Devizahitelesek, mi lenne a kedvező megoldás a problémátokra?

Tisztességesre állítani a meglévő törlesztőket,minden féle humbuk meg gyűjtőszámla nélkül. Viseljenek terhet a bankok is !

Kezdeném ott hogy visszaállítani az eredeti kamatokat amik a szerződésben voltak. Ez 20-30% törlesztő csökkenést jelentene kapásból

A chf kamata amúgy is 0 ft körül stagnál,már 3 éve ezek meg itthon pofátlanul megduplázták mindenkinek az eredeti 5-7% körüli állapotból 12-15%rare,és ez rátett itthon meg már + 30%-ot forintban. kifejezve, az amúgy is alaból dráguló frankra.

Eközben meg lement a Forint is 3.5-re,,a cfh 0% kamatú,itthon meg fizetnek 13-15% kamattal a "devizások"!

Hát hogy a fenébe lehet ez????

A kormány már így is értelmetlenül ajnározza őket. El kellett volna olvasni és megérteni a szerződést, akkor most nem lenne problémájuk.

Nem a bankok a hibásak, hanem az, aki felelőtlenül vett fel "olcsó" hitelt.

A kormány miért tenne bármit is???

Ők nem a devizahiteleseket képviselik, hanem a nagytőkéseket.

A devizahitelesek - és minden hiteles - egyetlen reménye, ha a Munkáspárt 2006 kerül hatalomba. Mi megszüntetjük ezt a szemét rendszer, semmissé nyilvánítjuk a tisztességtelen szerződéseket, és a mocskos módszerekkel operáló bankokat államosítjuk. Kérdés nélkül. Meddig tűrjük még, hogy a pénzhatalom élősködjön rajtunk???

Miért kellene bármi mást csinálni is?

Ha kevesebb lenen a hitel sem tenne semmit az állam most többel miért kellene? Mindenki a saját sorsának a kovácsa.

A kölcsönszerződésben amelyben az ügyleti kamat nincs a kiválasztott devizanemhez tartozó irányadó alapkamathoz matematikai képlettel meghatározva, azoknál a szerződéseknél a törvény visszamenőleges hatállyal pótolja azt.

Pl.: Ügyleti kamat = irányadó jegybanki alapkamat + MARZS.

MARZS értéke a szerződés aláírásának pillanatában meghatározható fix érték.

Indoklás:

A Hitelpiaci törvény (Hpt.) hitel felvételkor hatályos állapota szerint

Hpt. 213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a RÉSZLETES meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,

A hangsúly a részletes meghatározáson van.

Az adósok bíróság útján kérik a törvénytelen szerződések teljes semmisségét, ez némi többlet perköltséget is jelent a bankoknak.

A felmondott kölcsön szerződésre az államnak és az ügyfélnek legyen elővásárlási joga, legyen árverseny, esetleg nyilvános licit.

Indoklás:

Jelenleg a bankok 3-25% áron adják tovább a nem teljesítő adósokkal szembeni követelést külső ám “bennfentes” cégeknek, banktitokként kezelve.

A fennmaradó részt a bankok veszteségként könyvelik el, ami miatt megrendül a befektetői bizalom, és a bankok csak növekvő forrásköltséggel jutnak pénzhez. A növekvő forrásköltségeket a bankok továbbhárítanak a még jól teljesítő adósokra kamat formájában.

A bemutatott példán keresztül látható, hogy a bankok jelenlegi egyoldalú kamatemelési gyakorlata az ügyfelek érdekkörén kívül esik, sérti az objektivitás elvét, és végül de nem utolsó sorban a Hpt. 213. § 1/d pontját is.

A mértéktelen kamatemelés egy öngerjesztő folyamat, ami állami beavatkozás hiányában egyre nagyobb számú rosszul teljesítő / bedőlt hitelt, társadalmi feszültséget okoz, növeli az eladósodott társadalom jogbizonytalanság érzetét, a munkaképes lakosság elvándorlását gerjeszti, csökkenti a Magyar GDP-t, közvetve az adóbevételekre is negatív hatást gyakorol. Ezt a folyamatot csakis hathatós kormányzati intézkedéssel lehet orvosolni. A bíróságok már jelenleg is túl vannak terhelve a hitelperekkel.

Lásd: Hpt 213 nyert perek

8-as válaszoló,

Még nem vontam egyenleget, de úgy gondolom, hogy pillanatnyilag annyit kellene fizetnem amennyim nincs, ezért még törlesztek szorgalmasan.

Ha elfogadható ajánlatot kapnék a banktól, akkor biztosan találnék mecénást, akik segítenének lezárni a hitelt.

Jelenleg levelezek a bankkal (erre 3-4 hónapot szánok), a bank egyelőre elutasított. De ez különösebben nem zavar, mert az idő nekem dolgozik. A bíróságra használható információkkal szolgál.

Ezután elindítom a pert, ami kb. 2-4 évig tart majd.

Amíg a per jogerősen lezárul, addigra bőségesen vissza lesz fizetve a kölcsön, talán még némi kamat is.

Bankokhoz nem fordulnék hitelkiváltásért, mert most nagyon magas a MARZS.

A THM, minimum 8%, (3,5% jegybanki alapkamat mellett MARZS 4,5% jelzálog hitelnél).

2007-évben elég volt a banknak 2,6% MARZS. Érdekes.

Ha később a bank a semmisség jogkövetkezményeivel, vagy jogalap nélküli gazdagodás miatt perbe fogna, akkor viszontkeresetemben pozitív példaként be fogom mutatni a Lengyel CHF alapú devizahiteleket, ahol a kamat a CHF LIBORRAL együtt csökkent.

Hivatkozni fogok a megtévesztő reklámokra, a GVH, a PSZÁF elmarasztalásokra, s kérni fogom a bíróságtól a bank rosszhiszeműségének megállapítását.

Be fogom mutatni a magyarországi ingatlanárak, és a bank részvényárfolyamának csökkenését a 2007 év óta eltelt időszakban.

Úgy gondolom, hogy példákon keresztül meg tudom győzni a bíróságot, hogy a világgazdasági válság ellenére a rám bízott vagyont felelősség-teljesen őriztem. Jelen körülmények között tehát csak a felelős őrzés, szabályai lehetnek irányadók, ha és amennyiben kártérítési igényt nem tudnék megalapozni.

KISPEST GYŐZ, AZ OTTHONVÉDELMI TANÁCS TAGJA