Szabadulásotok után mennyire tartjátok a kapcsolatot volt cellatársaitokkal?

szerencséd volt, nem mindenkinek jut épeszű cellatárs

ezzel az erővel kerülhettél volna valami 120 kilós állat cigány mellé aki minden nap fenyeget és elvesz tőled mindent

Még nem volt szerencsém cellatárshoz, mivel még csak fogdában sem voltam.

De biztos bensőséges kapcsolatok is kialakulhatnak egy pár négyzetméteres cellában.

A munkakapcsolatok megmaradtak, természetesen aki volt "énekesmadár", attól elbúcsúztunk.

de a haverokkal is összejárunk, megbeszélünk sör, cigi, kártya, lányok közben, ezt-azt.

Miért menne vissza a börtönbe, ha letöltötte a büntetését, és azóta nem követett el semmit?

Értem, hogy az ideális világban nincsenek bűnözők, de az a helyzet, hogy a valóságban vannak. Akkor pedig a legjobb dolog, hogy MIUTÁN letöltötték a büntetésüket, segítsük őket a társadalomba való beilleszkedésbe, különben újra a bűn útjára léphetnek. A világ legfejlettebb országaiban ezt csinálják, sokkal kisebb is a visszaesési ráta. Természetesen nem kötelező barátkozni velük, én sem szoktam, de a gyűlölködés ebben az esetben felesleges. Nem azért, mert nekik rossz, hanem mert a többségi társadalomnak is az.

Hát szabadulás után egyből a biznisz meg az üzlet. Gondolom, hogy legális dolgok.

De hát ki félne visszakerülni a wellnesbe...