Milyen ésszerű érvek szólnak az új köznevelési törvény mellett? Mégis miért volt szükség rá?

2010 óta ez már a negyedik oktatási „akcióterv”, az eredményt pedig jól látjuk:

egyetemeink néhány év múlva már a legjobb EZERBEN (15 éve még több egyetem volt a legjobb 300-400 között!) sem lesznek megtalálhatók (az idei rangsorokban megint óriásit estünk vissza),

az általános és középiskolák teljesen leépülnek,

a szakképzés pedig viccé vált. A szakképzést most akarják kitolni három (!) évre, nehogy valaki felnőttként szakmát akarjon tanulni.

Akkor a szokásos fideszezésen túl vagyunk most lehetne értelmesen is vitázni.

Kérdező

Mire gondolsz pontosabban?

Az új köznevelési törvényt az indokolja, hogy minden meghatározott időszak után át kell (mindig át kellett) tekinteni a megvalósultakat, azt hogy milyen igények keletkeztek, milyen lehetőségek alakultak ki az oktatásban és hogyan lehetne javítani a rendszeren. Ha ilyen változtatások nem lettek volna korábban, akkor még ma is 6 elemibe járna az iskolások többsége és csak páran mennének tovább tanulni.

A diákok is változtak, hiszen a mai felnövekvő generációk már más lehetőségekkel és képességekkel vannak felszerelkezve, mint a korábbiak. Ahogyan 40 éve arra volt szükség, hogy a diák sok dolgot meg tudjon jegyezni, fejben könnyen tudjon számolni és megfelelően elsajátítsa az egyszerűbb eszközök használatát, hogy azokkal tudjon hatékonyabban dolgozni - úgy 20 évvel ezelőtt már volt számológép, számítógép, internet. ma meg már minden alsós gyereknek ott van a zsebében a mobilja, általában 4. vagy 5. osztályra okostelefonnal rendelkeznek. Nem olvasnak könyveket, ellenben a videók, szoftverek korlátlanul állnak az oktatásban rendelkezésre. Az élet is teljesen megváltozott, mert nem 1-2 diákra vonatkozik kivételes helyzet és az összes többi elballag a legközelebbi iskolába, hanem a szülők munkavégzése, költözködése, a mozaikcsaládok és elvárások már inkább azt teszik általánossá, hogy a gyerek nem a legközelebbi iskolában tanul normál időrendben.

Ha általánosságban kérdezed, akkor a változtatás alapja, hogy igazodjon a törvény az életmódunkhoz, lehetőségeinkhez és elvárásainkhoz, valamint a céljainkhoz.

Ha konkrétan érdekel benne valami, akkor kérdezz arra rá!

5. hozzászóló, amit írsz, az nem magyarázza a mostani törvénymódosítást, hanem épp ellentmond neki. Ha a mai generáció megváltozott életformáját, az IKT-eszközök használatát és a többit akarnák támogatni, akkor pont az alternatív oktatást kellene támogatniuk, nem mindenkit visszatuszkolni a 100 éves állami rendszerbe.

Kiegészíteném a kérdező által írtakat azzal, hogy vajon mi értelme megszűntetni a tanárok és szülők véleményezési jogát az igazgatók kinevezésénél?

Az egész törvénymódosításban az a legijesztőbb, hogy megint tök homály az egész, nem csupán a mögötte álló indokok, hanem a leírtak megvalósítása is. Bedobja az „egyéni munkarend” kifejezést, mint a magántanulóság jövőbeli alternatíváját, de azt nem írja le, mely szerv fog dönteni ennek igényléséről, ahogy azt sem, mit is jelent tulajdonképpen, miben különbözik a magántanlói státusztól.

A saját kerettantervvel doglozó alternatív iskolákkal kapcsolatos módosítás pedig nonszensz, és eléggé úgy hangzik, mintha kifejezetten a Waldorfot célozná (külön pikáns részlet, hogy csak azt követően jöttek ezzel elő, hogy Pokorni utolsó gyereke is elballagott onnan).

#6 "Konkrétan az érdekel, hogy mi értelme megszüntetni a lehetőséget, hogy valaki magántanuló legyen, valamit mi értelme van beszabályozni az alternatív iskolákat, ha azoknak épp a szabadság a lényege?"

Nem figyeltél a törvénymódosításra. nem szűnik meg az a lehetőség amit a magántanulóság jelentett. Más lesz a neve és másmilyen lesz. Ez nem a magán intézményben tanulást jelenti az állami iskolák helyett, hanem hogy bejár a gyerek órákra vagy nem jár be kötelezően.

