Más is támogatna egy ilyen választási rendszert?
Én alapvetően az arányos választási rendszer híve vagyok összességében, de azon belül is szívesen alkalmaznék egy olyan módszert, ahol a választók egy bizonyos számú (5-7 között lenne szerintem a legideálisabb) pontot oszthatnának ki a pártlisták között. A pártlisták pontjai összeadásra kerülnének és a kapott pontjaik arányában részesednének mandátumban a pártok. Természetesen itt is lenne bejutási küszöb.
Szerintem így lenne esélye bejutni olyan pártoknak, akiket pl. alapvetően kevesen támogatnának, ha csak egy szavazata lenne mindenkimek, mert pl. rezeg a léc a bejutáshoz, de így, hogy más, nagyobb pártoknak is adhatnának mellette pontokat taktikai okokból, így nem veszne el teljesen a szavazatuk, így a kisebb pártra is rááldoznának néhányat, akit amúgy szívük szerint támogatnának, így lehet, hogy pont be tud jutni az a kis párt is. Emellett az emberek ki tudnák fejezni, ha támogatnak ugyan egy pártot, de nem teljesen elégedettek vele/ vannak kételyeik, így szimbolikusam 1-2 pontot más pártra is tudnának adni.
A hátránya az lenne egy ilyen rendszernek, hogy számolni és egyáltalán szavazni is hosszabb idő lenne. Kezdetben sokan talán nem értenék, mi a „feladat".
Amúgy ha van ennek valamilyen neve, azt nem tudom. Nem tudok arról, hogy lenne ország, ahol ezt nagyban alkalmazzák. Ha igen, akkor világosítsatok fel.
válasza:"a lakosság többsége vagy legalábbis egy jelentős része soha nem jut érdemi képviselethez"
Franciaországban a Nemzeti tömörülés 1986 óta folyamatosan 9,6% fölött kap, legutóbb már a választok 33,2%-a támogatta őket mégse voltak még sose kormányon. (sőt mondok durvábbat még kölcsönt se kapnak kampányláshoz otthon, mert valahogy egy francia bank se hiszi, hogy elérik a 1%-ot(lehet 3-at) ami után az államkassza fedezné a kampányköltéseiket)
Németországban az AFD van hasonló helyzetben, ami lehet nem olyan régi de hiába van sok képviselője még sincs esélye kormányra kerülni.
Itthon arányos választások esetén:
2002-ben az MSZP 42,5%-ot kapott, az SZDSZ 5,57%-ot (igazából 53,6%-a lett volna a képviselői helyeknek, mert 11% olyan pártra szavazott aki nem jutott be)
2006-ban az MSZP 43,2%-ot kapott, az SZDSZ 6,5%-ot (igazából 51,3%-a lett volna a képviselői helyeknek, mert 3% olyan pártra szavazott aki nem jutott be )
2010-ben a Fidesz 52%-ot kapott, szóval magában kormányozott volna.
2014-ben a Fidesz 44,9%-ot kapott (igazából 46,7%-a lett volna a képviselői helyeknek, mert 4% olyan pártra szavazott aki nem jutott be) Jó eséllyel lett volna egy Fidesz-Jobbik kormány.(kétharmaddal)
2018-ban a Fidesz 49,27%-ot kapott (képviselői helyekben 53% lett volna, mert 7,5% olyan pártokra szavazott akik nem jutottak be)
2022-ben a Fidesz 54%-ot kapott.
Nem mondom, hogy tuti ugyanezek az eredmények lettek volna akkor is ha végig arányos a rendszer de akár lehettek volna és ezek szerint egy arányos rendszerben is 1 kivétellel ugyanazok az emberek lettek volna képviselve az elmúlt 24 évben, mint így hogy aránytalan a rendszer. (2002-2010 között is aránytalan volt, akkor kb. 55%-a volt listás képviselő és a többi egyéni, után meg 45%-ra ment le a listáról bejutók száma)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!