Ti mit tennétek a kormány helyében a jelenlegi helyzetben?

21:16 vagyok

Jól látod. De több problémára is megoldást nyújtanak, amiket írtam:

- mérnök kivándorlás: ez megoldható részben a munkát terhelő adók csökkentésével (mint írtam), mert így csökken az adóék, azaz növekszik a nettó kereset. Így külföldön a magasabb bruttót lehetne kompenzálni, mivel a fejlett országok többségében is magasak a jövedelemadók. Ezért nem szerencsés a sávos adózás mellett érvelve a nyugattal érvelni. Mi még nem vagyunk a nyugat szintje. más kérdés, hogy mérnökből kivándorlás nélkül is kevés van. Ezt nem lehet csupán a keretszámok növelésével megoldani, mert ha gyenge matematikai alapokkal vesznek fel több diákot, ők kihullanak az első évben, tehát csak pazaroljuk az erőforrásokat. Az egész oktatási rendszert kéne átalakítani a kompetencia alapú oktatás felé. Szükséges a radikális eltolódás is a term.tud. tárgyak irányába. (matekból, fizikából, bioszból meg lehet élni, szavalásból viszont nem nagyon...). Persze ez felveti a (term.tud.) tanárhiány problémáját, ugyanis ezekből szintén hiány van a csökkenő gyereklétszám mellett is. Tehát a probléma jóval mélyebb még.

- orvosok: részben kapcs. az előzőhöz, valamint az önrész kérdéséhez. Szükség van vizitdíjra, napidíjra, és ennek teljes egészében az orvosok, nővérek fizetését kell gyarapítani. Így ráadásul verseny is keletkezik, mivel aki több beteget fogad (mert jobban kedvelik pl) többet keres. Eredmény javuló színvonal, valamit növekvő bér. Többször volt róla szó rezidensek részéről is, hogy ők már a kezdő 150 és belátható időn belüli 200 nettóért is sokan maradnának. És valljuk be, ez nem sok a pálya keménységéhez képest.

A foglalkoztatás egésze további problémákat vet fel. Mezőgazdaságra építeni hosszútávon szerintem hiba volna, mivel nem tartozik a legjövedelmezőbb ágazatok közé.

Az alapprobléma szerintem a rendszerváltás utáni gyors szerkezetváltás. Hisz az állástalanság leginkább az alábbi csoportokat jellemzi: 1.fiatalok, 2.kismamák, 3.idősek, 4.alacsony képzettségűek/elavult szakmájúak.

Itt természetesen vannak átfedések a csoportok között.

Na most:

1. Ok a szakképzési rendszer csődje. Mivel több jó barátom ilyen intézményben végzett, hallottam 1-2 dologról. Gyakorlat címén kártyázás, egy csomag szotyiért, kóláért 1 hét igazolás. De kár számon kérni a lógást, mert ha bent vannak se csinálnak semmit. Elmondásuk szerint 1,5-2 havonta 1x volt rendes gyakorlati munka. Ilyen viszonyok zajlanak ma az állami szakmunkásképző intézetekben. Többit lásd a korábbi hsz-ban (piacosítás, verseny)

2. Hosszú gyes radikális lerövidítése, ÉS az óvodák fejlesztése, illetve családi napközi esetén az ár leírhatósága az adóból, 2 év járulékmentesség. Így nem esnek ki a munkából, jobban megéri őket foglalkoztatni a járulékmentesség miatt, nekik a családi napközi ingyen van (adómentesség), viszont az államnak nem kell fizetni a gyest és még állást is talál néhány állástalan óvodapedagógus.

3. Az idősek a legnehezebb pont. Őket nem nagyon szeretik a munkáltatók (rugalmatlanok, nehezen képezhetők, tisztelet a kivételnek). Itt talán szintén az adó és járulékmentesség 55 év feletti munkanélküli foglalkoztatása esetén 2-3 évre. Így alacsonyabb bruttóval lehetne őket foglalkoztatni, ami még mindig jobb mint a munkanélküli segély. Valamint megpróbálni képezni őket is (számítógép, nyelv stb.. tanulni sosem késő)

4. És jelenleg a legnagyobb gond, ami érinti a cigányság java részét, de nem csak őket, és nem mindet természetesen. Itt tudomásul kell venni, hogy képzetlen munkaerőnek itt nem terem babér, mert a konkurencia egy tál rizsért dolgozik kb. Ez a baj a mezőgazdasággal is. Magasabb bér mellett csak gépesítve éri meg, aminek alacsonyabb a munkaerőigénye. Tehát mindenképp képezni kell hosszútávon. Elsősorban a gyerekeket (kötelező óvoda a HHH-soknak, fejlesztő osztályok stb). Kutatások bizonyítják, hogy minél korábban fektetsz a humántőkébe a megtérülés annék nagyobb. És nem szabad tolerálni semmilyen módon a tankötelezettség megszegését.

