A történelem vége? Fukuyama liberális demokrácia, Piketty szocialista rendszerek versenye

A szocializmus definíciójához Pierre Leroux 1834-ben a Le Globe-ba írt cikkét kell elolvasni. A szocializmus, magyarul társadalmizmus, azt foglalja magában, ami a társadalom egészének az érdekében áll, szembeállítva ezt a szemléletet az elitista és individualista szemlélettel. Nyilván vannak önjelölt definíciók is, de ez "A" definíció.

A NER-t elég necces szocialistának mondani, lévén, hogy a hitvallása eleve az, hogy "elvesztette közpénz jellegét". Az erőforrások pont nem társadalmi, hanem egyéni célokat szolgálnak, és passzolnak át mindent néhány oligarcha magántulajdonába, amit csak tudnak.

#13, Leroux korai teorista volt, és még az ipari forradalom előtt alkotott. Éppen ezért nemigen emlegették őt a későbbi írók. Lenin például meg sem említette őt a műveiben. A "szocializmus" szót valóban ő alkotta meg, de ha elolvasod a cikkét, kiderül, hogy az nagyon messze áll a későbbi marxista-leninista ideáloktól, és afféle naiv közmegegyezést szorgalmaz, a francia forradalom hagymázas és máig tisztázatlan ideái alapján. Ezért legfeljebb előfutárként értékelhető. Ugyanezért nem nagyon futtatták Stancsics Mihályt sem a későbbi korok magyar kommunistái, leszámítva legendás szabadulásának legendáját március 15-én.

Ami az önjelölt definíciókat illeti, a "szocializmus" fogalmán belül igazából elég nagy a mozgástér, hiszen mindössze annyi bizonyos belőle, hogy a termelőeszközöknek közösségi tulajdonban kell lenniük. Nem írja elő például a munkásosztály uralmát és diktatúráját, ami a kommunizmus alapvetése. Ugyanakkor mivel a termelőeszközök köztulajdonba vétele végtelenül burjánzó bürokráciához vezet, Lenin helyesen vezette le, hogy előbb-utóbb a munkásosztály hatalomátvételéhez vezet, ha akarják, ha nem. Az alsóbb néprétegek ugyanis a bürokraták ellen ugyanúgy fellázadnak, mint bármilyen más elnyomás ellen, ha tehetik.

Nem az ipari forradalom előtt alkotott. 1797-ben született, a munkássága idején már javában tombolt az ipari forradalom.

Az, hogy Lenin kit említ meg, tényleg csak azt érdekli, aki Lenin szavait tartja iránytűnek. Hogy a marxisták és a leninisták mit gondoltak, az nem egy az egyben a szocializmus, legfeljebb egy-egy irányzata.

#16, az ipari forradalom ugyan már valóban némiképp elkezdődött akkor, de még korántsem érintette annyira az emberek életét, mint később. Leroux idején még sehová sem ment a XVIII. század életmódja és mentalitása. Mi sem példázza ezt jobban, mint hogy Leroux egyáltalán nem említett munkásosztályt, ami az ipari forradalom legmarkánsabb társadalmi változása. Továbbá gondolj bele abba, hogy a ma működő balos értelmiségiek mennyire le vannak csatlakozva a világról, és még mindig a hatvanas évek társadalmának írnak szerelmes leveleket.

Lenint illetően pedig ne beszélj hülyeségeket, mert úgy maradsz. Kinek a munkássága határozza meg jobban bármilyen szocialista mozgalomét, mind a mai napig? Másrészt olyan nincs, hogy egyetlen és kizárólagos szocializmus. A termelőeszközök köztulajdonba vétele változatos keretek között valósulhat meg. Lenin sem mondta, hogy ne lehetne ennek akár több formája. Az 1980-as években pont ezért papoltak Kádárék "a szocializmus magyar útjáról", és pont ezért volt az 1950-es években a szintén szocialista Jugoszláviával.

Azt meg csak ismételni tudom, hogy amennyiben egy (igen jelentős) szerző műveinek ismeretét nem tudod megkülönböztetni az ideológiai kötődéstől, ne várd el, hogy intelligens vitapartnernek tekintselek. Azt is tudnám idézni, hogy Göbbels mit mondott, tehát akkor leninista náci vagyok?