Hallotatok arról hogy az unió döntené el, mennyi húst ehetünk?

A ketreces tyúktartás sima állatkínzás, azt normális, egészséges lelkű ember nem támogathatja. A tyúkot 4-5 társával együtt tartják egy ketrecben, egyre akkora terület jut, mint egy A/4-es papírlap: az állat még a szárnyait sem képes megmozgatni. Mivel a zsúfoltság miatt megnő közöttük az agresszió, és csipkednék egymás tollát, ezért levágják a csőrüket. Másfél éves korukig élnek így, aztán, mikor már nem tojnak több tojást, levágják őket.

Ezt a szadista állattartást kell megszüntetni, és ez nem azt jelenti, hogy a csirkék luxus módon lesznek tartva, csak azt, hogy nem kínozzuk őket.

Kicsit arra emlékeztet a kérdező, mikor a 4-5 éves kisgyerek üvöltözik az anyjával a boltban, hogy márpedig neki kell a csoki. És hiába mondja neki az anyja, hogy nincs rá pénz, vagy hogy egyszerre csak egyet, nem érti, nem fogja fel. Ő akarja azt a csokit, miért ne kaphatná meg? Mi az, hogy csak egyet, vagy hogy nincs rá pénz? Az nem az ő problémája, nem az ő biznisze, csak kapja már meg azt a nyomorult csokit és kuss legyen.

Ti hogy látjátok többiek?

Kedves Kérdező!

Nem akarok a gyomrodban turkálni, még képletesen sem :)

Azt már a kérdésedből is láttam, hogy nem érdekel a fenntarthatóság és az állatok életkörülményei sem. Sokan vagyunk azonban, akik aggódunk e témák miatt. Aggódunk a jövőnk miatt, méginkább gyermekeink, unokáink jövője miatt, és aggódunk a rossz körülmények között tartott állatok miatt is.

Nem kell mélyreható elemzéseket olvasni ahhoz, hogy lássuk, az időjárással valami történt. Napról napra dőlnek meg az időjárási rekordok. Vagy a legmelegebb nap, vagy a leghosszabb csapadékmentes időszak, vagy az egy hónapban lehullott legtöbb csapadék, stb. Látjuk, hogy közben a környezetünk hogyan megy tönkre. Hogyan szennyezzük a folyóinkat, a termőföldet, az óceánokat. Látjuk, hogyan kínozzuk az állatokat a nagyüzemi mezőgazdaságban. Mindezt tesszük azért, hogy a rettenetesen túlszaporodott emberi faj egyenként is aránytalanul magas fogyasztását kielégítsük.

Yuval Noah Harari Homo Deus című könyvében olvastam egy kimutatást, mely szerint a szárazföldön élő, pár kilónál nagyobb testű állatok biomasszájának megoszlása: háziállatok 63%, emberek 27%, vadállatok 9%

Ezek elborzasztó számok. Gyakorlatilag a földi élővilágot az ember teljesen a saját szolgálatába állította. Miért baj ez? Azért, mert a Föld egy robbant bonyolult rendszer. Még nem is értjük pontosan az ökoszisztéma minden részletének működését. Sorra pusztítjuk ki az állat és növényfajokat, olyanokat is, amelyekről esetleg nem is tudtunk. Miért? Mert a lehető legolcsóbban kell lehalászni a tengereket, hogy az értékes halak olcsón kerüljenek a boltokba, az értéktelenek pedig az állati takarmányba. Ki kell írtanunk az "értéktelen" őserdőt, a legelőkért, a szántóföldekért, ahol jelentős részben állati takarmányt termelünk, és az olajpálma ültetvényekért, amire azért van szükség, hogy kenhetőbb legyen a margarin, és tovább illetve magasabb hőmérsékleten lehessen sütni a fritőzben.

Van, vagy volt esetleg akváriumod? Nekem volt. Az akvárium egy kis ökoszisztéma, egy tó. Nem önfentartó, de bizonyos korlátokkal modellezi egy ökoszisztéma működését. Az első akváriumomban guppik voltak. Szép színes kb 4-5 cm hosszú halacskák. 70 literes volt az akvárium, tehát nem túl nagy. Volt benn jó sok növény, szellőztetés, szűrés, fűtés, stb. 5 darab guppit tettem bele, ami a méretéhez képest nem volt sok. Egyszer kis guppik születtek. Nem sok, csak 4 darab. Gyorsan nőttek. Majd további guppik is születtek. 17-en, majd 25-en, 30-an lettek. Majd néhány nap alatt elpusztult az összes. Addig nem tudtam, azóta tudom, ekkora méretű akváriumban, és az adott méretű szűrővel nem lehetett olyan sok halat életben tartani. A halak ürüléke szennyezi a vizet, a szűrő nem képes egy bizonyos szint fölött ezt kiszűrni, és a keletkező káros anyagok pedig megmérgezik a halakat.

