Van olyan, hogy a nyomozók nem tudnak valakit összezavarni a keresztkérdéseivel?
Álltalában a tanúkat, ha beidézik, sokan feszültek, össze tudják zavarni őket.
Vannak a rutinos bűnözők akik tudják mit kell mondani, ha valami miatt tanúként idézik be, de őket is össze tudják zavarni.
Gondolok olyanra, hogy lehet van olyan ember is aki még a rutinos bűnözőknél is erősebb, hogy nem jogász ugyan ,de a büntetőjogra szakosodott ügyeket,dolgokat tudja,vágja, rutinos benne és tisztában van azzal, hogy a nyomozó várhatóan milyen kérdést fog feltenni és mire mit kell válaszolni, felkészűl,mindenre meg tud válaszolni,emlékszik mindenre ,ismeri a nyomozók trükkjeit,meg azt, hogy minden csak trükk amit mondanak, ha nincs konkrét bizonyíték, és nem tudja a nyomozó összzavarni.
Ilyen is előfordul, hogy valakit nem tudnak összezavarni vagy mindenkit össze tudnak zavarni?
válasza:
válasza:Hogy ki kit tud összezavarni, az két dologtól függ.
1. Erőszakos cselekménnyel összezavarni nem, de belső tartástól és genetikai adottságtól függően megtörni lehet (hogy világos legyen: például kínvallatással, személyiség megsemmisítésével).
2. Ha kizárólag "szópárbaj" zajlik, akkor mindig az okosabb győz. De itt is van szerepe a belső tartásnak, lehet valakit megalkuvásra késztetni elvtelen túlkínálattal (mindig abban, amit az illető nagyon szeretne de normálisan nem ér el)
válasza: válasza:Igen van, például én.
Nem akkora nagy "kunszt" mint te gondolod!
Határozottság, öntudat, és vastag bőr a pofára!
(meg némi psychopátia) :D
2. Válaszoló!
Az a valaki azt is tudja, hogy a nyomozók olyan trükköt is bevetnek, amit írtál, túlkínálattal amit a gyanusított szeretne elérni, próbál a gyanusított bizalmába férkőzni és megszerezni úgy,ahogy írtad,de ezt is vágja az ember,azért nem olyan naiv mint gondolnánk.
Sőt,egy másik.
A nyomozó behív egy másik nyomozót, akivel színlelt beszélgetést folytat és színlelésből összevitatkozik a két nyomozó. Aki a tanút beidézte és ő hallgatja ki, az a nyomozó mondja akit behívott kollégáját,hogy á elegem van belőled és kimegy. A másik nyomozó akit behívott az pedig a tanúnak elkezdi, hogy "látja milyen ez a kollégám, na én segítek önnek,nem lesz baj én magával vagyok, nem úgy mint kolléga",erre bizalmat ébreszt az emberben és a behívott másik nyomozó és neki őszintén elkezd mesélni ,tudván, hogy na itt segítenek,nem kell félni,ekkor beszél a tanú és le is bukik, vagy a temérdek apró részletek valamelyikből tetten lehet érni, akkor bukta. Visszahívja az ügyben eljáró nyomozót és ennyi. Akkor derűl ki, hogy színlelt összevitatkozás volt a két nyomozó között csak.
Na ilyen taktika is van és nagyon sokat erre buknak is , de szerintem van olyan aki ezzel is tisztában van, ezt is minden taktikát tud.
Tehát azért mondom, hogy gondolom, hogy van ilyen beidézett ember is ,hogy minden taktikát tud,érti egy az egyig és nem lehet összezavarni.
De csak gondolom, ezért is tettem fel a kérdést, hogy szerintetek van ilyen ember is?.
válasza:Nem krimi ez...
Én a valóságról Magyarországról beszélek,ne ferdítsünk.
válasza:#4, #7-nek:
Az egy dolog, hogy te a filmből ismered a trükköt.
Az viszont megint egy másik kérdés, hogy ha aktív szereplője vagy, akkor FELISMERED-E a szitut?
Vagy azt hiszed hogy csak a filmekben használatos sablonokat alkalmazzák?
A hozzászólásodból arra következtetek, hogy te bizony "beülnél abba a hintába", a nyominger meg lökné neked! :D
válasza:Aki sáros, az legjobban teszi, ha tanúkihallgatásnál azt mondja, hogy az ezzel kapcsolatos az ezzel kapcsolatos kérdésben a tanúvallomást megtagadja, mert ezzel magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. Ha gyanúsított lesz akkor sem mond semmit a nyomozóhatóságnak.
Ha ügyészségre kerül az ügye, akkor van esélye, számára kedvező egyezség megkötésére, ha még semmit sem vallott.
Be.
Az egyezség megkötése
407. § (1) Az ügyészség és a terhelt a XCIX. Fejezet szerinti, egyezség esetén lefolytatandó eljárás érdekében a vádemelés előtt egyezséget köthet a terhelt által elkövetett bűncselekmény vonatkozásában a bűnösség beismeréséről és ennek következményeiről (a továbbiakban: egyezség).
(2) Az egyezség megkötését a terhelt, a védő és az ügyészség egyaránt kezdeményezheti. Az ügyészség a kezdeményezését a terhelt 385. § szerinti kihallgatása során is közölheti.
(3) Ha az ügyészség nem ért egyet a terhelt vagy a védő kezdeményezésével, erről a terheltet és a védőt tájékoztatja.
(4) Ha a terhelt kezdeményezése alapján az ügyészség, vagy az ügyészség kezdeményezése alapján a terhelt az egyezség lehetőségét nem zárja ki, az egyezség megkötésére irányuló eljárásban a védő részvétele kötelező. Ha a terhelt nem kíván védőt meghatalmazni, az ügyészség haladéktalanul védőt rendel ki, valamint gondoskodik arról, hogy a védő a nyomozás ügyiratait megismerhesse.