És meg kell próbálni képezni a felnőtteket is. Egész Európában nálunk a legalacsonyabb a felnőttképzésben résztvevők aránya (10%, van ahol 40-50% egy adott évben)

Ezek persze sok pénzt igényelnek, de ez az egyetlen terület, ahonnan nem szabad sajnálni. A kisiskolák bezárása sem a spórolásról kell szóljon, hanem a meglévő erőforrások leghatékonyabb felhasználásáról.

Még ami lemaradt:

A képzés közép és hosszútávon térül meg, addig lehet valami alibi munkát adni pl. a mezőgazdaságban, de ez semmiképpen nem lehet hosszútávú cél, mert gépesítés nélkül inkább ráfizetéses mint írtam.

A másik: mit képezzünk?

Először is: sokkal több embert reálterületre, mind közép és felsőfokon. Ezekből (szakmunkások, mérnökök, term.tud. szakemberek) nem csak itt, hanem egész Európában hiány van. Tehát a jól képzett munkaerő igen komoly versenyképességi tényező lehet a beruházásoknál.

Másodszor: humán területen főleg nyelvismeretre van szükség ( divatosak manapság az ilyen vállalati szolgáltató központok kiszervezve) de humánból nem kell ennyi mint most.

Amúgy meg minden területen a minőség javítása a verseny által (vállalati és diák oldalról is), mint már írtam.

Bocs, hogy beleszólok, de lenne egy két észrevételem!

"3200 önkormányzat, a bő felében még ezren se laknak. Csinálni belőle max 2-300-at"

Nem igazán lehet hasraütésszerűen megmondani, hány önkormányzatra van szükség, ha a döntéshozatal túl messze van az adott település problémáitól az is nagy gond, nem csak a túlzott szétaprózottság.

"kisiskolák bezárása, buszozás. Ez egyrészt olcsóbb, másrészt nagyobb iskolákban jobb minőségű oktatáshoz lehet juttatni a diákokat"

Rendben van, de akkor meg kell teremteni az infrastruktúrát, mert rengeteg kistelepülésen nincs buszjárat, se vonat se semmilyen közlekedési infrastruktúra, ráadásul a hátrányos helyzetűeknek fizetni kell a jegyét. Ez bizony nem feltétlenül költségcsökkentés.

"Szakoktatás felsőoktatás piaci alapokra helyezése: versengő magánintézmények, tandíj+vállalati ösztöndíjak."

Szerinted hány vállalatnak van annyi pénze, hogy beszálljon x diák tanulmányi költségeibe? Így pont a kisvállalkozások járnának rosszabbul, mert hozzájuk mennének a képzetlen munkavállalók, amivel jelenős versenyhátrányba kerülnének, pedig tudjuk, hogy sokkal nagyobb mértékben tudnak hozzájárulni mind a gdp-hez mind a foglalkoztatottsághoz. Legalábbis a számok ezt igazolják!

"Eü (legalább részleges) magánosítása. Azaz közösből csak alapellátás, és csak a legolcsóbb. Minden más biztosítási alapon."

És majd lesznek olyan emberek, akik nem kapnak meg a további egészséges , teljes életükhöz szükséges ellátást, mert nem tudják fizetni a biztosítást. Megfelelő foglalkoztatottsági ráta mellett nem lenne probléma az egészségügy finanszírozásával, a foglalkoztatottságot kellene növelni!

"Mivel úgy tudom vallási és kulturális szabadság van, ezért nem indokolt sem színházakat, sem múzeumokat, sem egyházakat (őket különösen nem) közpénzen tömni. Hasonlóképp megvonni az összes civil alapítvány és egyéb szervezet támogatását. Úgyis annyira büszkék civilségükre, akkor finanszírozzák is. "

Meg kell különböztetni a civil, és a vallási szervezeteket. A civil szervezetek olyan közérdekű munkát végeznek, amiket más piaci alapon létrejövő szervezetek nem tudnának és nem is akarnának elvégezni. Ráadásul rengeteg olyan téren van tapasztalatuk , amiben egyébként senki másnak az országban, pont azért mert sokkal közelebb vannak az emberekhez, mint a központi döntéshozatal.