Nem tökéletes modell, de talán érthető így is. Az akvárium a Föld, mi vagyunk benne a guppik, és a természetes környezetünk a szűrő, amely az általunk termelt szennyezést lebontja és biztosítja az életfeltételeket. A guppik nem képesek arra, amire mi igen, nem tudják szabályozni a saját károsanyag kibocsátásukat.

Linkelek egy cikket, elég elgondolkodtató. Csak annyit idéznék belőle, hogy jelenleg 33 millió négyzetkilométernyi területet használunk állattartásra, vagy állati takarmányok termesztésére. Ez nagyjából az Afrikai kontinens méretével egyezik meg.

[link]

Azt írtad, nem érdekel a fenntarthatóság. Engem igen, és remélem még sokakat. Ismét egy példa. Mit csinálsz, ha hónap 20-án rájössz, hogy elfogyott a havi kajapénzed? Jobb esetben a felhalmozott tartalékhoz nyúlsz, és élsz tovább, mintha mi sem történt volna. És ha következő hónapban is elfogy 20-án? És még egy darabig így történik? Előbb utóbb a tartalékok is elfogynak. Persze, lehet kölcsönkérni is, ha minden kötél szakad. Ha az emberiséget nézzük, évről évre augusztus tájján elfogyasztjuk az egész évre rendelkezésre álló erőforrásainkat (a túlfogyasztás világnapja), és onnantól a tartalékainkat fogyasztjuk. Ha elfogynak, nem lesz kitől kölcsönkérni.

Visszatérve a kérdésedre, igen fontosak az állatjóléti szempontok. Igen, fontos lenne elérni, hogy kevesebb húst fogyasszon az emberiség, és azt a kevesebbet is fenntartható forrásból tegye. Nem, nem fog négyszeresére drágulni a hús és kétszeresére a tojás az állatjóléti beruházások miatt, mert a hús és tojás árát döntően nem a beruházások befojásolják, hanem a takarmányárak és a világpiac. Nem, nem kell legelőnyi terület akkor sem, ha nem ketreces tartásban lesznek a tyúkok. Amire Te gondolsz, az a szabad tartás, azonban még ez sem a hagyományos paraszti baromfitartást jelenti. A szabad tartásban nevelkedett baromfi és tojás ára valóban jelentősen drágább, mint bármely intenzív tartású változatnál. Nem ketreces tartás például a mélyalmos tartás. Biztosan találkoztál már olyan tojással az üzletben, amelyre az volt írva, hogy mélyalmos tartásból származik. Ez azt jelenti, hogy az istálót jó vastagon beszórják alommal. Itt is kizárólag zárt helyen vannak és viszonylag nagy az állatok sűrűsége (nem luxusban élnek), nincsenek azonban ketrecek. Van még jónéhány intenzív de nem ketreces tartás, tehát válogathatnak a gazdák, melyik a legszimpatikusabb nekik.

30# igazad van, de lassan 8 milliardan vagyunk és a k* va profit az első. Minél olcsóbban legyen minél több hús.

A szervezetnek sem jó a higanyos, nehézfémes halat feldolgozni. Az agyon gyógyszerezett, antibiotikumozott húsokròl nem is beszélve.

Nem fogunk tudni visszàllni a régi àllattenyésztésre és halászatra, mert drága lenne.

Csökkenteni kéne a húsfogyasztàst mindenkinek. Aki ezt személyes sértésnek veszi, az gondolkozzon el inkább..

Rengeteg más lépést kéne megtenni, de a magyar kormány természetesen megint szembe pisil a széllel és csak azért sem.

#48

Globálisan igazad van, csak éppen helyileg nem pont nekünk kell ebben is vállalnunk részt.

"Az éves fogyasztást tekintve, 2013-as adatok alapján a legtöbb hús Ausztráliában (több mint 116 kilogramm fejenként) és az Egyesült Államokban (több mint 115 kilogramm) áll rendelkezésre, majd Argentína (107 kiló) és Új-Zéland (101 kiló) következik. Az évi több mint száz kiló hús kb. 50 csirkének vagy egy fél marhának felel meg személyenként. A legtöbb nyugat-európai országban 80-90 kilogramm hús fogy el személyenként és évente, míg a skála másik végén a legszegényebb országok állnak: Etiópia 7, Ruanda 8, Nigéria pedig évi 9 kilogramm átlagos húsfogyasztással."

"Magyarországon, ahol 1987-ben még fejenként több mint 117 kilogramm hús fogyott egy évben, 2013-ban már csak 65. A szomszédos országok közül Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban esznek ennél több húst (91, 71, illetve 66 kilót fejenként egy évben)."

Vagyis nálunk most is sokkal kevesebb fogy az európai országok legtöbbjénél, soknak alig a kétharmadát éri el a magyar fogyasztás.

Hagy ne nálunk csökkentsük a húsfogyasztást - hanem előbb ők csökkentsék le a magukét arra a szintre ahol mi már most állunk!