Milyen tényezök alapján állapitják meg a jobbikosok, hogy ki számit magyarnak?
válasza:Alapvetően azokaz stámítják magyarnak akik magyar állampolgárok, szeretik a hazájukat és tisztességben élve dolgoznak.
Erre jönnek rá a faji alapú marhaságaik, lásd zsidózás. Őket "szokás" rühellni mert hát ők irányítják a világot, elveszik a pénzed, meg az illuminátus is az ő kezükben van. Tisztelet a kivételnek.
válasza: válasza:Szerintem az a magyar aki magyar anyanyelvű és magyarnak vallja magát.
Az hogy zsidó, cigány vagy más nemzetiségű felmenői is vannak az szerintem nem számítt.
Ja, egyébként egy "gonosz náci" jobbikos vagyok.
válasza:"Milyen tényezök alapján állapitják meg a jobbikosok, hogy ki számit magyarnak?"
Mindkét szülő legalább 3-3 felmenőig színmagyar.
Mindenki más korcsfajú.
válasza:Azt hiszem azon mindenki elbukna utolsó ;-)
Már ott probléma van, hogy mi is az a "színmagyar"? Volt itt tatár, török, jöttek kunok, svábok, cigányok, tótok... Volt itt keveredés rendesen.
válasza: válasza:Nem gyözök hüledezni a válaszokon!
A legtöbb válasz bizony elképesztö....nagyon remélem ezek csak kevesek véleményei... és nem a többségé!
Szerintem: (meg egy demokratikus jogalkotás szerint is) a nemzetiség és az állampolgárság nem azonos dolog.... lehet valaki valamilyen más állam polgára, de a nemzetisége pl. magyar. Magyar állampolgárnak pedig azok számitanak ( a nemzetiségüktöl függetlenül!) akik rendelkeznek az állampolgársággal(iratokkal tudják igazolni). Pl egy bevándorló, aki megszerezte az állampollgárságot. Mindegy hogy valaki milyen jogon válik magyar állampolgárrá, teljes az egyenjogúságuk!(Nemzeti és vallási hovatartozásukra való tekintet nélkül!)
Magyar nemzetiségünek érezheti magát, vagy annak tekinthetöek szerintem azok, akiknek legalább az egyik szülöje magyar, Magyarország területén, vagy külföldön és magát "magyarnak" IS(!) (Pl. egy sváb, vagy roma kisebbséghez IS tartozó)valló személyek, amelyek a magyar kúltúrához, valamilyen módon kapcsolódnak.
A külföldön élö magyar nemzetiségüeknek, akik más ország állampolgárai is (pl romániai magyarok)állampolgárságot adni egy sokak álltal és sokat vitatott dolog. Nem egyszerü a dolog, mert egyes országok elismerik a kettös (vagy többes) állampolgárságot, más államok viszont nem.
Erre lenne tudnék egy példát. Pl Ausztriában élö török, aki 10 év után megszerezte az osztrák állampolgárságot. Ausztria NEM ismeri el a kettösállampolgárságot!Tehát a török származású elöször elbocsájtását kérte a török állampolgárságból, majd megkapta az osztrákot. Néhány év múltán, viszont felvehette újra a török állampolgárságot is, mert Törökország elismeri a kettösállampolgárságot. De mivel életvitelének tartós központja Ausztia, Törökország polgára is uygan, de ott jelenleg nincs választó joga. De ahol él, Ausztriában viszant teljesjogú választópolgár,és
kandidát is lehet politikai stb. posztokra. Ausztria NEM veszi figyelembe a törökállampolgárságát. Katona kötelességét Ausztriában kellett teljesitenie, mig a Törökországban egy fizetségre volt köteles az elmaradt katonai szolgálatért.... Az illetö a török állampolgárságát a biztonsága a céljából "tartotta" meg.Gondolván: ki tudja milyen idök jöhetnek még (pl.náci kitelepitések? volt már ilyen a történelemben :-( ), vagy esetleg nyugdijas éveit szeretné ott tölteni kertészkedéssel.
Szerintem ez egy eléggé bölcs példa a külhonban élö más nemzetiségüek kezelésére.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!