"- mivel nincs olyan, hogy közigény a médiában, ezért az összes tv és rádió adót eladni/megszüntetni (idén ezekre 70 milliárdot költünk) Ha megél a piacról, akkor meg, ha nem, akkor meg nincs rá szükség. "

"Ezt azért tudom támogatni részben, mert a mindenkori kormányzati propagandát ne a lakosságnak kelljen már megfizetni! Viszont ezt erős szabályozással is el lehetne érni.

- Van 3 veszteséges tömegközlekedési vállalat, és ehhez képest az én városomból (BP-től 25 km kb.) 3 féleképpen lehet Bp-re jutni. Ezeket fel kell számolni. Fővonalakra vasút kell, erre kell ráhordani az utasokat buszokkal. Mivel veszteségesek, semmi nem indokolja, hogy a nyuggerek ingyen furikázzanak. Főleg amíg egy dolgozónak (akinek ez kvázi munkaeszköz) egy 25 km-es bérlet 20e Ft-ban kerül. "

A vasút két szempontból is jó, egyrészt olcsóbb áruszállítást tesz lehetővé, mint a közúti közlekedés, másrészt pedig olcsóbb a személyszállás is ezen formában.

Viszont a helyi közlekedési infrastruktúrát ettől még nem kell felszámolni.

"Kamurokkantak kiszűrése, irgalmatlan megbírságolása, korrupt orvosaik lecsukása egyidejűleg. Tudom, hogy munkájuk nem lesz, de a szoc.segély még mindig kevesebb, mint a rokinyugdíj általában, és így végezhetnek vmi hasznosat is a köz érdekében. "

A rokkantnyugdíjasok "szűrése" úgy tudom már megtörtént, és a visszaélők jóval kevesebben voltak, mint ahogy a kormány azt elképzelte.

"A többi nyugdíj minimálbér feletti részének megadóztatása, nominálértéken befagyasztás legalább 3 évre. "

Úgy látszik örülnél egy szociális katasztrófának.... Számold ki mennyi reáljövedelem csökkenést idéznél elő az egyébként is kirívóan alacsony nyugdíjakkal rendelkező nyugdíjasoknál. Gondolom szívesen járkálnál egy olyan házban, ahol megfagyott egy nyugdíjas házaspár, mert nem tudták fizetni a rezsit.

Járulékcsökkentésre tényleg szükség lenne, de én például a nagyobb nyereséggel rendelkező vállalatokat adóztatnám meg jobban, illetve a tőkejövedelmeket.

Akkor sorjában:

5000 alatti településeken önkormányzatot fenntartani vicc, főleg úgy, hogy pont ezen települések zöme kb. 0 saját bevétellel rendelkezik, állami pénzen él. Szerintem ezt a pénzt el lehetne költeni hatékonyabban, de inkább be se kell szedni.

Itt már kapcsolódunk az iskolához, mert néhány száz fős település nem tud hatékonyan iskolát üzemeltetni sem. Tegyük fel van 100 gyerek, mondjuk egyenletes elosztással. Évfolyamonként 1 osztály, 12,5 gyerekkel. Ennek még a duplája is kevés, valamint van itt még valami: egy osztálynak pl. van heti 2 informatika órája. Nem árt ha van egy ilyen terem külön, ami heti 40 órás kihasználtsággal 20 osztályt tudna fogadni, a 8 helyett. Tornaterem, nyelvi labor, kémia labor stb. szintén. Mivel mint írtam a bevétel kb. semmire nem elég, ezért általában ezek az iskolák fel sincsenek szerelve ilyennel, valamint nem is kell felszerelni, mert nem hatékony. Hatékonyan üzemeltetve őket dupla annyit lehet építeni adott pénzből mint így. Felsőben ki kell építeni a komplett szaktanári gárdát, vagy őket kell furikázni. Nagy iskolában sok gyerekre többféle szakkört lehet szervezni, mert van aki járjon rá. Tehát tartalmasabb időtöltést képes nyújtani az iskola. Ha még veszed az épület egyéb költségeit (rezsi pl), akkor szerintem nem kérdés, hogy mi olcsóbb, és hatékonyabb: fenntartani a rendszert ebben a formában, vagy egy településről 1 oda 1 vissza iskolabuszt elindítani?

