Hallotatok arról hogy az unió döntené el, mennyi húst ehetünk?

31

30

Így is van. És a probléma a folyók szabályozásával, az ártéri gazdálkodás szinte megszüntetésével kezdődött.

Azt kellene a hagyományosra visszaállítani, szerintem. Lenne bőven hal, nem tenyésztetten, drágán, és termékenyebbek lennének a termőföldek is.

Az a gond, hogy mindig mindenki tudja, hogy másnak mit kellene tennie azért, hogy neki lehetőleg semmit ne kelljen. Ne csökkenjen a megszokott kényelmi faktora, mindenből annyit és olyat ehessen, amit szeret, és persze ne emelkedjen semminek az ára.

Vegyük már észre, hogy a jelenlegi helyzet fenntarthatatlan és minden szempontból az! Nem azon kellene már régen agyalni, hogy hogyan lehet kibújni a tennivalók alól, hanem mindenkinek azon igyekezni, mit tehet a fenntartathatósághoz ő maga!

Javaslom tanulmányozásra a következő oldalt: [link]

Tanulságos az első grafikon. Miközben a Föld népessége 1960-tól napjainkig valamivel több, mint kétszeresére nőtt (3 mrd-ról 7 mrd-ra), addig a húsfogyasztás kb. az ötszörösére. A tendencia folytatódni fog, mivel a Föld lakossága növekszik és az egy főre jutó GDP is folyamatosan nő (1960-tól 2015-ig 23-szorosára nőtt!). Kína brutálisan jön föl miközben húsfogyasztásban a magyar átlag 70%-nál jár.

Környezetterhelésről beszélünk, de legalább ugyanilyen fontos az etikai szempontok figyelembevétele. Ahogy egyre többet tudunk meg a világról, úgy egyre nyilvánvalóbb, hogy nem választ el bennünket olyan sok a többi gerinces állattól, mint azt korábban gondoltuk. Szerencsére ezt már a jogrendünk is követi, több-kevesebb sikerrel, és bűncselekménnyé vált az állatkínzás. Ugyanakkor annak megakadályozása, hogy egy gerinces állat a fajtájára jellemző viselkedésben egy életen keresztül meg legyen gátolva még várat magára.

Ha visszamegyünk az időben néhány évtizedet, a korabeli parasztemberek még tisztában voltak vele, hogy az állataiknak tér kell az életükhöz, és biológiai szükségleteiken túl érzelmeik is vannak. Eszükbe nem jutott volna, hogy a baromfit egy életen keresztül ketrecben tartsák, vagy a kisborjút egy hetes korában elválasszák az anyjától. Ennek praktikus okai voltak, az állatok ilyen tartás mellett elpusztultak volna. Manapság mindez úgy lehetséges, hogy gyógyszerekkel, antibiotikumokkal életben tartjuk az állatokat, amelyek nem szenvednek kevesebbet, de leélhetik így rövidke életüket.

Csodálom, hogy csak a húshoz, abból is a leggyengébb minőséghez, ragaszkodunk ilyen vehemensen. Ugyanígy felháborító, hogy csak a gazdagok ehetnek osztrigát, szarvasgombát, ihatnak francia pezsgőt vagy 25 évig érlelt konyakot. Ha már kommunizmus, akkor élvezzük is legalább :-/

#33

Nem sikerült megértened a lényeget az előzőből, de akkor egyszerűsítem neked.

Azért ehetsz annyi húst, mert olyat veszel ami olcsó.

Az azért olcsó, mert sz*r. Sz*rt etetnek meg az állatokkal, sz*r körülmények között tartják őket - ebből csakis sz*rt lehet gyártani.

Hiába eszel belőle sokat, az neked ártalmas. Ha kevesebbet de jobbat ennél, akkor szolgálnád a magad érdekét. Nem azért "turkálnak a gyomrodban" hogy elvegyenek tőled valamit, hanem hogy adjanak - sok egészséges évet az életedben.

#37

Tévedsz, vegyész vagyok és sem félni nem félek a vegyszerek től sem ellene nem vagyok. A saját kertemben sem vagyok biokertész - csak nem öntöm a vegyszereket feleslegesen oda ahol másképpen is lehet, és bizony figyelek arra mit veszek meg ha élelmiszer.

Értelemmel kell élni. Nem egyik vagy másik véglet szerint.

Éppen a tojás a legjobb példa rá, hogy az állatjóléti fejlesztések költségei nem jelennek meg hosszú távon az árakban. 2012-ben lett kötelező a nagyobb élettér és az ülőrúd a tyúkoknak. Mint az alábbi oldalon látható, abban az évben valóban megugrott a tojás ára (nyilván a termelők megpróbálták érvényesíteni a beruházás értékét az árakban), majd következő évtől visszacsökkent, és ott is maradt. [link] Ugyanez történt a csirkehússal is.

Éedemes kicsit böngészni az alábbi táblázatot, hogyan alakult eközben minden másnak az ára:

[link]