dolgozni, akkor "kilógna" a sorból, ennek minden negatív következményével. Ilyenkor először a többieket fegyelmezik, pl többletmunkával, élelmiszer adag csökkentéssel, pihenő megvonással,stb, ezzel elérik azt, hogy a renitenskedőt a rabtársai fogják fegyelmezni, betörni. Ha valaki nagyon makacs, akkor jöhet a fizikai fenyítés nyilvánosan, hogy a többiek is okuljanak, majd a keményebb dolgok is ha ez sem vezet eredményre, magánzárka, verések, éheztetés, megalázás, és végül ha megunták az őrök a betörést, akkor kinyírják a delikvenst. Ilyen helyeken az emberveszteség mindennapos, a hozzátartozók kapnak egy levelet, hogy xy fertőző betegségben a leggondosabb kórházi ápolás ellenére is elhunyt, temetés hamvasztás után lehetséges csak.

Nálunk van börtönmunka, de kizárólag önkéntes alapon, és kiváltságnak számít ha valaki dolgozik. Én a pálhalmai viszonyokat ismertem, mert külsős vállalkozóként voltam a munkavállalójuk, és ott a melós raboknak külön körletük volt, saját napirenddel, minden nap fürödhettek, jobb, és több kaját kaptak,külön kantinban vásárolhattak, és érdekes módon úgy kaptak fizetést, hogy abból levonták a rabtartás költségeit. Lóvét persze nem láttak, azt egy számlán gyűjtötték nekik, és szabaduláskor kapták meg.

Nincs kényszermunka.

Viszont mehet dolgozni, ha akar.

"A bíróság börtönre ítélte, nem MUNKÁRA!"

Elég nagy hiba, hogy még a börtönben is mi tartjuk el a bűnözőket!

Kőbánya, uránbánya, stb. barátságos munkahely való nekik!

"Nincs kényszermunka.

Viszont mehet dolgozni, ha akar."

De nem akar, mert így is megvan mindene!