(5) Ha az egyezség nem jön létre, a (4) bekezdésben meghatározott védői kirendelés hatálya az egyeztetés befejezéséig tart.
(6) Az ügyészség a (2)-(4) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez a nyomozó hatóságot is igénybe veheti.
408. § (1) Az egyezség megkötése érdekében az ügyészség, a terhelt és a védő a bűnösség beismeréséről és - az egyezség tárgyát képező bűncselekmény tényállását és Btk. szerinti minősítését kivéve - az egyezség tartalmi elemeiről egyeztetést folytathat. Az ügyészség a védővel e kérdésekben a terhelt hozzájárulásával külön is egyeztethet.
(2) Az ügyészség az egyeztetés megkezdésekor tájékoztatja a terheltet, illetve a védőt az egyezség lehetséges tartalmi elemeiről és következményeiről.
409. § (1) Ha az ügyészség és a terhelt az egyezség tartalmában megegyezett, az ügyészség a gyanúsítotti kihallgatása során figyelmezteti a terheltet a tervezett egyezség következményeire.
(2) Az ügyészség az egyeztetés eredményeként létrejött egyezséget a gyanúsítotti kihallgatás jegyzőkönyvébe foglalja, amely az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetést és a terhelt erre adott nyilatkozatát is tartalmazza. A jegyzőkönyvet az ügyész, a terhelt és a védő együttesen írja alá.
(3) A jegyzőkönyvbe foglalt egyezség az annak alapján folytatott eljárás célján túlmenően joghatás kiváltására nem alkalmas.
(4) Ha az ügyészség és a terhelt nem kötött egyezséget, a kezdeményezés, valamint az ezzel összefüggésben keletkezett ügyiratok bizonyítékként, illetve bizonyítási eszközként nem használhatók fel. Ebben az esetben az ügyészség az egyezség megkötésére irányuló kezdeményezésről nem tájékoztathatja a bíróságot és az ezzel összefüggésben keletkezett ügyiratokat sem nyújthatja be a bírósághoz.
Az egyezség tartalma
410. § (1) A terhelt az egyezségben a büntetőeljárás alapjául szolgáló valamennyi vagy akár csak egyes bűncselekmények vonatkozásában is beismerheti a bűnösségét.
(2) Az egyezség tartalmazza az egyezség tárgyát képező
a) bűncselekmény leírását és Btk. szerinti minősítését,
b) bűncselekmény vonatkozásában a terhelt nyilatkozatát arról, hogy a bűnösségét beismeri, és ennek érdekében vallomást tesz,
c) büntetést vagy önállóan alkalmazható intézkedést.
(3) Az egyezség tárgyát képező bűncselekmény tényállását és Btk. szerinti minősítését az ügyészség állapítja meg.
(4) * Ha az egyezség büntetés kiszabására irányul, az egyezség a Btk. 83. §-a figyelembevételével tartalmazza azt, hogy az ügyészség, a terhelt és a védő milyen nemű, mértékű vagy tartamú büntetést vesz tudomásul. Ha a Btk. lehetővé teszi, az egyezségben a büntetés enyhítésére vagy a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések is figyelembe vehetőek.
(5) A Btk.-ban meghatározott feltételek fennállása esetén az egyezség önállóan alkalmazható intézkedés alkalmazására is irányulhat, ebben az esetben az egyezség tartalmazza azt, hogy az ügyészség, a terhelt és a védő milyen nemű, mértékű vagy tartamú intézkedést vesz tudomásul.
411. § (1) Az egyezség tartalmazhatja
a) a mellékbüntetést,
b) a büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható intézkedést,
c) az eljárás megszüntetését, illetve a feljelentés elutasítását egyes bűncselekmények vonatkozásában,
d) a bűnügyi költség viselését, illetve
e) a terhelt által vállalt egyéb kötelezettségeket.
(2) A Btk.-ban meghatározott feltételek fennállása esetén az egyezség mellékbüntetés, valamint büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható intézkedés kiszabására, illetve alkalmazására is irányulhat, ebben az esetben az egyezség tartalmazza azt, hogy az ügyészség, a terhelt és a védő milyen nemű, mértékű vagy tartamú mellékbüntetést, illetve intézkedést vesz tudomásul.
(3) Az ügyészség megegyezhet a terhelttel abban, hogy
a) az eljárást megszünteti az olyan bűncselekmény miatt, amelynek az elkövetett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a terhelt felelősségre vonása szempontjából nincs jelentősége, illetve
b) a gyanúsított együttműködésére tekintettel egyes bűncselekmények vonatkozásában - a 399. § (1) bekezdésében meghatározott okból - az eljárást megszünteti, illetve - a 382. § (1) bekezdésében meghatározott okból - a feljelentést elutasítja.
(4) Az egyezség kiterjedhet arra is, hogy a terhelt a bűnügyi költség egészének vagy egy részének viselése alól mentesül, amely esetben az egyezség szerinti bűnügyi költséget az állam viseli.
(5) Az egyezségben a terhelt vállalhatja, hogy
a) az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködik,
b) a magánfél polgári jogi igényét, illetve a sértett előzetes bejelentése szerint érvényesíteni kívánt polgári jogi igényt az egyezség jóváhagyásáról döntő előkészítő ülésig kielégíti,
c) közvetítői eljáráson vesz részt, illetve
d) az ügyészség által megállapított határidőn belül olyan egyéb kötelezettséget teljesít, amely a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében előírható.
(6) A kényszergyógykezelés, az elkobzás, a vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele nem képezheti egyezség tárgyát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!