Van valaki aki hétköznapi nyelven, érthetően el tudná nekem magyarázni, hogy mi volt az a nagyon rossz a hetvenes-nyolcvanas években?

Mi volt az a nagyon rossz a hetvenes-nyolcvanas években? - Az, ha nem vettek be/fel a "pártba". :)

Azonkívül minden jobb volt, persze itt csak az egyszerű "munkásosztályra" gondolok. Akkoriban a kevés is elég volt, de az biztos volt, most ...?

Egyszerűen !

Nekem az volt a legrosszabb, hogy mindíg fel kellett kelni amikor munkába mentem és a wc-ért és fürdőszobáért harcolni kellett,mert a családban voltunk hatan abból négy felnőtt és mindenki ment dolgozni! Az volt még a rossz, hogy küldtek üdülni családostól ha kellett ha nem. Továbbá rossz volt és a vége felé szégyelltem, hogy olyan ünnep nem volt,hogy ne kaptam volna jutalmat vagy plecsnit. Még télapókor és karácsonykor is kaptunk valamit, ami csak egy szaros 1 kg szaloncukor és disz. Az meg nagyon lealacsonyító volt amikor a egyes gyűléseken velem foglalkoztak,hogy mennyi vállalati segély vagy támogatást kaphassak lakásépítés céljából. Azt meg kimondottan rühelltem és a vezetőséget kezdem megútálni,hogy állandó képzések alá estünk vagy külön szakmát is szereztettek velem és ezért hűségnyilatkozatot kellett aláírni ,hogy x időre lekötelezem magam a vállalatnál. Azt meg egyenesen megkülönböztetésnek érzetem, amikor rám ripakodtak, hogy a gyerekem, miért nem ehhez a vállalathoz szerződött, hiszen mi munkát is biztosítottunk volna mellé és biztosítjuk a tanulmányi szabadságot. Szégyelltem is magam,hogy a gyerekem a fejemre nőtt mivel üzem mérnökké vált. Hát élet az ilyen. Elrettentés gyanánt az unokáimnak ezt állandóan ezt elmesélem nehogy ők is ebbe a cudar sorsba szülessenek ,mint a nagyapjuk. Kívánom,hogy soha ne legyenek olyan rabok,mint mi voltunk.

Akármit mondotok annak a fene mód jólétnek isszuk most a levét.

Ráadásul a mostani fiatalság csak szív az örökül hagyott mentalitás és adósság miatt.

Milyen jólétnek? A létbiztonságot nem ingyen kaptuk ,hanem megdolgoztunk érte. Ha végigmégy az országban akkor földet látsz, ami meg volt művelve és akkor ment ki, amit úgy hivnak ,hogy külkereskedelem. Ezt a szót szerintem te már nem ismered,mert nem szerepel a szótárba. Aztán látsz bányákat, üzemeket, gyárakat és láttál volna tömegeket akik nem tüntettek,hanem melóba mentek v agy onnan jöttek.Aztán nem voltak munkanélküliek.A cigányok is dolgoztak és szorgosa. Épületek lakások és

nem volt ismerős a hajléktalanság.Ezt a szót csak akkor hallottuk amikor a külföldi híreket hallgattuk. Persze voltak a 80-as évek és elszaladt aló az akkori generációval.Az igényeik már túllépték a határokat.Erre ugy válaszoltak ,hogy rendszert kell váltani. Aztán kisült,hogy ez nem hasonlít a fehérnemű váltásra. Hát ilyen volt .

Nem az akkor felvett hitel miatt nyögünk, hanem az uzsorakamat miatt:

~ 1973-1989 között egymilliárd dollár érkezett be Magyarországra.

~ 1973-1989 között kifizetett a bábkormány tizenegy milliárd dollar kamatot az egymilliárd dollár után.

~ 1989-ben: csődhelyzet, mert összegyűlt húsz milliárd adósság!

Tehát: kölcsön: 1 milliárd dollár!

Visszafizetve: 11 milliárd dollár!

Maradék adóság: 20 milliárd dollár!

Erre, mondta Antal József: "Az adósságot vissza kell fizetni!"

"Ez becsületbeli ügy!"

Vajon kinek a "becsülete" múlott azon, hogy ezt a szélhámos pénzügyi műveletet elismerjék, amit a megszállók és hű kutyáik a magyar nép nyakába varrtak?

A mi családunk nagyon boldog életet élt, pedig egyik szülőnk sem volt párttag. Akkoriban nem is nagyon politizáltak az emberek. Mindenkinek volt munkája és fizetése. A testvéreimmel együtt majdnem ingyen táboroztunk az iskolával, ingyen jártunk egyetemre. A szüleim munkahelyének is volt vállalati üdülője, ahol ingyen nyaralhattunk a családdal. A különóráink, sportfoglalkozásaink is mind díjmentesek voltak. Hajléktalanok egyáltalán nem voltak az utcán (egy sem!!), aki nem dolgozott, azt elkapta a rendőr (KMK-s = közveszélyes munkakerülő). Nem voltunk gazdagok, mégis finomakat ettünk, mert akkor még a kiflinek, a mackósajtnak és a virslinek kiváló minősége volt. (Nem úgy mint ma a sok Tescós szemétnek). Magyar gyümölcsöt és zöldséget ehettünk, ami kiváló volt. Farmerünk nem volt csak 1 márkás, amit Nyugatról hozattunk, abban jártunk egész héten iskolába, és a hétvégén kézzel kimostuk. Tornacipőnk is csak egy volt, Adidas, de arra nagyon büszkék voltunk. Nyugatra utazhattunk annyiszor, amennyiszer volt rá pénzünk (úgy 2-3 évente egyszer). De legtöbbször végigtáboroztuk az egész nyarat a Balatonnál, Velencei tónál. A TV-ben színvonalas adások mentek, nem az a szenny, ami ma ömlik belőle. Senki nem zsidózott és nem cigányozott, egyszerűen nem volt se zsidó- se cigány-kérdés. A zsidókról azt sem tudtuk, hogy léteznek, a cigányok pedig dolgoztak.

Ja és nem vagyok MSZP-s, a Jobbikra fogok szavazni.