Eü: kérlek szépen jó lenne már megérteni, hogy mivel a tudomány ezen a téren rohamosan fejlődik a költségek növekvésével együtt, így az igények mindig nagyobbak lesznek, mint a rá fordítható kiadások. Másrészt a szocializmus a példa, hogy egyenlőség max. a közös szegénységben létezik. Harmadrészt a mai finanszírozás egy vicc, kb. 3 millió (versenyszférában) dolgozó fizeti a komplett kiadásokat és ebből is jó része minimálbér után. Tudomásul kell venni, ennyiből sürgősségi jár, esetleg adott betegségre, sérülésre a legolcsóbb ismert eljárás, ha többet akarsz, fizesd meg. Vizitdíj, napidíj mindenképp kell, hogy miért, már leírtam az előzőkben.

Civil szervezetek: itt, hogy érthetőbben fogalmazzak, az a cél, hogy ezeket a pénzeket be se kell szedni, hanem ott kell hagyni azoknál, akik megtermelik, aztán majd ha nekik fontosak ezek a tevékenységek, akkor majd szolidarítanak önkéntesen. De azért közpénzen, kényszerből ne várjuk már ezt el az adófizetőktől.

Tv ugyanez, ha van igény hiteles tájékoztatásra (a köztévé amúgy sem ilyen), és egy közélettel foglalkozó csatornára (a köztévé nagyrészt szintén nem ilyen), akkor lesz. Ha a F&H és a többi kifejezetten rétegcsatorna meg tud élni, akkor olyan óriási tömeg nem kell hozzá, hogy működjön. A közmédia mai formájában amúgy is egy igénytelen kádertemető (70 milliárdért évente).

Nyugdíjasok: nem hatsz meg, mert a régió hasonló fejlettségű országaiban nálunk a legmagasabbak a nyugdíjak, tehát feltételezem, ha ott kibírják, itt is ki fogják bírni. És akkor még a nálunk szegényebb országokról nem is szóltunk, elég csak 1-gyel keletebbre menni. Az energia, élelem ott sem olcsóbbak.

Itt szimplán a 3 millió szavazó miatt kell mindig kedvezni nekünk, de itt most ez nem mérvadó... :)

A vasúttal egyetértünk nagyrészt, de csak ott olcsóbb ahol sok az utas, mivel kell vezető, kalauz, egyéb személyzet a vasút mentén, ami 10 utasra mondjuk nem nagyon éri meg. Oda busz kell, olyan infrastruktúra meg mindenhol van, hogy ha döcögve is, de de lehessen buszozni 15-20 km-t a fővonalakig. Ez vonatkozik az iskolabuszos részre is...

Kéredzőnek:

Igen a népességcsökkenés komoly probléma, de ezt pusztán egy kis plusz pénzzel nem lehet megoldani, mert nagyrészt kulturális oka van. Ha megnézed negatív kapcsolat van egy társadalom fejlettsége és a születésszám között. Tehát minél gazdagabb, és modernebb egy ország (nők egyenjogúsága pl ---> hosszabb ideig tanulnak, szingli életmód térnyerése, karrierizmus stb), annál kevesebb gyerek születik. Illetve külön probléma, hogy inkább a szegény, iskolázatlan családokba születik több (ez is mutatja a negatív kapcsolatot), ami szintén gond a jelenlegi rendszerben, mert nagy részük eltartott lesz. Pont a "civilizált" családokba születik a legkevesebb.

De az a véleményem, hogy ha prosperálna a gazdaság, akkor nem lenne olyan nagy probléma ez egy darabig, mert határainkon túl van több millió magyar nyelvű potenciális munkavállaló, így ez valamennyire ellensúlyozza az öregedést.

"5000 alatti településeken önkormányzatot fenntartani vicc, főleg úgy, hogy pont ezen települések zöme kb. 0 saját bevétellel rendelkezik, állami pénzen él. Szerintem ezt a pénzt el lehetne költeni hatékonyabban, de inkább be se kell szedni.

Itt már kapcsolódunk az iskolához, mert néhány száz fős település nem tud hatékonyan iskolát üzemeltetni sem. Tegyük fel van 100 gyerek, mondjuk egyenletes elosztással"

Attól, hogy megszüntetjük a kisebb településeket, az ország azon részei még ne tűnnek el, ott maradnak változatlanul, és az a pénz így is úgyis be lesz szedve, mert az immáron nagyobb település felett rendelkező önkormányzatoknak arányosan nagyobb lesz az elvégzendő feladataik mennyisége. Attól még, hogy centralizálod a döntéshozatalt, nem lesz se fejlettebb az infrastruktúra, se több pénz nem keletkezik. Az egyetlen megoldás a kistelepülési szegénység felszámolására a helyben termelt élelmiszerek, és helyi piac, tehát egy önellátó struktúra. Ezen felül persze össze lehetne vonni településeket, de ez önmagában még nem megoldás.

