A rendőrség és ügyészség miért nem fektet nagyobb energiát abba, hogy a csaló építési vállalkozók rács mögé kerüljenek? Főleg szakemberek véleményét várom.

“ Ha az elkövetőnek már a kölcsön felvételekor hiányzik a teljesítési szándéka, elköveti a csalást. Önmagában az a tény viszont, hogy az adós a kölcsönt kellő időben visszafizetni nem tudja, nem alapozza meg a csalás bűncselekményében a bűnösségét. Bizonyítani kell, hogy a kölcsönösszeg felvételekor is ez volt a szándéka. Általában erre enged következtetni, ha az elkövetőt számos nagy összegű - a kölcsönadó elől elhallgatott - tartozás terheli, s jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján a teljesítésnek nincs realitása [BH 1999.104., 2000.6., 2011.58.].”

Kérdező én abban az állításodban egyet értek, hogy az adott építőipari cég tulajdonosa/tulajdonosai aki/akik felveszik az előleget de nem teljesítenek, akkor többet cégvezető és cégtulajdonos de még ev. se lehessen. Az, hogy egyik cégét csődbe viszi és tartozásokat halmoz fel, közben holnap alapít egy új építőipari céget már önmagában felháborító. Az viszont hogy ez a gazdasági rendőrség vagy általában az igazságszolgáltatás hibája/korruptsága butaság. Az a törvényalkotás hibája, hogy ekkora visszaélési lehetőségeket benne hagy a rendszerben. Én is azt tanácsoltam volna neked,hogy csak olyan ingatlant vásároljál, aminek már van használatbavételi engedélye és tulajdont vásárolsz a cégtől vagy magánszemélytől. Az hogy belépsz egy új lakásépítésbe, és az adott építőipari projekt finanszírozása a te pénzedből megy kockázatos. Olyan ez, mintha a beruházó üzleti partnere lennél a projekt idejére. Holott neked mint vásárlónak megvan a fedezeted az ingatlanra (most az mindegy hogy hitel vagy kp.), piaci áron vásárolsz. Miért kellene neked viselned egy beruházó üzleti kockázatát amikor neked ezen nincs profit csak végső vásárló vagy? A rendszer úgy működne jól, hogy csak az lehet építőiparban vállalkozó aki saját tőkéjéből tudja finanszírozni a projektjét. A jelentkező vevő pénze szigorúan egy kamatozó letéti számlára mehet, amihez akkor jut hozzá a beruházó ha teljesítette a feltételeket, átadta a kulcsokat. Ha nem teljesített akkor a határidő letelte után (részhatáridők is lennének) visszajár a befizetett pénz kamatostól a megrendelő vevőnek. Második lehetőség, hogy a beruházó építő cég kössön egy biztosítást minden egyes projektjére, ergo a beruházó helyett azt őt biztosító cég visszafizeti a vásárló által befizette pénzt baj (akár sikkasztott és bcs., akár üzleti csőd) esetén. Egyéb megoldás erre nem igazán van. Egy cég mehet úgy is csődbe, hogy nem ez a szándékuk,de mégis megtörténik. pl. elveszítenek egy pert mert az előző projekt szarul sikerült és magas a kártérítés. Akkor a cég fizet és abból amit az éppen folyamatban lévő ügyfelei befizettek a számlára. Már kész is a csőd. Ez nem bcs., itt csak a építőipari cég tartozik a hoppon maradt vevőknek akik még nem kapták meg azt az ingatlant ami árának pl a felét már cégszámlára elutalták. Mivel fizetésképtelen a cég így csődeljárás indul, amit a cégvagyon nem tud fedezni, te meg futhatsz a pénzed után mert a felszámoló nem tudja miből neked mint hitelezőnek visszafizetni a tartozást. Az ingatlan amire te szerződsz nem a tied (csak akkor ha már van tulajdoni lapja és oda bejegyeztek), hiába van a szerződésben hogy pl. Fót, Nagy utca 2. 1/10-es lakására szerződtél és a vételár 60%-át kifizetted, és áll az épület a készültsége megfelel 60%-nak, az épület torzóból nem a tied az 1/10-es rész. Ez cégvagyon ebben az esetben még el nem készül. A felszámoló majd a hitelezői igények beérkezési idejétől és előírt kifizetési sorrendjétől függően ha eladta a torzót kifizet, persze ha marad. Legtöbb csőd esetén pedig nem marad, több okból.