Kell-e több hitel?

Alapvető probléma, hogy Józsi Bácsi úgy képzeli egy ország gazdaságát, mint egy tízmilliós háztartásét.

Röviden: egyetlen államnak sincs annyi pénze, mint amennyit ténylegesen elkölt. A különbséget finanszíroznia kell. Minél megbízhatóbb az adott ország gazdasága, annál alacsonyabb kamatra kap kölcsön ( eltérő, hogy mennyi a vészhatár, 8-9 százalékos kamat már nagyon magas, ha ennyire kap csak hitelt, bajok vannak. A görögöknél ha jól tudom, ígérnek már harminc százalékot is).

Ez egy optimális helyzet. Az állam a hitelekből fejlesztéseket eszközöl, amik pörgetik a gazdaságot. Ha pörög a gazdaság, több az adóbevétel - ki tudja fizetni az aktuális részleteket a hitelezőknek, akik ennek örülnek, és ismét beruháznak.

Baj az akkor van, hogy ha valaki "sajtreszelővel kezd el rejszolni." A sajtreszelő ugye nem önkielégítésre van, fáj az embernek, ha azzal próbál örömet okozni magának. Hasonlóképpen fáj, azaz káros, hogy ha a hiteleket szociális kiadásokra költik, nem fejlesztésre, beruházásra, és korszerűsítésre. Ez ugyanis nem okoz fejlődést, nem lesz tőle több bevétele az államnak, ellenben a hitelezők kérik vissza a pénzüket, amit ki kell fizetni, hiszen különben később sem kapnánk hitelt. Igen ám, de ehhez meg kell szorítani, hiszen, ha nincs növekedés, csak abból tudunk elvenni, amit amúgy is megtermelnénk. A bajok akkor kezdődnek, amikor már a "zálogcéduláink is zálogban vannak", azaz hitelt veszünk fel, hogy fizethessük a hitelt, amit egy hitel fedezésére vettünk fel. A görögöknél most ez a helyzet.

Remélem, így érthetőbb.