"Eü: kérlek szépen jó lenne már megérteni, hogy mivel a tudomány ezen a téren rohamosan fejlődik a költségek növekvésével együtt, így az igények mindig nagyobbak lesznek, mint a rá fordítható kiadások. Másrészt a szocializmus a példa, hogy egyenlőség max. a közös szegénységben létezik. Harmadrészt a mai finanszírozás egy vicc, kb. 3 millió (versenyszférában) dolgozó fizeti a komplett kiadásokat és ebből is jó része minimálbér után. Tudomásul kell venni, ennyiből sürgősségi jár, esetleg adott betegségre, sérülésre a legolcsóbb ismert eljárás, ha többet akarsz, fizesd meg. Vizitdíj, napidíj mindenképp kell, hogy miért, már leírtam az előzőkben."

Nagyobb foglalkoztatottság, és magasabb bérek mellett lehetne normálisan finanszírozni az egészségügyet, ráadásul azzal, hogy piaci alapokra helyezed még ne biztos, hogy jót tettél a kutatás fejlesztésnek. Egyébként pedig mond egy nemzetközi példát, ahol jól működik a biztosítási alapú egészségügy! Az eü fejlesztéseket általában egyetemek és gyógyszeripari vállalatok szokták véghezvinni nem kórházak.

"Civil szervezetek: itt, hogy érthetőbben fogalmazzak, az a cél, hogy ezeket a pénzeket be se kell szedni, hanem ott kell hagyni azoknál, akik megtermelik, aztán majd ha nekik fontosak ezek a tevékenységek, akkor majd szolidarítanak önkéntesen. De azért közpénzen, kényszerből ne várjuk már ezt el az adófizetőktől."

Valakinek gondozni kell a hajléktalanokat, megfürdetni az idősöket, foglalkozni kell a bántalmazott családtagokkal, a drogosokkal, az öngyilkosjelöltekkel stb.... Ezeket a munkákat java részt a civil szervezetek végezték el, ha nem ők, akkor az állam fogja csinálni, mindenképpen az adófizetők pénzéből kell fedezni ezeket a kiadásokat, akkor is ha a civil szervezetek megszűnnek.

"Nyugdíjasok: nem hatsz meg, mert a régió hasonló fejlettségű országaiban nálunk a legmagasabbak a nyugdíjak, tehát feltételezem, ha ott kibírják, itt is ki fogják bírni. És akkor még a nálunk szegényebb országokról nem is szóltunk, elég csak 1-gyel keletebbre menni. Az energia, élelem ott sem olcsóbbak.

Itt szimplán a 3 millió szavazó miatt kell mindig kedvezni nekünk, de itt most ez nem mérvadó... :) "

Hát ez van, gondolom te is minimálbérből élsz, és te is jól bírod....... Ráadásul az átlagnyugdíj hazánkban nem éri el a minimálbér szintjét, olyan 90e forint körül mozog, a minimálbér meg most olyan 94 rugó. Olyan sok pénzt ettől ne várj....

Ne viccelj már, azért ha összevonunk pár darab néhány száz fős települést, azt el bírja látni egy önkormányzat gond nélkül. Ha 50000 lakost elbír. Azontúl van 50 egynéhány ezer képviselőnk, plusz az önkormányzatokhoz tartozó háttérintézmények ugye...

Másrészt mint mondtam nagyobb méretekben egy önkormányzaton belül hatékonyan megszervezhető lenne az oktatás, közmunka, eü. stb.

A magánfinanszírozás önmagában nem dobja meg a K+F-et, de a mostani modern technikára sincs pénz, sőt szinte mindenhol várólisták vannak (teljesítményvolumen korlát ugye...). Itt arról van szó, hogy akinek van pénze vehet magának jobbat, így több embernek elérhetővé válna a jobb minőség. + a verseny a biztosítók között, szabályozott keretekkel természetesen. Akinek meg nincs, annak is jut vmi...

Civilszervezeteket továbbra sem érted úgy látom önkéntes szolidaritás <---> kényszer szolidaritás

A BRUTTÓ minimálbér 75000 forint elnézést, amiből ha nagyon baráti vagyok megkapsz nettó 60-at, de inkább 55-öt. És ha mondjuk 30 km-re laksz a munkahelyedtől, akkor vehetsz bérletet 20.000-ért, azért ennyiért többek között, hogy a 90e ftos nyugdíjas -akinek az utazás abszolút nem munkaeszköz ugye- ingyen furikázhasson.