A magántanuló eddig azt jelentette, hogy beiratkozott a Napsugár iskolába (állami vagy magániskola, mindegy), ott szerepelt a neve a 6.B osztály névsorába, meg volt az osztályfőnöke, a tanárai - csak neki nem kellett bemennie az iskolába órákra. Mert vagy nem tudott volna mert sportoló vagy külföldön él az ott dolgozó szüleivel, vagy nem volt rá alkalmas, mert mondjuk már 5 helyről zavarták el fegyelmivel, mindenhol agresszíven támadt a diákokra. A magántanuló félévenként kellett bemenjen és vizsgázzon minden tantárgyból. Ha sikerül, akkor a következő évben a Napsugár iskola 7.B osztályában lesz a neve és ha már nem akarják, akkor nem magántanuló, hanem bejár mint a többiek.

Ehelyett most lesz egy rugalmas helyzet, ahol EGYÉNI lesz a tanrend. Vagyis nem csak a két véglet lesz, hogy nem jár be - mindenre bejár, hanem neki megfelelő tanrendet kérhet. ha továbbra is külföldön lesz év közben a szüleivel, akkor ezentúl is csak vizsgáznia kell hazajönniük félévente. de most lesz arra is lehetőség, hogy egy sportolónak pl. az edzéseihez, versenyeihez igazítsák a tanrendjét. Bejár amikor tud, de nem kell tartania magát a maximális hiányzás számhoz, mert úgy is vizsgáznia kell majd, vagy más módon pótolják a hiányzó jegyeit.

Az alternatív iskolák köré szőtt mese nagyon szép. Ettől még nem lesznek annyival hasznosabbak. Azt, hogy milyen módszer szerint tanítanak, oktatnak egy iskolában, óvodában, azt nem befolyásolja az, hogy MIT kell megtanítaniuk. Mert most is tanítanak, oktatnak. Annyi a változás, hogy ezentúl jobban meg kell egyezzenek a többi iskola TANTERVÉVAL, tananyagával. Nem a módszereknek kell változnia, hanem annak, hogy MIT tanítanak meg a saját módszereikkel. Még így is csak 70%-ban kell egyezzenek az elvárt kerettantervvel. Vagyis ha hetedikben az az elvárás kémiából, hogy a diákok ismerkedjenek meg a mindennapi kémiai folyamatokkal, változásokkal, az atom szerkezetétől egészen a kémiai kötéseken át a periódusos rendszerrel, a savakkal és bázisokkal, akkor ennek minimum 70%-t a Waldorf iskolában is meg kell tanítani a gyerekeknek. Ez azért fontos, mert hiába tanulnak meg a Waldorfban szép pillangókat rajzolni és szuper módon csoportként pillangókat osztályozni, ettől még a gyerek ugyanúgy középiskolába kell menjen utána, ahol viszont már elvárás, hogy bizony tudja azt ami a kerettantervben benne van általánosban. van rokonom aki a gyerekét Waldorf iskolába járatta. Tényleg nagyon jól érezték magukat, mint egy hosszú óvodai nagycsoportos foglalkozáson. De a tudásuk nagyon alacsony maradt és nekik volt utána rossz a továbbiakban.Az iskola célja nem az, hogy melegben legyen a gyerek és jól érezze magát, hanem hogy érett, ismeretekkel gazdag, gondolkodni képes emberke legyen belőle. A módszer szabad, ahogyan ezt elérik az iskolák - és ezen nem változtat a mostani törvény sem.

#7 "Ha a mai generáció megváltozott életformáját, az IKT-eszközök használatát és a többit akarnák támogatni, akkor pont az alternatív oktatást kellene támogatniuk, nem mindenkit visszatuszkolni a 100 éves állami rendszerbe."

Az új Nemzeti Alaptanterv pontosan azért nem készült még el, mert éppen ezek a változások készülnek el benne. MINDEN iskolában elvárás lesz, hogy az IKT eszközök megfelelő alkalmazásával, a lehető legjobb módszerekkel tanítsák a diákokat és éppen a korunknak megfelelő ismeretanyagokra, ne olyasmire amit 100 éve tartottak annak.

Az alternatív oktatás nem az eszközöket jelenti. Nem attól lesz egy iskola alternatív iskolává, hogy ott vannak IKT eszközök, a többiben meg nincsenek. A létszám, a tanrend, az oktatás módja a számonkérés, a munka menete az ami különbséget teremt. A Waldorf iskolákban teljesen más a napirend, éves berendezkedés vagy akár az is amit órarendnek gondolsz. Alapvetően más. Ettől még nem kell hülyegyerek képzőnek lennie egy rakás 15 éves nagycsoportos ovissal, ezért van megfelelő mennyiségű "tananyag" is amit a gyerekek ott elsajátítanak. Most ebben történik változás, kicsivel többnek kell fedésben lennie a kerettantervvel, mint eddig. De eddig is kellett. Az oktatásukba, a módszereikbe nem szólnak bele ennél jobban ezután sem. Lesz Waldorf iskola éppen úgy, mint a többi alternatív iskola is lesz és úgy tanítják a diákjaikat ahogyan akarják. Csak az lesz több amit ugyanúgy meg kell tanítaniuk - a saját módjukon - a diákjaiknak, mint a többi sulinak.